A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-10-18 / 74. szám

4 A HÍD Amerika hírei 2002. OKTÓBER 18. Bush kemény BT-határozatot sürget Röviden ■ Giuliani Mexikóba megy rendet csinálni Október 14. New York volt polgármestere Mexikóvárosban próbálja megismételni azt, ami otthon a “zéró tolerancia” elvének beveze­tésével sikerült: a bűnözés visszaszorítását. Könnyű dolga biztosan nem lesz, mivel a kö­zép-amerikai városban naponta 500 bűncse­lekményt jelentenek be, és háromszor ennyit követnek el. A mexikói fővárost a világ egyik legveszélyesebb helyének tartják. Mindenna­pos az emberrablás, a rablás és a gyilkosság. A bűncselekményeknek becslések szerint csak az egyharmadát jelentik be, mivel a lakosság a rendőrséget is korruptnak tartja. Ez az a pont, ahol Rudolph Giuliani és kollégái hozzá akar­nak látni a rendcsináláshoz. A volt polgármes­ter biztonsági cége a városi hatóságokkal kö­tött egy éves tanácsadói szerződés alapján elő­ször átvilágítja a rendőrségi statisztikákat és megpróbálja felszámolni a rendőrségi korrup­ciót. A ‘90-es évek elején New York City-t az amerikai bűnözés fővárosának tartották. A Ti­me Magazin a címlapján rothadt almaként áb­rázolta - emlékeztetett a volt polgármester, akinek két ciklusa alatt sikerült visszaszoríta­nia a bűnözést. Igaz, olyan áron, hogy sokan már a rendőrök agresszivitása miatt panasz­kodtak. Giuliani csoportjának, a Giuliani Groupnak tagja Bemard Kérik volt New York-i rendőrkapitány és Thomas von Essen volt tűzoltóparancsnok. Mexikóváros rendőr­főnökeként pedig Marcelo Ebrard működik velük együtt, aki hazájában korábban kong­resszusi képviselőként próbált meg szembe­szállni a korrupcióval. Október 13. George Bush, az Egye­sült Államok elnöke a bagdadi rezsim el­leni katonai fellépésnek zöld utat adó kongresszusi felhatalmazásával a kezé­ben kemény hangvételű biztonsági taná­csi határozatot sürget a világszervezet­ben az iraki tömegpusztító fegyverek fel­számolásáról. A Biztonsági Tanács vétójoggal ren­delkező öt tagja nem ért egyet a leszere­lés módjában. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia egy határozatot szorgal­maz, amely magában foglalja a katonai fellépés jóváhagyását is, ha Bagdad meg­tagadja vagy szabotálja az együttműkö­dést. Franciaország azonban kétszakaszos eljárást ajánl, amely szerint a katonai erő alkalmazásához a BT egy második hatá­rozatban adná hozzájárulását. Kofí Annan ENSZ-főtitkár szerint a tagál­lamok többsége a francia megközelítést részesíti előnyben. Diplomáciai források szerint a kong­resszusi határozat, amelyben Bush elnök szavai szerint Amerika egy hangon szól, kétségtelenül növelte a nyomást és min­denképpen felgyorsíthatja a konzultá­ciók folyamatát. Az Egyesült Államok hivatalosán még nem terjesztett be hatá­rozattervezetet a Biztonsági Tanács elé, noha egy tervezetet köröztetnek diplo­maták között. A háttérben zajló egyezke­dések során felmerült egy olyan kompro­misszum lehetősége az amerikai és a francia változat között, amely szerint az első határozat “következményekkel” fe­nyegetné meg Irakot, ha megtagadja a követelések teljesítését, vagy