A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-09-20 / 70. szám
6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. SZEPTEMBER 20. Röviden ■ A VAJDASÁGI MAGYAROK LaBUSRA SZAVAZNAK Szeptember 15. Az újvidéki Magyar Szó című lap beszámolója alapján a szerbiai magyarok döntő többsége Miroljub Labusra fog szavazni a szerbiai elnökválasztáson. Labus hivatalosan függetlenként indul, de közel áll a szerb miniszterelnök, Zoran Djindjic pártjához. A megkérdezett magyar politikusok szinte egyöntetűen úgy vélték, hogy a magyaroknak Labusra kellene szavazniuk a szeptember 29-i szerbiai elnökválasztáson. Annak ellenére mellette állnak, hogy Labus nem támogatja a vajdasági autonómiát, de ez egyetlen jelölt programjában sem szerepel. Miroljub Labus a jugoszláv szövetségi kormány külgazdasági ügyekért felelős minisztere, és miniszterelnökhelyettes. ■ Kártalanítás a holokauszt ÁLDOZATAINAK Szeptember 18. A holokauszt szlovákiai áldozatainak részleges kártalanításáról döntött szerdán a szlovák kormány. A hét végi választások után rövidesen leköszönő Dzurinda-kabinet 850 millió koronát fordít erre a célra - jelentette be a kormányülés után Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. Csáky szavai szerint a most befejeződő választási időszak együk legfontosabb kérdésében sikerült döntést hozni; a kormány ily módon tudta leróni politikai és erkölcsi tartozását. A döntés értelmében a kormány a 850 millió koronát október végéig helyezi letétbe a jegybanknál. Az összeg tíz év múlva átmegy a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Szövetségének (UZZNO) tulajdonába, de az évi 60-65 millió koronát kitevő kamatok évi merítéssel felhasználhatók lesznek. A részleges kártalanításra fordított összeg a Szlovákiából elhurcolt zsidóktól a második világháború alatt elkobzott és az akkori államkincstárba került vagyon tíz százalékát teszi ki. Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójáról való megemlékezések Erdélyi központi ünnepség Szeptember 15. Erdély legelső Kossuth szobrát állították vissza eredeti helyére vasárnap a romániai Bihardiószegen, a Kossuth-emlékév alkalmából tartott erdélyi központi ünnepségen. Az ünnepi rendezvényen jelen voltak a román és magyar kormány képviselői, az RMDSZ országos és helyi vezető, egyházi méltóságok több magyarországi és szlovákiai település polgármesterei. A Nagyvárad közelében fekvő falu református templomában istentisztelettel kezdődött az ünnepség, amelyen Hegedűs Lóránt a Dunamelléki Református egyházkerület püspöke hirdetett igét.- Az erdélyi magyarság legfontosabb cselekedete az elmúlt évtizedben a helyreállítás és visszavétel volt -hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ennek a közösségnek helyre kellett állítania magyarságát, anyanyelvét, vissza kellett szereznie településeinek magyar nevét. Ismét birtokba kellett és kell vennie anyagi javait, helyre kellett és kell állítania otthonát szellemi és anyagi valóságában. - Vissza kellett szereznünk történelmünket is. De ebben a térségben, ahol egymás mellett élnek a nemzetek azt is meg kell tanulni, hogy egymás mellett élhessenek a különböző nemzetek történelmei is. A sokat emlegetett közös történelemszemlélet elérésének azonban alapfeltétele az, ha elfogadjuk és tiszteljük egymás történelmét. Vissza kell vennünk múltunkat, hogy erre alapozva építhessük fel a közös jövőt - mondotta. Hangsúlyozta, hogy nem szabad szembeállítani Széchenyi István reformpártiságát, Kossuth Lajos forradalmiságát és Deák Ferenc politikai bölcsességét. Eszméiket ma együtt kell néznünk és értékelnünk.- A magyar történelem e három vezérpolitikusának egymáshoz való viszonyulása modellként szolgálhatna a jelenkori politikusok számára - emelte ki beszédében Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Szabó azt hangsúlyozta, hogy Kossuth, Széchenyi és Deák tudta hogy csak egy nemzet van, mindhárman ezt a nemzetet akarták szolgálni. Azonos eszméket vallottak, de a gyakorlati megvalósítás módjáról másként vélekedtek ezért politikai ellenfelek voltak. - De mindvégig tisztelték egymást, egymás becsületébe soha nem gázoltak, érvekkel érveket szegeztek szembe - fogalmazott. Részletesen felidézte Kossuth 1851-ben kidolgozott alkotmánytervét a dunakonföderáció 1862-ben Klapka Györggyel közösen kidolgozott elképzelését. - Ez a terv nem valósult meg, de a cél, amelyet kitűzött megvalósulóban van: belátható időn belül nemcsak a kelet-közép-európai kisnépeknek, hanem Európa valamennyi nemzetének az Európai Uniói lesz közös hazája - mondotta. Kocsi László a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára arról szólt, hogy a bihardiószegi Kossuth szobrot a helyi közösség annak idején közadakozásból emelte és ugyanez a közösség volt az, amely később megakadályozta annak értelmeden elpusztítását. - Ennek a szobornak a fennmaradása nagyszerű példája egy közösség szilárd önazonosságának és értékei iránti elkötelezettségének - mondotta. A román kormány üdvözletét loan Opris a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium államtitkára adta át, hangsúlyozva, hogy a két nép méltán tiszteleghet közösen Kossuth Lajos emléke előtt. A bihardiószegi Kossuth szobrot 1896-ban a millennium alkalmából emelték. Gerenda)' Béla alkotásának avatásán részt vett Kossuth Ferenc is. A szobrot az első világháborút követően a református templomba menekítették, majd 1941 és 1946 között ismét visszakerült helyére. Ezután egészen 1990-ig a helybéliek rejtegették. Az eredeti helyére most harmadszor visszakerült szobrot a magv ar történelmi egyházak főpapjai és a román ortodox egyház helyi plébánosa közösen áldotta meg. Emlékünnep a magyarittabén Magyarittabén a megemlékezés ünnepi műsorral és istentisztelettel kezdődött, a református templom előtt álló egyetlen bánsági Kossuth-emlékműnél pedig a vendégek elhelyezték a kegyelet virágait. A szerbittabéi katolikus temetőben megkoszorúzták Arcfalvi Ferenc főhadnagynak, az 1848-as magyar szabadságharc résztvevőjének örök nyugvóhelyét. Az anyaországi és hazai vendégeket Marton Károly esperes úr üdvözölte. Csete Szentesi István református püspök nemzetünk nagyjának életét Józsefével hasonlította össze, akinek életében úgyszintén csodálatos egyensúlyban volt a feledés és az emlékezés. Kossuthot az emigráció, a hontalanság éveiben az Isten megedzette. Mint mondotta, amikor bajban vagyunk, nekünk is emlékeznünk kell. A Kossuth-emlékműnél Kiss Béla, a falu polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kiss Nándor beosztott lelki pásztor ismertette a magyarittabéi Kossuth-szobor történetét, melyet Patai Sándor, a falu krónikása kutatott. A magyarittabéiek kezdeményezésére a szobrot Horvay János szobrászművész készítette, és 1904 májusában leplezték le, nagy ünnepség keretében. Az első világháború után 1919. február 25-én egy szerb katona átlőtte, majd lelökték a szobrot a talapzatáról. Éjnek idején gondos hazafias kezek eltüntették, és a református templomban várta a békésebb időket. A második világháború elején a szobor visszakerült a helyére. Tizenkét éve annak, hogy minden évben újra megkoszorúzzák a szobrot, és azóta a délvidéki magyarság sajátos zarándokhelye. Gavlik István, a Kossuth Szövetség elnöke az anyaország nevében megköszönte a magyarittabéiek hozzájárulását a Kossuth-szobor megőrzéséhez és felújításához. Mint mondotta, Kossuth üzen a mának, de a jövő nemzedékeinek is. Egyik legfontosabb jellemvonása a közös ügy vállalása és annak felelősséggel való elvégzése. És nemcsak saját nemzete, hanem a környezete, mindazok a még nem szabad és nem függeden népek, nemzetiségek nevében is, akik szintén a Habsburg-ház által nem biztosított jog és szabadság miatt emelték fel a szavaikat, amikor 1849-ben megfogalmazta a Habsburg-ház trónfosztását. Vajdasági ünnepségsorozat AIX. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok vasárnapi veprődi rendezvényével megkezdődött a Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójáról való megemlékezések sora Vajdaságban. Az ünnepség kezdetén a Kossuth nevét viselő veprődi művelődési egyesület épületén leleplezték a Dvoracskó László által faragott névtáblát, amelyet a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség ajándékozott az egyesületnek. A névtábla leleplezése alkalmából Dudás Káról); a VALMSZ elnöke kiemelte, bogy a veprődi egyesület kitartott Kossuth neve mellett akkor is, amikor ezt nem nézték jó szemmel, és az egyedüli egy esület Vajdaságban, amely ma is a magyar szabadságharc vezetőjének nevét viseli. Ezzel példát h mutattak magy arságtudatból és helytállásból, és biztos, hogy a jövőben is őrizni fogják Kossuth emlékét mindannviunk számára. A névtábla leleplezését követően dr. Szöílősy Vágó László, a VMMSZ főtitkára megnyitotta a Szabadságharc Bácskában és Bánságiján című kiállítást. Mint mondotta, a kiállítást a szabadságharc évfordulójára i szervezték 1998-ban. de most ismét indokoltnak látták 8 megszervezni, mégpedig új helyszíneken. írre nagy I szükség is van, hisz. a vajdasági magyarok a szabadságharc B délvidéki eseményeiről évtizedeken át csak féligazságokat hallhattak. Kétnyelvű beszédében rámutatott, hogy a szabadságharcban az itt élő népek ellentétes oldalán álltak. Bibén bizonyára nagy szerepet játszott az a körülmény, hogy a magyar forradalmi kormánynak nem volt tapasztalata a nemzetiségi kérdések kezelését illetően, így Bécs ígéretekkel teli megosztó politikája győzedelmeskedett. Az alkalmi művelődési műsor előtt Zweig ()ttó, a veprődi egyesület elnöke köszöntötte az. egybegyűlteket, majd Szöílősy Vágó László üdvözölte a vendégeket, a többi között Hartig Piroskát, a magyar kulturális minisztérium osztályvezetőjét, továbbá a Kossuthbizottság küldöttségét, Kossuth Lajost, a forradalmár leszármazottját, Horváth László kishegyesi polgármestert, Pál Károly képviselőt, a kishegyesi végrehajtó bizottság elnökét, a Kossuth hagyományait ápoló magyarittabéi és bácskossuthfaivi (moravicai) helyi közösség képviselőit, a kulai Népkör tagjait és vezetőit. Juhász György kulai esperes felszentelte az egyesület új névtábláját, majd Dudás Károly szók az egybegyűltekhez. A VMMSZ elnöke beszéde után emléklapot adott át az. egyesület még élő három alapító tagjának, Brkanic Barna Annának, Homyák Józsefnek és Futó Istvánnak A helybelieket és a vendégeket köszöntve Hartig Piroska kiemelte, hogy' a helybeliek a végeken bizonyos szempontból ma is Kossuth katonái, és külön öröm, hogy a végvárak katonáiként ilyen optimisták tudnak lenni. .\z ünnepség a Szózat eíéneklésével kezdődött és zárult.
