A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-11-08 / 77. szám
2 A HÍD A NAGYVILÁG HlREI 2002. NOVEMBER 8. Röviden ■ Börtönre ítélték az elnök fiát November 1. Szöulban 3 és fél év börtönre ítélték a dél-koreai elnök Kim De Dzsung idősebbik fiát. Az ítélet szerint az 52 éves Kim Hong Up hagyta magát megvesztegetni. A börtönbüntetés mellett 850 ezer amerikai dollárt kell a bíróságnak perköltség és büntetés címén megfizetnie. Az ügyész 6 év börtönt kért Kim Hong Upra, aki pénzt fogadott el üzletemberektől, és kijátszotta az adótörvényeket. ■ Megkezdődött a ramadán November 6. Mintegy' egymilliárd muzulmán számára szerdán megkezdődött a böjti hónap, a ramadán. A 30 napos böjtidő alatt, amelyet az imádságnak és elmélkedésnek szentelnek az iszlámhívők, pirkadattól napnyugtáig tiltott az evés-ivás, s tartózkodni kell a nemi érintkezéstől és a dohányzástól is. Az arab népek közül a líbiaiak számára már kedden beköszöntött az önmegtartóztatás időszaka, mivel on már hétfőn megpillanthatták az újhold sarlóját az égen, amely a ramadán kezdetét jelzi. A hagyományok szerint a legtöbb családban a böjtöt megtörő, napnyugta utáni étkezésekkor fejedelmi étkeket tálalnak fel. ■ Elfogtak egy olasz terroristát November 4. Buenos Airesben letartóztatták az 51 éves Leonardo Bertaluzzit, aki a vádak szerint a hírhedt szélsőbaloldali Vörös Brigádok terrorszervezet logisztikai főnöke volt, és részt vett egy7 gyilkosságban is. Bertaluzzi Chiléből, hamis papírokkal érkezett az országba, amely Olaszországnak fogja kiadni. Az olasz Igazságügyi Minisztérium nemrégiben a vörös Brigádok feléledésére figyelmeztetett. Márciusban ók vállalták el Marco Biagi, a munkaügyi minisztérium tanácsadója meggyilkolását. ■ Kuvait bezárta az al-Dzsazíra HELYI IRODÁJÁT November 3. Kuvakban bezárták az al- Dzsazíra nevű katari székhelyű műholdas televízió csatorna irodáját, mert a helyi hatóságok szerint a médium tudósításai nem objektívek. Az al-Dzsazíra irodájának bezárásáról maga az irodavezető számolt be vasárnap, részletek nélkül. A kuvaiti hatóságok megerősítették az intézkedést, de egyelőre nem kommentálták azt. Az Öböl menti emírség lakossága figyelemmel kíséri az al-Dzsazíra adásait, de az átlagemberek között is sokan vannak, akik úgy vélik, hogy7 az abban elhangzó tudósítások és beszámolók részrehajlóak Irak javára. Szerkesztőbizottság:/Editorial Board: Simon Katalin, Jack Hahn, Sióréti Antónia, Varró Márta, Péterman István Földessy Dénes (Magyarországi tudósító) Gaál Péter (Magyarországi tudósító) Főszerkesztó/Editor in Chief: Péterman István KIADJA/PUBLISHED BY: A HID, Inc. Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 2071 Fiatbush Ave, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ahidny@aol.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. November 1. Bászájev csecsen hadúr elismerte, hogy ő állt a moszkvai terrorakció mögött. A hadúr fenyegetése szerint legközelebb nem túszejtők mennek, hanem olyanok, akiknek legfőbb céljuk, hogy “megsemmisítsék az ellenséget, és maximális veszteséget okozzanak neki”. Sámil Bászájev csecsen hadúr pénteken, a Kavkaz-Centr csecsen szakadár internetes honlapon közzétett nyilatkozatában elismerte, hogy ő állt a moszkvai Dubrovka színház elfoglalásának a hátterében. Bászájev ugyanakkor leszögezte, hogy Aszlan Maszhadov, a szakadárok politikai vezetője nem tudott a készülő túszejtő akcióról. Ezért felmentését kérte a csecsen szakadár katonai hierarchiában betöltött vezetői posztjáról. Bászájev szerint a túszejtő akció ugyan nem érte el fő célját, azaz “a háború és a népirtás befejezését Csecsenföldön”, de “a feladatok többségét Allah segítségével sikerült végrehajtani”. A hadúr szerint az akció végrehajtói nem azért mentek Moszkvába, hogy társadalmi támogatást szerezzenek, vagy részvétet ébresszenek, hanem hogy “leállítsák a háborút, vagy mártírokká váljanak”. A hadúr fenyegetése szerint legközelebb nem túszejtők mennek, hanem olyanok, akiknek legfőbb céljuk, hogy “megsemmisítsék az ellenséget, és maximális veszteséget okozzanak neki”. Bászájev állítása ellenére Moszkva továbbra is Maszhadov érintettségét gyanítja a túszügyben, egyebek között a színházépületben lehallgatott terroristák beszélgetései alapján. Oroszország azt várja Dániától, hogy adja ki a szerdán őrizetbe vett Ahmed Zakajevet, Maszhadov európai megbízottját, aki ügyvédje szerint ártatlan a moszkvai akcióban. A hivatalos szervek cáfolatai ellenére az orosz NTV televízió arról számolt be pénteken, hogy 139 túszról még mindig nem tudnak semmit a hozzátartozóik. Mihail Avgyukov moszkvai főügyész szerint nincsenek eltűntek, de információi szerint voltak olyan túszok, akik a kommandósok akciója után elhagyták el a helyszínt. Állandóan változik viszont a kórházakban fekvő gázmérgezetteknek a hatóságok által megadott száma - jelenleg 174 sérültről szólnak a hivatalos jelentések. Beindultak az oroszok November 3. Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter vasárnap bejelentette: az orosz erők nagyszabású hadműveletet indítottak Csecsenföldön, hogy “csírájában fojtsák el a fenyegetéseket”, a szakadár fegyveresek próbálkozását újabb terrorcselekmények végrehajtására. “A Csecsenföldön szolgáló hadseregcsoport a mai napon nagyszabású, kemény, de célzott különleges akciókat indított Csecsenföld valamennyi körzetében” - mondta Ivanov a távol-keleti Habarovszkba érkezésekor. Az Interfax hírügynökség szerint Ivanov elmondta: az elmúlt néhány napban egyre több olyan információ jutott a tudomásukra, “melyek szerint Csecsenföld területén és nem csak ott a szakadár fegyveresek újabb terrorcselekmények végrehajtására készülnek”. Az orosz védelmi miniszter egyúttal közölte, hogy leállította a korábban eltervezett csecsenföldi csapatcsökkentések megvalósítását. Döntése minden jel szerint a múlt heti moszkvai túszdrámával függ össze. / # Újabb terrorakcióval fenyegetnek a csecsének Iszlám fordulat Törökországban November 4. A mindössze egy éve alapított iszlám Igazság és Haladás pártja (AKP) aratott földcsuszamlásszerű győzelmet a vasárnapi törökországi választásokon. A párt vezetése elkötelezte magát a nyugati értékek mellett, bár magát az elnököt korábban közösség elleni izgatásért már elítélték. Az előzetes, nem hivatalos eredmények szerint az AKP a szavazatok 34 százalékát megszerezve 360 képviselőhöz jut a török nemzetgyűlésben. Ez hét képviselői hellyel kevesebb, mint a kétharmados többség. A nemzetgyűlésbe az AKP-n kívül csak a Republikánus Néppárt szociáldemokratáinak sikerült bejutni, akik 180 mandátumot szereztek. Az előrehozott I választások kiírása- j ról azt követően I döntöttek, hogy | belpolitikai válság > alakult ki, men a I kormányzó hármas I koalíció miniszter-1 elnöke, Billent I Ecevit egészségi ál-1 lapota miatt már • nem tudta ellátni a kormányfői teendőket. A politikai viszályokat tetéző gazdasági nehézségek nyomán várható volt, hogy a török választók benyújtják a számlát, azonban az iszlám gyökerű AKP földcsuszamlásszerű győzelme még a helyi elemzőket is meglepte. A párt egy betiltott iszlám fundamentalista szervezetből nőtte ki magát, és mindössze egy év alatt vált a legnépszerűbb politikai szereplővé. A korábban kormányzó hármas koalíció egyetlen pártjának sem sikerült a parlamenti küszöb átlépése.