megpróbál kibújni alóla, viszont kimaradna minden olyan megfogalmazás, amely katonai fel­lépés automatikus jóváhagyásaként értel­mezhető. A Biztonsági Tanács szerdán az el nem kötelezett országok kezdeményezé­sére nyilvános vitát tart Irakról. Az el nem kötelezettek a hírek szerint rossz né­ven veszik, hogy legtöbben az újságokból értesültek a BT-ben köröztetett amerikai határozattervezetről. A dél-afrikai ENSZ-nagykövet szavai szerint az ilyen fontos határozat ügyében valamennyi tagállamnak hallatnia kell hangját. Dip­lomáciai források szerint legalább száz felszólalóra lehet számítani. Áz Egyesült Államok nem örül a nyilvános vitának. Az amerikai ENSZ-nagykövet, John Negroponte szerint helye van a nyílt vi­tának, de csak a megfelelő időben. Az Egyesült Államok közben vissza­utasította azt a szombati iraki ajánlatot, hogy Bagdad kész elhárítani minden akadályt, amely útját állhatja az együtt­működésének a fegyverzetellenőrökkel. Az amerikai külügyminisztérium utasí­totta el az iraki elnöki tanácsadónak az ENSZ illetékeseihez küldött legutóbbi levelét. Jo-Anne Prokopowicz külügyi szóvivő asszony szavai szerint Irak to­vábbra is csak játszik a szavakkal, de va­lójában nem akar együttműködni, ellent­mondó ígéreteket tesz, majd kiválasztja közülük azt a változatot, amelyik az adott pillanatban leginkább megfelel taktikai érdekeinek. Az amerikai lakosság 60 százaléka tá­mogatja az Irak elleni fellépést a Newsweek amerikai hírmagazin szom­baton közzétett felmérése szerint. A megkérdezettek 89 százaléka azonban fontosnak tartja, hogy Washington sze­rezze meg európai szövetségeseinek tá­mogatását és pontosan ugyanilyen arányban szeretnék, ha a világszervezet hivatalos jóváhagyását is megkapná. MR TIRES AUTOMOTIVE 190 Coney Island Ave, Brooklyn, NY ^Church Ave mellett 718-853-6800 OFFICIAL NY STATE EMISSION INSPECTION STATION "NYITVA HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG 8:00-6:00 SZOMBATON 8:00-3:00 I--------------------------------------------------------1 I---------------------------------------------------------1 4 GUMIABRONCS ! $99.95.i« i INGYENES KERÉK ÁTHELYEZÉS 5000 MÉRFÖLDENKÉNT KAPHATÓ A KÖVETKEZŐ MÉRETEKBEN: | Pl 55/80-13 Pt 75/ZO-l 3 Pl 65/80-13 OLAJCSERE $ 13.95TM OLAJ 5 LITERIG, SZŰRŐ ÉS ZSIROZÁS 10 PONTOS BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS KUPON NÉLKÜL $19,95+TAX CSAK SZEMÉLYGÉPKOCSIKNAK [MINIVAN ÉS 4x4 $19,95 KUPONNAL) NÉHÁNY AUTÓTÍPUSNÁL KICSIT MAGASABB AZ ÁR r ELSŐ FÉKEK ] | $39.95+tax i ELSŐ TÁRCSÁS FÉKPOFA BESZERELÉS ELSŐ KERÉKCSAPÁGY ELLENŐRZÉS : FÉKNYEREG, FŐFÉKHENGER, FÉKVEZETÉKEK ; RUGÓK ÉS ALKATRÉSZEK ELLENŐRZÉSE i KUPON NÉLKÜL $ 69,95+TAX | SEMI METALLIC FÉKPOFÁK EXTRA | I_____________________________________I MR TIRES NEM FELELŐS HIBÁS NYOMTATÁS ESETÉN rwísn | $33.95tax i ! GYERTYACSERE ' ALAPJÁRAT ÉS GYÚJTÁS (HA SZÜKSÉGES) ÁLLÍTÁS 1 I ÉKSZÍJAK, CSÖVEK, HŰTÉS, KORRÓZIÓVÉDELEM, | | VÁKUMCSÖVEK ELLENŐRZÉSE KUPON NÉLKÜL $ 49,95+TAX | CSAK 4 HENGERES SZEMÉLYGÉPKOCSIKNAK | NÉHÁNY AUTÓTÍPUSNÁL KICSIT MAGASABB AZ ÁB (DIS MOTOR EXTRÁI I_____________________________________I VISA ■ MASTERCARD - DISCOVER - AMERICAN EXPRESS Vegyi fegyverek ellen is készülnek az amerikaiak Október 13. Victoria Clarke, a miniszter szóvivője elzárkózott attól, hogy erről részle­teket közöljön. Szavai szerint a miniszter minden lehetséges óvintézkedéssel védeni akar­ja katonáit, akiket esetleg vegyi vagy biológiai fegyvertámadás érhet. Egy másik biológi­ai fegyver, a lépfene ellen már amerikai katonák százezrei kaptak védőoltást, az utóbbi hó­napban gyorsuló ütemben. A polgári lakosság számára is terveznek védőoltásokat himlő ellen. A fokozatos program szerint először az ilyen veszélynek leginkább kitett mintegy félmillió egészségügyi dolgozót oltanának be, majd mindenkit, aki az egészségügyben vagy rokon területeken dolgozik. A programot végül, 2004-ben, az egész lakosságra kiter­jeszthetik. Pentagon az utóbbi hetekben számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy lerövidítse az Irak elleni hadművelet megkezdéséhez szükséges időt, ha George Bush amerikai elnök a katonai fellépés mellett dönt. Donald Rumsfeld védelmi minisz­ter utasítást adott a katonai tervek módosítására, hogy a hadműveleteket az 1991-es öböl­háborúhoz képest sokkal gyorsabban és kevesebb katonával elindíthassák. A tervezőknek ezért a nagy találati pontosságot lehetővé tevő korszerű fegyverekre kell hagyatkozniuk, a jobb hírszerzésre és az erők gyors felfejlesztésére és mozgatására. A védelmi miniszter - hét végi lapértesülések szerint - Kuvaitba vezényelte egyes katonai egységek parancs­noki törzsének a hadműveleti tervezéséit és vezénylésért felelős tisztjeit. A térségbeli amerikai erőket irányító Központi Parancsnokság törzskara a jövő hónapban a floridai Tampából egy katari légitámaszpontra költözik, hivatalosan hadgyakorlat céljából, de Tommy Franks tábornok és törzskara utána is a helyszínen maradhat, az esedeges elnöki döntésre várva. A Központi Parancsnokság haditengerészeti részének parancsnoki törzse már Bahreinben, légierejének parancsnoki törzse pedig Szaúd-Arábiában van. Amerikai püspökök a pedofiliáról Október 12. Amerikai püspökök egy csoportja érkezett szombaton Rómába, ahol egy hétig tartó meg­beszéléseik során vatikáni jóváhagy ást kívánnak kapni a pedofil papokkal kapcsolatos új szabályaikhoz. A Reuters jelentése szerint valósággal megrázta az amerikai katolikus egyházat, hogy fény derült több szexuális zaklatásra, ami miatt országszerte mintegy 300 papot kellett eltiltani hivatásától. Az ügyet ke­zelendő, júniusban rendkívüli értekezletet hívtak össze Dallasban, és az amerikai püspökök olyan sza­bályokat hagytak jóvá, amelyeket a Vatikánnak is el kell fogadnia. Az új szabályok egyike szerint a püs­pöknek el kell mozdítania minden egyházi tisztségből azt a papot, aki ellen “hitelt érdemlő “ vád merül föl, hogy megrontott egy kiskorút. Vatikáni források szerint azonban a Szentszéknek fenntartásai van­nak, és valószínűleg csak óvatosan, feltételesen és átmenetileg támogatja a szabályokat, mert félő, hogy a megvádolt papokat azt megelőzően mozdítanák el állásaikból, hogy bizonyítanák a vádat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom