A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-10-04 / 72. szám
2002. OKTÓBER 4. Hazai hírek A HÍD 9 (Folytatás a 8. oldalról) A dokumentumokat eljuttatták a parlament nemzetbiztonsági bizottságához, az Ügyészségi Nyomozóhivatalhoz, majd ezeket húsz évre titkosították. Megkoptatta, lejáratta és lehet, soha nem fogjuk megtudni, ki mondott igazat, illetve valótlanságot. Határőrség A Határőrség 1996 óta hivatásos szervezet, 1998. április 30-ától a sorállomány alkalmazása is megszűnt. A határforgalom (ki- és belépő utasok száma összesen) tartósan százmillió körül mozog. 2000- ben a Schengen-i normákhoz közelítés miatt a határátkelőhelyek okmányleolvasó berendezésekkel és gépjármű-felismerő rendszerrel bővültek. Az elmúlt kormányzat idején a határőrségre is jellemző volt, hogy mint költségvetésből működő szervezet ki volt téve a pénzügyi kormányzat döntéseinek. Könnyebb volt a határőrség büdzséjéhez hozzányúlni, pénzéből elvenni, mint forrásokat keresni és találni a plusz feladatok elvégzéséhez. Ráadásul a négy esztendőt végig a feladatfinanszírozás hiánya jellemezte. Miközben állandóan nőttek a feladatok, a szervezet nem kapott pénzt azok ellátására. Szerencséje a határőrségnek, hogy bár rendészeti feladatokat lát el, a jelenlegi szabályzatok szerint még fegyveres erőnek van minősítve. Ennek következtében a Magyar Honvédséggel együtt részesül a NATO-tagságból adódó többlettámogatásból. A tagsággal ugyanis vállaltuk, hogy védelmi célra a GDP 1,81 százalékát kell fegyveres kiadásokra tervezni. 2001-ben így jutott 4,7 milliárdos többlettámogatáshoz a szervezet. A korábbi évek sanyarúságát bizonyítja, hogy évekig szó nem lehetett létszámfejlesztésről. A határőrség EU-konform létszáma ma is 2500 fővel kevesebb az előírt 14 ezerhez képest. A bérfejlesztések (hivatásos és köztisztviselői 8,75 százalék, közalkalmazott 12 százalék) finanszírozását célszerűbbnek látták a fejlesztések terhére végrehajtani. Ezért nem lehetett új munkaerőket felvenni. 2001. július 1-jétől a köztisztviselői törvény újabb bérrendezést írt elő, amelyhez a fedezetet csak októbertől biztosította a Pénzügyminisztérium. Összességében a határőrség éves költségvetése például 2001-ben 27,7 milliárd volt. Ebből viszont elvontak kormányzati céltartalékra, árvízvédelemre, egészségügyi átalakításra, BM-en belüli létszámátadásra, Microsoft szoftverek költségeire összesen egymilliárd forintot. Ez eredményezte a dologi kiadások szűkösségét. Bár a határőrizetről szóló törvény, a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló jogszabályok és az ezekhez kapcsolódó BM utasítások fedett nyomozásokról, fedőintézményekről szóltak, ám a költségvetés ezekhez pénzt nem adott. Ugyanígy nem volt forrás tanúvédelemre, okmányszakértők foglalkoztatására, informatikai és távközlési fejlesztésekre. Csak a Phare-program keretében megszerzett új technikák bevizsgálására, hitelesítésére kellett volna 28 millió forint, de nem volt, illetve csak más kárára volt. így nem vált finanszírozhatóvá a határregisztrációs rendszer továbbfejlesztése, a jogellenesen hazánkba érkező külföldiek idegenrendészeti őrizetének korszerűsítése, a határfigyelési adatok nemzetközi rejtjelezése, holott ezek az információk szigorúan titkos minősítésűek. Ugyanígy nem volt pénz az új rendszámleolvasó szoftver rendszerbeállítására, a szolgálati járművek környezetvédelmi felülvizsgálatára. Holott ezt 2001. szeptemberében előírta egy BM-Közlekedési minisztériumi együttes rendelet. Magát a vizsgálatot a határőrség javító műhelyének kellett volna