A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-07-12 / 60. szám

2002JÚLIUS 12. Gazdaság A HÍD 7 AZ EU JÓVÁHAGYOTT HÁROM PHARE-PROJEKTET Az Európai Unió jóváhagyta a 2000. évi Phare program gazdasági és szociális kohézió erősítése fejezetén belül három projektre benyújtott magyar pályá­zatokat, így ezek megvalósítása megkezdődhet - jelentette be Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal (MÉH) politikai államtitkára ked­den sajtótájékoztatón, Budapesten. Hozzátette: a Phare 32 millió eurós támogatásával, a magyar társfinan­szírozással és az önerővel összessé­gében 16 milliárd forint értékű fej­lesztés valósul meg az észak-ma­gyarországi, az észak-alföldi és a dél-alföldi régiókban. Jóváhagyták a képzésből a munka világába törté­nő átmenet támogatását célzó programra benyújtott pályázatokat, a halmozottan hátrányos helyzetű lakosságcsoport fog­lalkoztathatóságának és tartós foglalkozta­tásának javítására vonatkozó program, va­lamint a kis- és középvállalkozások közötti együttműködés erősítését szolgáló prog­ram forrásaira beadott pályázatokat. A képzésből a munka világába történő átme­net támogatására program keretében 74 pályázat kap 3 millió 827 ezer 269 euró Phare-támogatást, amelyhez 1 millió 275 ezer 756 euró társfinanszírozás* és 567 ezer euró saját erő társul. A halmozottan hátrányos helyzetű lakosságcsoport fog­lalkoztathatóságának és tartós foglalkozta­tásának javítására program keretében 14 pályázat kapott 1 millió 564 ezer euró Phare-támogatást, amelyhez mintegy 879 ezer 754 euró társfinanszírozás járul a Munkaerőpiaci Alapból. A kis- és középvállalkozások közötti együtt­működés erősítése programon belül 67 pályázat részesül 7 millió euró Phare-támogatásban, amelyhez a gazdasági tárca 2 millió eurót ad a kis- és középvállalkozás fejlesztési célelőirányzatból. Jürgen Koppén, az Európai Unió magyarországi de­legációjának vezetője hangsúlyozta: a Phare-programon belül odaítélt tá­mogatások segítik Magyarországot abban, hogy felkészüljön a struktu­rális alapok fogadására, felhasználá­sára. A projektek megvalósítása nem kön­nyű feladat, az Európai Unió szigorú sza­bályokhoz köti a lebonyolítást, a kifizeté­seket. A nyertes pályázókkal a szerződése­ket legkésőbb 2002 szeptemberéig kötik meg, a projektek befejezése 2004. júliusáig várható. Újabb könyvelési botrány, ezúttal a Mercknél (Folytatás a címlapról) A cég által bevételként elkönyvelt, jól­lehet a patikákhoz és nem hozzá befolyt résztérítések összege 2001-ben 5,5 milli­árd dollár volt, a Merck egész forgalmá­nak 11 százaléka. Tavalyelőtt 4,4 milliárd dollár - 9,1 százalék -, 1999-ben 2,84 mil­liárd dollár, a Merck összbevételének 8,1 százaléka volt az elkönyvelt, de közvetle­nül a Medco kasszájában meg nem jelent összeg. A Merck ugyanakkor jelezte, hogy a most feltárt könyvviteli elté­rés a cég nettó eredményét nem be­folyásolja, mert a szóban forgó össze­get költségként levonja. A hírt ennek ellenére idegesség fogadta hétfőn a piacokon, amelyeken még el sem ült az utóbbi hónapokban kiderült könyvvi­teli kihágások hatása. A sort tavaly nyi­totta meg az amerikai Enron energia­nagykereskedő és pénzügyi szolgáltató, amely az amerikai gazdaságtörténet eddi­Bush a vállalati botrányokról A magasabb etikai normák meghonosítását nevezte az Egye­sült Államok legégetőbb gazda­sági szükségszerűségének keddi beszédében az amerikai elnök, aki az utóbbi hetek sorozatos vál­lalati könyvviteli botrányai nyo­mán jelentős törvényi szigorítás! terveket jelentett be. George W. Bush a Wall Streeten tartott elő­adásában azt mondta, hogy a Ee­­hér Ház a jelenlegi 5 évről 10 év­re tervezi növelni a vállalati szek­torban elkövetett, minősített könyvviteli csalások legmaga­sabb börtönbüntetési tételét. Bush emellett elnöki rendelettel új munkacsoportot is létre kíván hozni a vállalati csalások felderí­tésére és jövőre 100 millió dollár­ral emelné az amerikai tőzsdei felügyelet (SEC) költségvetését. Járat szerint szükséges volt a jegybanki kamatemelés A Magyar Nemzeti Bank a jegybanki kamatemeléssel a piaci bizonytalanság oldásához kívánt hozzájárulni, a lépést alapvetően a forint elmúlt napokbeli gyengülése, illetve a lengyel és a dél-amerikai pénzügyi helyzet indokolta - kö­zölte Járai Zsigmond jegybanki elnök hétfőn az MNB Mo­netáris Tanácsának kamatemelő döntését követően. Járai elmondta: a forint számottevően gyengült, az euró az el­múlt hetekben húsz nap alatt 10 forintot drágult: míg ez év június 11-én 241 forintot ért a bankközi piacon egy euró, addig hétfőn az ára 251 forint lett. Az MNB elnöke hang­súlyozta: az európai piac is egyfajta kamatemelést vár az Európai Központi Banktól. Járai szerint a kamatemelés szükséges volt, mert középtávon hozzájárul az infláció csökkentéséhez . Megítélése szerint a Pénzügyminisztéri­ummal, illetve a pénzügyminiszterrel is nagyon jó az együttműködés. A pénzügyminiszter legutóbbi nyilatkozata, amely szerint le kell faragni a következő években a költségvetés, az államháztartás hiányát, kifejezetten megelégedéssel töltötte el a jegybank vezetését, a Mone­táris Tanácsot. A Pénzügyminisztérium által bemutatott gazdasági pálya, amely a követke­ző négy-öt évre szól, hasonlóan pozitív fogadtatásra talált a jegybankban. Járai Zsigmond nyomatékosította: a Magyar Nemzeti Bank is úgy gondolja, hogy 2003 decemberében elér­hető az, hogy 4,5 százaléknál ne legyen nagyobb az infláció. Ez még összhangban van azzal, hogy a jegybank szerint 2007-ben az ország belép az eurózónába, a forintot felváltja az euró. Röviden ■ Horváth Zsolt a BÉT Ú| VEZÉRIGAZGATÓJA A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaságot június 30-ával bejegyezte a Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság; az rt. vezérigazgatójává Horváth Zsoltot választotta a BÉT igazgató­sága első, hétfői ülésén - jelentette be Hor­váth Zsolt kedden sajtótájékoztatón. A tőzsde igazgatóságának elnöke Jaksity György, a felügyelőbizottság elnöke Katona Zsolt lett. Az igazgatóság elkészítette a BÉT Rt. sza­bályzatait is. ■ A DIÁKHTTEL ELSŐ TANÉVI TAPASZTALATAI A diákhitel bevezetése óta eltelt egy évben 15,1 milliárd forint kölcsönt folyósítottak 85.487 jo­gosultnak - hangzott el a Diákhitel Központ (DK) Rt. sajtótájékoztatóján. A jogosultak kö­zül 18.946-an egy összegben vették fel a pénzt. Őri .András kommunikációs igazgató elmond­ta, hogy a szeptemberben kezdődő tanév első félévében 9,5 százalék marad a kamat. ■ Kamatemelésről döntött az MNB A Magyar Nemzeti Bank a Monetáris Tanács döntése alapján 50 bázisponttal 9,5 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot. A döntésnek megfelelően az overnight jegybanki betét ka­matlába 8,0 százalékra, az overnight fedezett hitelé 11,0 százalékra emelkedik. Értékelésük szerint a forint árfolyamának elmúlt időszak­ban tapasztalt gyengüléséhez a nemzetközi befektetők kockázati prémiumelvárásainak növekedése is hozzájárult. Az árfolyam alaku­lását és a 2002. második felében és 2003-ban várható gyorsuló gazdasági növekedést is fi­gyelembe véve a tanács szükségesnek látja a monetáris szigorítást, azért, hogy 2003. végé­re az infláció ne haladja meg a 4,5 százalékot. A Monetáris Tanács legutóbbi, június 24-i ülésén kamatemelésről nem döntött, szűkítet­te (szeptember elsejei hatállyal) azonban a jegybanki egynapos betét- és hitelkamat kö­zötti folyosót az eddigi 3 százalékpontról 2 százalékpontra. Az indoklás szerint a lépés célja a bankközi kamatok volatilitásának mér­séklése, illetve az Európai Központi Bank gyakorlatának átvétele volt. ■ Csökkent a foglalkoztatottak száma Csökkent a foglalkoztatottak száma az első ne­gyedévben 0,6 százalékkal az előző év azonos időszakához képest - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban közzé­tett részletes elemzése. A munkanélküliek szá­ma 4,2 százalékkal mérséklődött ebben az idő­szakban az egy évv el korábbi negyedéves adat­hoz képest. A foglalkoztatottak száma az idén az első három hónapban átlagosan 3 millió 829 ezer volt, 2 3 ezerrel kevesebb, mint az előző év első negyedévében. A munkanélküliek száma 235.300-at tett ki. ez 10 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbi számnál. A munkanélküliségi rá­ta az első negyedévben 5,8 százalék volt, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint egy' évvel korábban. ■ Májusban 0,7 százalékkal csökkent AZ IPARI TERMELÉS Az ipari termelés májusban az előzetes, sze­zonálisan és munkanap tényezővel kiigazított adatok szerint 0,6 százalékkal nőtt áprilishoz képest, a tavaly májusihoz viszonyítva - a munkanaptényezővel korrigált számok alap­ján - 0,7 százalékkal mérséklődött - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). gi legnagyobb csalárd csődjét produkálta; a legutóbbi hetekben a WorldCom táv­közlési szolgáltató és a Xerox irodagép­­gyártó is könyvelési rendellenességeket ismert be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom