A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-11-15 / 78. szám

2002. NOVEMBER 15.___________________ Amerika hírei___________________________________ _________________________A HÍD 5 MEDGYESSY AMERIKÁBAN (folytatás a címlapról) A kormányfő ezután Colin Powell külügyminiszterrel találkozott és kérte az Egyesült Államok segítségét a magyar haderőreform végrehajtásához, hogy jól válassza ki a haderőfejlesztés speciális te­rületeit, ahol érdemes saját fejlesztést megvalósítani. Powell pedig szóba hozta, hogy Magyarország EU-csatlakozásával a befektetési kedvezmények megvonása amerikai cégeket érintene. A kormányfő kijelentette, hogy az EU-csatlakozási tár­gyalásokon egy dologban hajthatatlan, visszamenőleges hatályt Magyarország nem fogad el. A miniszterelnök délelőtt találkozott John Ashcroft igazságügyi miniszterrel is. A Kongresszusi Könyvtár dísztermé­ben péntek este vacsorát adott Medgyessy Péter tiszteletére Tom Lan­tos, a képviselőház külügyi bizottságá­nak rangidős demokrata tagja, Ralph Gerson, a Magyar-Amerikai Üzleti Ta­nács elnöke és Simonyi András, Ma­gyarország washingtoni nagykövete Medgyessy Péter és George Bush fe­hér házi találkozója alatt Laura Bush a sárga szalonban fogadta a magyar kor­mányfő feleségét. Medgyessy Katalin felvetette Laura Bushnak a budapesti Gunggenheim-múzeum ügyét, és azt kérte, hogy ő is és férje is támogassa egy ilyen múzeum létesítését. Laura Bush el­kérte a múzeum tervdokumentációját, és közbenjárását ígérte. Laura Bush beszélt arról, milyen fon­tosnak tartja, hogy a gyerekekkel meg­szerettessék az olvasást, s ezért számos ilyen jellegű programot támogat. Medgyessy Katalin beszámolt arról, hogy ő is részt vesz karitatív tevékeny­ségben, a hátrányos helyzetű családok gyerekeinek iskoláztatásának támogatá­sában. Szóba került a találkozón ugyan­csak részt vevő Nancy Goodman Brinker budapesti nagykövet asszony te­vékenysége az emlőrák elleni küzdelem­ben. A közszolgálati televízió információi szerint az Amerikai Egyesült Államok az egész világra kiterjedő rakétavédelmi er­nyő ballisztikus rakétákat megsemmisítő rendszeréhez tartozó néhány bemérő, il­letve átjátszó állomását telepítené Ma­gyarországra. Kovács László külügymi­niszter New Yorkban azt mondta: ha a NATO közös együttműködéssel kiala­kítja közös rakétavédelmi rendszerét, ak­kor abban Magyarország kész részt ven­ni. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint a magyar kormánynak nem kelle­ne sokáig késlekednie annak megfontolá­sával, hogy részt vesz-e az Egyesült Álla­mok rakétavédelmi programjában, ha er­re hivatalos felkérést kapna. Kovács sze­rint elsősorban tudományos együttmű­ködésről lehet szó. Amennyiben az Egyesült Államok kiépítené a rakétavé­delmi rendszert, akkor annak teljes költségét a Pentagon fi­zetné, és amerikai katonák mű­ködtetnék Magyarországon is - hangzott el a híradásban. Sosem szabad elfelejteni mindazt, ami miatt ezt a múze­umot létrehozták - jelentette ki a miniszterelnök szombaton délelőtt miután megtekintette a washingtoni Holokauszt Mú­zeumot. Ä kormányfőt Katona Ferenc levéltáros vezette végig a termeken, de volt ahol félbeszakította magyarázatát, elhallgatott, látva a mi­niszterelnök megindultságát, megren­­dültségét. Az emlékezés csarnokában Medgyessy Péter és felesége, Medgyessy Katalin koszorút helyezett el az Örök Láng előtt, majd gyertyát gyúj­tottak az áldozatok emlékére. Ezt köve­tően rövid beszédet mondott. “Meghaj­tom fejem azok előtt, akik szenvedtek, akik túlélték, s akik nem, zsidó emberek előtt, roma emberek előtt, mindenki előtt, akit üldöztek, mert másnak minő­sítettek. Nincs más, csak mi vagyunk, egyformák vagyunk, és ami történt, soha többé nem ismétlődhet meg. Új generá­ciók nőnek fel, s fontos, hogy lássák ezt a múzeumot és tudják mi történt, mert ez garancia lehet arra, hogy mindez soha többé ne ismétlődhessen meg.” Medgyessy után néhány szót mon­dott Tom Lantos, a Képviselőház kül­ügyi bizottságának rang­idős demokrata tagja, aki az egyetlen holokauszt­túlélő az amerikai tör­vényhozásban. Törté­nelmi pillanatnak nevez­te a magyar miniszterel­nök látogatását a múze­umban, ami új kapcsola­tok kezdetét jelzi a való­ban demokratikus Ma­gyarország és az Egye­sült Államok között. A Kongresszus nevében ki­jelentette: büszkék va­gyunk, hogy