elvégezni. Maga a testület csendben, a nagy botrányt kavaró ügyek nélkül látta el feladatát. Egyedül a volt rendészeti főigazgató, Kiss Kálmán esete került a lapok címoldalára. Vele kapcsolatban sem született más bírósági ítélet, mint az a BM- ben szokásos volt. Merthogy Kiss-el szemben az volt a vád, hogy felesége ismerőseinek, illetve üzletfeleinek soron kívül engedélyezte a Magyar Köztársaság államhatárának ádépését, egy csomag továbbítását, illetve eg)' magyar vízum beszerzését. A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa Kiss vezérőrnagyot bűncselekmény hiányában, illetve bizonyítottság hiányában felmentette a hivatali bűncselekmény vádja alól. (Csak az nem nyert munkaügyi pert a BM-el szemben, aki nem fordult bírósághoz). Egy tény: valóban csendben és határozottan végezte munkáját a határőrség. Ráadásul nem is rossz színvonalon. Az elvárás a testülettől igen nagy és főként az EU követelményeire kell gondolni. Ugyanis a bővítéssel tágul az unió határa, és az egységes Európa elvárja ettől a testülettől, a magyar kormánytól, hogy képes legyen szavatolni az európai polgárok biztonságát. Következésképp a magyar határon kell útját állni az illegális migrációnak. Ez pedig évi 10-15 ezer menekültet, illetve az országunkból jogellenesen ki- vagy beszökő embert jelent. Nem is kevés pénzzel támogatja a határőrséget az Unió. 2002 júliusáig több mint ötmillió Euro értékben adtak át technikai eszközöket. Volt köztük éjjellátó kézi kamera, helyzetmeghatározó, úgynevezett GPS-műszer, bevetésirányításra alkalmas parancsnoki kocsi, lépésérzékelő műszer és több vízi jármű is, amelyek a folyók határszakaszainak védelmében segíthetnek. Mindösszesen az érthetetlen, hogy miért épp műanyag testű jachtokat vettünk EU-s pénzből. Igaz, hogy a járművek gyorsak, de vizeinken a jégviszonyok miatt legfeljebb, ha hat hónapig használhatjuk. Nem marad hát más megoldás, mint az eddigi: rendőr-határőr járőrpárosok teljesítenek majd szolgálatot a kivénhedt, de a téli hajózásra is alkalmas rendőrségi járművekkel. Tízmilliós hajókat venni úgy, hogy azok alkalmatlanok a folyamatos szolgálatra, luxus. Nem is beszélve az ugyancsak műanyag testű szuper jachtról, amelv legalább 40 millióba került, és amely szintén csak tavaszi, nyári és őszi használatra alkalmas. Persze, ha van pénz üzemanyagra, mert már így is előfordult, hogy ezzel a valóban szép és hatalmas hajóval ki sem lehetett mozdulni a komáromi kikötőből, mert egy csepp benzin sem volt a tankjában. Katasztrófavédelem A tűzoltóság, 2000. január 1-je óta Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányítása, illetve szakmai felügyelete alatt működik. Irányítja a hivatásos tűzoltók munkáját, és szakmai felügyeletet gyakorol az önkormányzati, illetve önkéntes tűzoltóságok felett. Nem túlzás állítani, hogy a testület, mármint a tűzoltóság a Belügyminisztérium legmostohább “gyermeke”. Az elmúlt 12 évben háromszor élt át újabb és újabb koncepcióváltást, ezzel együtt átszervezést. Ez összesen eddig több mint 14 milliárdba került. Épp anynyiba, mint amennyibe van a két éve életre hívott főigazgatóság egy esztendő alatt. A hivatásos, az önkormányzati és létesítményi-önkéntes tűzoltók száma összesen 8 ezer. A számtalan sebből vérző testület legnagyobb gondja a veszélyességi pótlék volt. 1997-ben egy tűzoltó demonstráció hatására a központi költségvetés 13700 Ft veszélyességi pódékot biztosított valamennyi tűzoltónak, függetlenül attól, hogy készenléti szolgálatot látott-e el, vagy hivatali munkarendben dolgozott. Viszont a költségvetés nem számolt a közalkalmazottaknak járó délutáni és éjszakai pótlékkal. Ezt azonban peres úton kényszeríttették ki a munkavállalók. A többletköltség havonta húszezer forintot tett ki, tűzoltónként. 2001. július 1-vel a kormány biztosította a pótlékok kifizetését, de ezzel együtt a veszélyességi pótlékról szóló kormányrendeletet módosította. Csak a kárhelyen eltöltött időszakra jár és ennek díja óránként nem lehet több, mint az illetményalap 0,5 százaléka. Ez átlagban 165 forint. A veszélyességi pódék visszaállítása évi 1,7 milliárd forintot követelne meg a költségvetéstől. Ennek ellenére igaz, hogy alig találni üres státuszt, hiszen a 2448 órás munkarend vonzó. A szabadidőben végzett másodállás többletjövedelme miatt. De a tűzoltók tüntetnek, Parlament elé vonulnak, viszont nem szerelnek le. A tűzoltóságokra is jellemző: a működési támogatás szűk, rendszerint az év harmadik negyedévében teljesen elfogy! Korántsem egyenlő feltételekkel végzik munkájukat a tűzoltó szervezetek. A hivatásos, úgynevezett állami közalkalmazottak mellett sokkal szerényebb körülmények mellett dolgoznak az önkormányzati, illetve a létesítményi tűzoltók. Műszaki és létszámbeli fejlesztésük sürgető feladat. Technikai állapotuk szegényes, levetett állami tűzoltóságok felszereléseit kapják meg. A tűzoltóságok egészére igaz: a szolgálatszervezés reformra szorul, mert a törvényes havi munkaidőt lényegesen meghaladja a teljesített szolgálati idő. Fejlesztésre várnak az egyéni védőfelszerelések, a biztonságot növelő új technikai rendszerek bevezetése viszont központi finanszírozást igényelne. Elkerülhetetlen a gépjármű-fecskendők, tűzoltó járművek, daruk, emelőkosarak, létrák, műszaki mentőszerek legalább harmadának cseréje. Szükséges a vegyi, biológiai és radiológiai veszélyeztetettség csökkentése, speciális felszerelések beszerzése. Végül az ár- és belvíz elleni védekezés bizonyította, hogy a mentéshez szükséges vízi járművek, csónakok, speciális szivattyúk állapota katasztrofális, számuk pedig elégtelen. És ha már szó esett az árvízvédelemről, akkor nem szabad megfeledkezni a kárenyhítés és újjáépítés eredményeiről. Való igaz, ez volt a tárca sikertörténete, valójában újjáépült a teljes beregi térség. De, hogy nincs minden rendben a tárcánál, azt mutatja az a tény, hogy az állami megrendelésre dolgozó egyik cég még a mai napig is (2002. augusztus 2.) vár a járandóságára. És azért vár, mert a főigazgatóság nem találja a könyvelésében 470 millió forint kifizetésének a nyomát. így aztán ez a pénz nem is juthatott el a BM-be és nem kapták meg a helyreállítást végzők sem. Valószínűleg valami hasonló szervezetlenség lehet az oka annak is, hogy dicstelen véget ért a készenléti szervek biztonságos és modem kommunikációs rendszerének “szappanoperája”. Az ödet lényege az volt, hogy a rendőrséget, a tűzoltókat, a mentőket, a polgári védelmiseket és vízügyeseket önálló, biztonságos és korszerű mobil kommunikációs rendszerhez juttassa. Hatalmas anyagi érdek és számos emberélet megóvása múlhat egy ilyen rendszeren, amely ráadásul a határokon is átnyúlhat, nemzetközi együttműködést is lehetővé téve. A tervek több mint 50 milliárdos beruházásról szóltak, amelyért jelentős harc bontakozott ki a pályázat elnyerésében bízó cégek között. A Matáv, a Westel, sőt az Antenna Hungária is optimista volt, hiszen a korábban kiépített adótornyaik révén jól lehetett volna működtetni a Tetra-rendszert. 2001-ben az Antenna Hungária, a Motorola és a British Telecom az egész rendszer kiépítését, működtetését és finanszírozását állami részvétel nélkül képzelte el. így tettek a kormánynak ajánlatot és a rendszer felépítését 25 milliárdra becsülték. 2001 augusztusában a kormány döntött és vállalta a kiépítés finanszírozását. Az Orbán-kabinet a Magyar Postát tette felelőssé és bevonta a programba a Magyar Fejlesztési Bankot. Sőt, leányvállalataként megalapították a Magyar Posta Tetra Rt-t. Még ez év októberében a kormány 3 év alatt 50 milliárdot tervez a rendszer kiépítésére és 12 milliárdot az éves fenntartásra. Novemberben meghívásos kétfordulós pályázatot hirdetnek, amelyen az első fordulóban a brit-olasz Marconi és a brit Simoco kiesik, a Nokia és a Motorola folytathatja a küzdelmet. 2002 januárjában a Tetra Rt. mégis eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot nemzetbiztonsági és védelmi követelmények hiányára hivatozva. Aztán júliusban mind a Magyar Posta, mind a Magyar Fejlesztési Bank megkezdi profilidegen tevékenységeinek leépítését és végül a Magyar Posta Tetra Rt. igazgatósága a cég végelszámolása mellett dönt. Hogy miért is kapott léket a Tetra-rendszer? Talán, mert túl nyilvánvaló volt a szándék. Az új kormány hivatalba lépése után ugyanis reménytelenné vált a külföldi pályázók által 25 milliárdra taksált beruházást kétszeres áron megvalósítani. Ennél is érdekesebb az a körülmény, hogy bár a kormány a Postát bízta meg az rt. megalakításával, a Belügyminisztérium a döntést semmibe véve továbbra is az általa favorizált, de a versenyben alulmaradt francia Tetrapol megvásárlását erőltette. És vajon miért? Mert a Tetrapol, amelyik a Matra-Nortel érdekeltséghez tartozó cég, több ízben is vendégül látta a belügyi illetékeseket. Ráadásul arra is fény derült, hogy a francia cég magyarországi képviseletének 50 százalékos tulajdonosa egy magyar magán-fegyverkereskedő vállalkozás. Vajon miért ragaszkodott körömszakadtáig saját elképzeléseihez a belügyminiszter? Talán erre a kérdésre is választ kapunk a következő négy évben, mint ahogy arra is, hogy valójában mi történt a polgári kormány minisztériumaiban. A polgári jövő programjában arról írt a Fidesz: “...a jövő század feladatainak megoldásához mindenekelőtt helyre kell állítanunk a polgári értékrend becsületét. Ehhez közös erőfeszítésre van szükség.” Az erőfeszítésből jutott szép számmal az országnak, értékrendet pedig olyat láthatott, ami miatt leváltotta a kormányt a 2002-es választások alkalmával. Ide kívánkozik az a gondolat, amivel egyetlen politológus sem foglalkozott a választási eredmények kapcsán. Budapest elsöprő MSZP-s győzelmet ért el, ezzel szemben a vidék a jobboldal fölényét hozta. Ez ismert. Arról azonban nem szól a fáma, hogy bizony-bizony Budapesttől távol nem látszott, mi is történik a politika színfalai mögött. A magyar vidék hitt az álmokban, a főváros viszont nem kért belőle, látva és tapasztalva az elmúlt évek történéseit. Nem kért többet a Fidesz által megvalósított “polgári értékrendből”. FIGYELEM! Adásunk időpontja október elsejével megváltozik! Adásunkat vasárnap este 6:30-7:30-ig és hétfőn 1-2-ig fogjuk sugározni! TV Hungarian Magazine of Queens Adásunk minden héten a QPTV 57es csatornán sugározzuk, minden szombaton este 8-9 óráig és ezt az adást minden szerda du 2-3 óra között megismételjük. Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira, vagy fordítva. Műsorvezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea, Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna ÜSZTÖKE ISTVÁN producer/szerkesztő Tel.: (718) 721 - 2824 Fax: (718) 626 - 7566 E-mail: Uszhatvani@hotmail.com
