A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-11-29 / 80. szám
2002. NOVEMBER 29. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 Próbaper az orosz kormány ellen November 25. Orosz jogászok szerint az állam kártérítési felelősséggel tartozik, ha bebizonyosodik, hogy a kommandósok által bevetett altatógáz okozta a moszkvai túszdráma áldozatainál a halált. Két túlélő és egy elhunyt fiatalember apja polgári pert indított a kormány ellen. Összesen 2,5 millió dolláros követeléssel indított hétfőn polgári pert az orosz kormány ellen az október 23-26. közötti moszkvai túszdráma két túlélője, és egy elhunyt fiatalember édesapja. Az előbbiek egészségkárosodásuk és morális megrázkódtatásuk miatt követelnek 1-1 millió dollárt, míg a halálos áldozat hozzátartozói a családfenntartó elvesztése miatt igényelnek félmilliós kártérítést. Orosz jogászok már közvetlenül a túszdráma után megjegyezték, hogy az állam kártérítési felelősséggel tartozik, ha bebizonyosodik, hogy a kommandósok által bevetett altatógáz okozta az áldozatok többségének halálát. Hivatalos adatok szerint 129 ember vesztette életét a túszdráma során, a túlélők száma meghaladja a 650-et. Moszkva városa és az orosz kormány döntése értelmében a halottak hozzátartozói családonként 100 ezer rubelt (mintegy 800 ezer forintnak megfelelő összeget), a túlélők pedig fejenként 50 ezer rubelt kaptak, a túszdráma során megsemmisült vagy elveszett értéktárgyakért pedig 10 ezer rubeles értékig vállalt felelősséget az állam. Az érintettek ingyen vehetik igénybe a legjobb oroszországi szanatóriumokat és üdülőket is, rehabilitációjuk során. Az ügyben eljáró egyik ügyvéd, Igor Trunov úgy nyilatkozott hétfőn, hogy a terrorizmus elleni orosz törvény is aláhúzza az állam felelősségét a területén elkövetett terrorakciók miatt. Elmondása szerint, ha sikerre vezet a próbaper, valamennyi volt túsz, beleértve a külföldieket is, jogosult lesz a méltányos kárpótlásra. Az ügyvéd szerint az orosz kormány is kártérítési pert indíthat a terrorakció szervezőivel szemben, bár ennek sikere elég kétséges lehet. Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml információs vezetője eközben úgy nyilatkozott hétfőn, hogy a Dubrovka színház elleni támadás kivitelezését is magára vállaló Sámil Bászájev hadúr hét végi nyilatkozata még közelebb hozza egymáshoz a NATO-t és Oroszországot. A hadúr azzal fenyegetődzött a NATO-hoz, az EBESZ-hez, és az ENSZ-tagállamok vezetőihez intézett levelében, hogy ha nem vonják ki az orosz csapatokat “a muzulmán Észak-Kaukázusból” egész Oroszország területén akciókat követnek el katonai, gazdasági, és stratégiai célpontok ellen - beleértve a külföldi tulajdont is. Jasztrzsembszkij szavai szerint az orosz vezetés meggyőződése, hogy a szakadárok nem kapják meg az igényelt nyugati támogatást, és nem következik be szakadás a nemzetközi antiterrorista koalícióban. Bászájev kijelentésétől elhatárolódott Aszman Fírzauli, Aszlan Maszhadov csecsen szakadár politikai vezető dániai képviselője is, Moszkvát hibáztatva mindazonáltal, hogy olyan helyzet alakult ki, amikor egyesek ilyen eszközökhöz nyúlnak. A hétfői nap szenzációja Moszkvában, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megvétózta a sajtótörvénynek azt a módosítását, amelyet a törvényhozás a Dubrovka utcai túszdráma után elfogadott, s amely korlátozta volna a médiát a terrorcselekményekről való híradásban. Bár az államfő bírálta néhány médium szenzációhaj hász, felelőtlen magatartását, igazat adott a vétót kérő sajtószemélyiségeknek abban, hogy ezeket az anomáliákat a média önszabályozó mechanizmusainak kell kezelnie. Az államfő egyeztető bizottság létrehozására is javaslatot tett az új törvényszöveg kidolgozása érdekében, a törvényhozás és a média részvételével. Katonai diktatúra után polgári kormányzás Pakisztánban November 23. Beiktatták hivatalába szombaton Pakisztán új kormányfőjét, az 58 éves Mir Zarafulla Hán Dzsamáiit, a Pervez Musarraf elnök politikáját támogató, de parlamenti többséggel nem bíró Pakisztáni Muzulmán Liga - Kuaid-a-Azam párt tagját, s ezzel az ázsiai ország három évi katonai diktatúra után visszatért a polgári kormányzáshoz, legalábbis a napi ügyek intézésében. A kormányfő és kabinetjének tagjai Pervez Musarraf elnök és a parlament vezetői előtt tették le hivatali esküjüket. Noha a napi ügyek intézését kiadta a kezéből a hadsereg vezetősége, az ország politikai irányvonalának meghatározása továbbra is az 1999-ben puccsal hatalomra jutott Musarraf tábornok-elnök és a hadsereg vezetői kezében marad. Musarraf az idén egy sokak által tisztességtelennek tartott népszavazáson újabb öt évre megerősíttette magát elnöki hivatalában, majd elnöki rendelettel létrehozta a katonai vezetők által uralt Nemzetbiztonsági Tanácsot, amelynek fontos politikai kérdések eldöntésében elsőbbsége van a mindenkori kormánnyal szemben. Azonkívül a tábornok-elnök felruházta magét a parlament feloszlatásának és a kormányfő menesztésének jogkörével is. Az AP szerint csekély a valószínűsége annak, hogy Mir Zarafulla Hán Dzsamáli esetében az elnök élni akarna a menesztés jogkörével. Franciaország partjait fenyegeti a hatalmas olajfolt November 25. A nagy galíciai kikötőket, La Corunát és El Ferrolt fenyegetik azok a hatalmas olaj foltok, amelyeket a heves hullámok sodornak Spanyolország északkeleti partjai felé. A környezeti katasztrófát okozó szennyezésért a múlt kedden elsüllyedt Prestige tanker a felelős. Galícia egyik legnagyobb kikötővárosában, La Corunában a hét végére várják a “fekete veszedelem”, vagyis a tengert borító óriási olajfoltok érkezését, de már a francia kormány is riadót fújt. Roselyne Bachelot környezetvédelmi miniszter szerint nem kizárt, hogy napokon belül a Gascogne-i öblöt, s így a délnyugat-franciaországi partvidéket is eléri a szennyeződés. - Nincs semmi kétség, környezeti és gazdasági katasztrófa fenyeget. A francia kormány felkészült a legrosszabbra - hangoztatta Bachelot, hozzátéve, hogy készültségbe helyezték a katasztrófaelhárításért felelős hatóságokat, és polgári védelmi-tengerészeti egységeket. Röviden ■ Folyamatosan érkeznek November 25. Az ENSZ fegyverzetellenőreinek 38 fős előőrse éjt nappallá téve dolgozik, hogy szerdán megkezdődhessen a Biztonsági Tanács 1441-es számú határozatának végrehajtása. Az ellenőrök hétfő délutántól érkeznek Bagdadba, ahol szerdán fognak munkához. A negyven országból toborzott háromszáz fős testületben a legtöbb az amerikai szakértő - ők harmincán vannak. ■ Kétszáz halott Nigériában November 24. Több mint 200 ember halt meg azokban a zavargásokban, amelyek a hét közepén kezdődtek az észak-nigériai Kadunában keresztények és muzulmánok között a Miss World szépségversen}- megrendezése miatt - közölte szombaton egv helyi emberi jogi szervezet vezetője. Az illető a sebesültek számát 600-ra tette az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A szépségverseny szervezői a zavargások miatt bejelentették, hogy a döntőt Nigéria helyett Londonban tartják meg. A döntés nyomán szombaton némileg már csökkent a zavargások intenzitása Kadunában, de a helyszíni beszámolók szerint még mindig robbanásveszélyes a helyzet. A zavargásokat egyébként az robbantotta ki szerdán, hogy megjelent egy olyan újságcikk, amelyet a helyi muzulmánok vallásgyalázónak találtak. ■ Grúzok és türkmének AKARTÁK MEGÖLNI November 26. Tizenhat személyt letartóztattak kedden a türkmén hatóságok, azzal gyanúsítva őket, hogy bűnrészesek a Saparmurat Niyazov türkmén elnök ellen hétfőn a közép-ázsiai ország fővárosában megkísérelt merényletben. A türkmén elnöki hivatal tájékoztatása szerint a 16 gyanúsítottból 4 személv grúz nemzetiségű, és nem türkmén állampolgár. - Az őrizetbe vett személyeket zsoldosoknak tekintjük, magát a cselekményt pedig olyan nemzetközi terrorista támadásnak, amelynek célja a türkmén alkotmányos rend megbontása, a köztársaság megrendítése - idézte az AFP az elnöki hivatal szóvivőjét. A támadók hétfőn délelőtt a türkmén fővárosban egy teherautóról automata fegyverekből tüzet nyitottak az elnököt szállító gépkocsioszlopra. Niyazov sértetlenül élte túl a támadást. ■ VÉGET ÉRT A TEMPLOMOSTROM November 25. Tizenegy ember vesztette életét amikor három, feltehetően iszlám szélsőséges tüzet nyitott a Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részén, a Dzsammuban fekvő Ragunat hindu templomban vasárnap. A rendőrök és katonák viszonozták a tüzet, az órákig tartó lövöldözésben legalább 50 ember megsebesült. Végül a rendőrök két támadót agyonlőttek, de a harmadiknak sikerült átmenekülni a szomszédos templomba. Az utolsó támadót végül csak hétfőn reggel sikerült agyonlőniük a katonáknak. Ugyanezt a templomot már márciusban is megtámadták, akkor tíz ember vesztette életét. India Pakisztánt tartja felelősnek, mert azok szabadon engedték az egy-ik, Kasmír függetlenségéért küzdő szélsőséges muzulmán csoport vezetőjét. Az 1989 óta tartó harcokban eddig közel 61 ezer ember halt meg.