Magyaror­szág a szövetségesünk. Elmondta, a Kongresszus hálás amiért Medgyessy Péter látogatást tett a múzeumban, aho­vá egyébként feleségén kívül a magyar küldöttség tagjai is elkísérték. A látogatást követően Medgyessy Pé­ter az ismeretlen katona és az amerikai polgárháborúban érdemeket szerzett két magyar tábornok sírját koszorúzta meg az arlingtoni katonai temető­ben. Visszaérkezése után Medgyessy Péter vasárnap New Yorkban megtekintette a tavaly szeptember 11-i ter­rortámadásokban földig rombolt Világkereskedelmi Központ helyén tátongó óri­ási gödröt, a Ground Zérót. A miniszterelnök előzőleg a Ground Zero melletti épü­letben felkereste John Whitehead volt külügymi­niszter-helyettest, aki az Al­só-manhattani Fejlesztési Társaság elnöke. Ez a társa­ság foglalkozik a terület újrahasznosítá­sával. John Whitehead tájékoztatta a mi­niszterelnököt az újrahasznosítással kap­csolatos tervekről, elképzelésekről. Ezt követően a Ground Zero mellett felállí­tott keresztnél megtekintette a helyszínt. A kormányfő itt találkozott Balatoni Ta­más New York-i rendőrrel, aki 17 éve él az'Egyesült Államokban, és szeptember 11 -tői tíz napon át vett részt a mentés­ben. Döbbenetesnek, megrázónak ne­vezte mindazt, amit látott, és hangsú­lyozta: itt érthető meg igazán az ameri­kaiak elszántsá­ga a terrorizmus ellen. Ezt köve­tően a közeli Battery Parkba ment, ahol ko­szorút helyezett el annál a négy méter átmérőjű földgömb-szo­­bornál, amely három évtize­den keresztül állt a Világkeres­kedelmi Köz­pont két torony­­épülete között. A szobrot a ro­mok alól men­tették ki, és a terrortámadás első évfor­dulóján - sérült állapotban - helyezték el a parkban ideiglenes emlékműként. Vasárnap délután hazautazása előtt a konzulátus épületében találkozott a vá­rosban és környékén élő magyarság kép­viselőivel. A találkozón rövid beszédet mondott, amelyben összegezte egyesült államokbeli látogatását. Úgy foglalta össze útjának célját, hogy Magyarország tágítani kívánja külpolitikai mozgásterét, nemzeti érdekeinek érvényesítése érde­kében. Kiemelte: a szívélyes fogadtatás­ra olyan gesztusok is utaltak, mint hogy a Fehér Ház vendégházában, a Blair House-ban volt a szállása, ahol eddig mindössze két magyar miniszterelnök lakott, Nagy Ferenc és Antall József. Egyes magyar sajtóorgánumok azon felvetésével kapcsolatban, hogy mit adott a magyar kormány az itteni szívé­lyes fogadtatásért, kijelentette: megbíz­hatóságot, kiszámíthatóságot és a bizal­mon alapuló partnerséget. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az amerikai kormány meghatározó személyiségeivel találkozhatott, köztük két miniszter, John Aschroft igazságügyi miniszter és Donald Rumsfeld védelmi miniszter maga kereste fel őt a vendégházban. A washingtoni Holokauszt Múzeumban tett látogatáséról szólva úgy fogalmazott, hogy magyar miniszterelnöknek illik oda elmenni. A fehér házi megbeszélé­sekkel kapcsolatban kijelentette: “azok kitűnő, megkockáztatom, talán baráti hangulatban zajlottak”. Szavai szerint ehhez hozzájárult a Republikánus Párt választási győzelme, valamint az Irakról elfogadott biztonsági tanácsi határozat is. Mindkettő Bush el­nök személyes sikere is egyben - jelentette ki. A tárgyálasokon szó esett Magyarország szerepé­ről a közép-európai tér­ségben. Washingtonban hangsúlyozták, hogy számítanak Magyaror­szágra, mint stabilizáló tényezőre, és szerepet is szánnak neki ebben. Ez­zel kapcsolatban kitért a határon túli magyarokra is, akik összekötő kap­csot alkothatnak ebben a stabilizáló szerepben. Ehhez a szerephez egy­ben jó viszony szükséges a szomszédos országokkal is, ezért támo­gatja Magyarország európai integráció­jukat. A miniszterelnök az Irakra vonatkozó BT-határozattal kapcsolatban elmondta - és ezt tárgyalópartnereinek is tudomásá­ra hozta -, hogy Magyarország örül an­nak, de a lehetőség változatlanul fennáll, hogy a határozat nem vezet eredményre. Akkor két rossz közül kell választani, a nagyobbik rossz az, hogy minden marad úgy, ahogy van, Irak folytatja a tömeg­­pusztító fegyverek előállítását, a kisebbik rossz pedig az, hogy a nemzetközi közös­ség elejét veszi ennek. Magyarország eb­ben az esetben a kisebbik rosszat támo­gatja - hangsúlyozta nyilatkozatában a magyar kormányfő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom