A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-11-29 / 80. szám
NEW YORK CITY $1.00 OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSON KÍVÜL FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP 2002. NOVEMBER 29. 2. ÉVFOLYAM 80. SZÁM 48. HÉT kívánunk minden kedves olvasónknak Kellemes Hálaadást Happy Thanskgiving Örömökkel teli Hanukkát ■ Kijárási tilalom November 26. Mintegy harminc feltételezett szélsőséges palesztint vettek őrizetbe az izraeliek keddre virradóra. Az Izrael-ellenes akciókban való részvételért a Gázai övezetben őrizetbe vett palesztinok között van Jasszer Arafat palesztin elnök Fatah mozgalmához közel álló fegyveres csoport egyik magas rangú tagja - jelentette az izraeli rádió. Manszut Szariszt azzal vádolják az. izraeli hatóságok, hogy a hat izraeli áldozatot követelő januári haderai merénylet egyik szervezője volt. Náblusz környékén a Fatah 11 aktivistáját fogták le. Keddre virradóra izraeli harckocsik és páncélozott szállító harcjárművek hatoltak be a Gázai övezet középső részén lévő Deir al-Bala városba. A biztonsági erők felrobbantották a Ffamász egyik körözött tagjának házát. Az izraeliek kijárási tilalmat vezettek be a 200 ezer lakosú városban. ■ Kanada a legbőkezűbb November 26. Hetvenmillió dollárnyi azonnal lehívható segélyt ajánlott fel hétfőn 23 adományozó ország, köztük Kanada, az Egyesült Államok, Japán és az Európai Unió több tagállama a Srí Lanka-i békefolyamat támogatására, a 19 évig tartó polgárháborúban lerombolt országrészek helyreállítására. A legnagyobb egyedi összeget (1,3 millió dollárt) Kanada ajánlotta fel, ahol nagy számú Srí Lanka-i közösség él. Gaál Péter Perek tucatjaival nézhet szembe a Magyar Hírlap. Hogy miért? Alig egy hete közzétett egy listát, amelyben nyilvánosságra hozta a 100 leggazdagabb magyar névsorát. De nemcsak a névsort, hanem azt is, hogy kinek mennyi lehet a vagyona! Az első helyen az a Várszegi Gábor áll ( ő Fotex birodalom tulajdonos elnöke ), aki állítólag az elmúlt 15 év alatt 40 milliárd forintos magánvagyonra tett szert. A második helyezett 25 milliárddal a Gyáriparosok elnöke, a Videoton és az Ikarus cégvezető tulajdonosa, Széles Gábor. Szerény húsz milliárddal már csak harmadik lehetett az egykori Skála-fejedelem, az első hazai áruházlánc valamikori megalkotója, Demján Sándor. Túl hosszú lenne a száz név ismertetése. Röviden hát csak annyit még, hogy a lista végén “kullogok” “mindössze” 2,5 milliárddal rendelkeznek. És mit gondolnak, miért fenyegetik perrel a lapot? Mert többen is sérelmesnek tartják, hogy nevüket és vagyonukat nyilvánosságra hozták. Maga a lap arra hivatkozik, hogy semmi titkos adatot nem közölt, csak a nyilvános cégbírósági adatokat tette közzé. Ezzel szemben az adatvédelmi biztos azt állítja, hogy már maga a vagyon publikálása is jogsértő. Ezt a vitát majd eldönti a bíróság. Engem valami egészen más foglalkoztat. Nem irritáló egy olyan 10 milliós lélekszámú országban ilyen adatokat közzé tenni, ahol legalább 2 millióan olyan szegények, mint a templom egere? A másik 3 millió pedig egyik napról a másikra él? De! Irritáló. És nem is csupán a hihetetlen vagyonkülönbség miatt, hanem azért, mert az elmúlt 12 évben több olyan emberről is hallottunk ilyen és olyan zűrös ügyek kapcsán, akik most a “dicsőséglistán” vannak. Merthogy' a lap szándéka az volt, hogy megmutassa a tisztességesen szerzett vagyonok gazdáit. így van ez Amerikában is, ott sem szégyen gazdagnak lenni. Itt sem az, csak az emberek nem felejtenek. Így aztán tudjuk, hogy a száz között mindössze három olyan név szerepel, akiknek már a nagyszülei is jelentős vagyonnal bírtak. Haris , Wenekheim, Zwack. Az összes többi önmaga élt a történelem adta lehetőséggel. Merthogy a rendszerváltás idején 300 ezer forintért lehetett privatizálni a magyar ipar büszkeségét, a Videoton gyárát. Vajon miért épp annak, akinek ez sikerült? De 4,5 milliárddal igen tehetős ember a ma képviselőként politizáló egykori kommunista ipari miniszter, Kapolyi László is. Nevéhez több száz milliárdos kudarc fűződik, amit a 70-es években “eocén-programként” ismerhetett meg az ország. (folytatás a 9. oldalon)-európaiakat meghívták, Irakot felszólították A szövetségnek 2004-re saját serege lesz November 21. A NATO prágai csúcsértekezletén közös közleményben hívtak meg a hét kelet-európai államot. A papírformának megfelelően Észtország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Bulgária kapta kézhez a meghívót. Irak is átvehet egy Prágában címzett dokumentumot. Lesz NATO-erő, megreformálják a parancsnokságot is. es A NATO országok állam- és kormányfőinek prágai csúcsértekezletén elfogadták a közös közleményt, amely kiemeli a szövetség meghívását hét kelet-európai országnak. A dokumentum tartalmazza a 19 szövetséges további határozatait: egy' új NATO Reagáló Erő (NRF) létrehozását, a szövetséges haderők parancsnoki rendszerének átalakítását, a több évre szóló haditechnikai fejlesztési programot Prágai Képességfejlesztő Kötelezettségvállalás néven, a terrorizmus elleni küzdelem új katonai koncepcióját. A tagországok azt is elhatározták, hogy a szövetség logisztikai támogatást nyújt az Afganisztánban harcoló nemzetközi biztonsági erőknek. A NATO-csúcs résztvevői megerősítették, hogy a szövetség kapuja továbbra is nyitva marad, elismeréssel méltatták Albánia és Macedónia haladását a tagságra felkészítő programban, valamint Horvátország felkészülését is. A NATO-tagállamok vezetői csütörtökön közösen felszólították Irakot, hogy teljes mértékben és haladéktalanul teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának rá vonatkozó legutóbbi és korábbi határozatait. Prágai találkozójuk után közzétett, erélyes hangú nyilatkozatukban a NATO-országok egységesen szerepvállalásukról és támogatásukról biztosították a legutóbbi BT-határozat betartására irányuló EN SZ-erőfeszítéseket. Az állam- és kormányfők emlékeztettek arra, hogy a BT súlyos következményekre figyelmeztette Irakot arra az esetre, ha továbbra is megszegi kötelezettségeit. Elítélték, hogy Bagdad korábban nem tett eleget minden előírásnak, amelyet szükséges lépésként, annak érdekében róttak ki, hogy helyreállítsák a nemzetközi békét és biztonságot. Arra is nyomatékosan felhívták a figyelmet, hogy 1441. számú határozatában a BT utolsó lehetőséget kínált Iraknak leszerelési kötelezettségeinek teljesítéséhez. A közös nyilatkozatban a 19 ország vezetői mély aggodalmukat fejezték ki a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek fejlesztése miatt. (folytatás 2. oldalon)
