A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-07-12 / 60. szám
2002. JÚLIUS 12. A NAGYVILÁG HÍREI ahId 3 Gazdasági bűnöket követhetett el a korábbi ír kormányzat Írország egyik legnagyobb adócsalási ügye kerekedhet ki abból a jelentésből, melyet három évi vizsgálódás után szombaton tett közzé egy az ügyben kijelölt bizottság. Megállapításai szerint több évtizeden át követtek el adócsalásokat egy a Cayman szigeteken, mint adóparadicsomban bejegyzett bank segítségével. Az ügyben Charles Haughey, egykori ír miniszterelnök és számos befolyásos politikai és gazdasági személyiség lehet érintett. Több száz millió eurónak megfelelő adót csaltak el, 1971- től a 90-es évek közepéig. A bank, az Ansbacher a jelentősebb pénzzel rendelkező ügyfeleknek úgy ajánlott számlanyitást, hogy a pénz egy részét kihelyezte úgynevezett off-shore, azaz külföldön vezetett számlájára, melyek után adót nem kellett fizetni, de kuncsaftjainak lehetővé tette, hogy a számlán lévő pénz - titkosan - Írországban is felhasználhassák. A bank a tranzakciókat látszólag bonyolult módon, azokat nem nevesítve hajtotta végre, a lényeg azonban az adófizetés elkerülése volt - írja az AFR Az ügyfelek tudták, hogy adófizetéstől menekülnek meg a bank tranzakciói révén, s nem csupán Írországban, mivel az ügyes banknak más nyugateurópai országokból is akadtak megbízóik. Ez utóbbiak kapcsán az ír igazságügy kezdeményezésére dolgozó bizottság most nyilvánosságra került jelentését más országok illetékes hatóságai is megvizsgálják, annál is inkább, mivel több érintettet megnevez, a több mint négy és félszáz számlatulajdonos között. Az 1992-ig három ízben is kormányfői posztot betöltő Charles Haughey neve is így került most újra előtérbe. Ha a jelentés állításai beigazolódnak, úgy igen valószínű, hogy Haughey kormányzásai idején rendre folyt a politikai felső vezetés körében az adócsalás. Osztrák és bajorországi tartományi vezetői a Benes-dekrétumok eltörléséért Négy osztrák tartomány kormányzója és Bajorország tartományi kormányának szövetségi és Európa-ügyi minisztere a Benes-dekrétumok eltörlését követelte hétfőn, európapolitikai találkozóján az ausztriai Mondsee-ben. “A Benesdekrétumok nincsenek összhangban Európa szellemiségével. A kérdést még a Cseh Köztársaság belépése előtt tisztázni kell’' - mondta Josef Pühringer, Felső-Ausztria kormányzója. A találkozóról kiadott közös nyilatkozatot Salzburg, Tirol és Vorarlberg konnányzója, valamint Reinhold Bocidét bajor államminiszter írta alá. A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden EU-csatlakozásra váró országnak törölnie kell jogrendszeréből azon rendelkezéseket, amelyek nem egyeztethetők össze az. európai alapelvekkel. Ez kivált a Benesdekrétumokra vonatkozik - olvasható az APA és a CTK hírügynökség által idézett nyilatkozatban. A második világháború után a Benes-dekrétumok alapján űzték el Csehszlovákiából és fosztották meg vagyonától a szudétanémet kisebbséget és a magyar kisebbség egy részét. Harmincötre emelkedett az ukrajnai bányaszerencsétlenség áldozatainak száma Újabb bányász holttestére találtak rá vasárnap este a Donyeck megyei Ukrajina bányában, ahol vasárnap hajnalban tűz ütött ki - közölte az ukrán állami munkavédelmi felügyelet. A bányatűz halálos áldozatainak száma így hétfő reggeli adatok szerint harmincöt. Két bányász állapota válságos, intenzív osztályon ápolják őket, hetet pedig különböző fokú égési sérüléssel kezelnek az erre szakosodott gyógyintézményben - közölte a megyei munkaügyi főosztály. A tüzet gyakorlatilag sikerül eloltani, csak a szállítószalag izzik mintegy hétszáz méter mélységben. A vizsgálat előzetes eredményei szerint a keletukrajnai Ukrajinszk városban található bányában a szállítószalag fejrészére lerakódott szénpor-rögök kigyulladása okozta a tüzet. A baleset körülményeinek kivizsgálására Oleh Dubina miniszterelnök-helyettes vezetésével tárcaközi bizottságot hoztak létre. Leonyid Kucsma elnök vasárnap este utasította Szvjatoszlav Piszkun főügyészt, hogy személyesen utazzon a helyszínre a tragédia okának tisztázására - tájékoztatott hétfő reggel Olena Hromnicka, az államfő szóvivője. Oroszország igent mond a 'Nemzetközi Büntetőbíróságra Oroszország támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) felállításának gondolatát. Az ICC létrehozásáról szóló római szerződés ratifikálását előkészítő orosz törvénytervezet most egyeztetik az illetékes minisztériumok - jelentette ki az orosz külügyminiszter. Igor Ivanov tévesnek nevezte azokat az állításokat, miszerint Moszkva a csecsenföldi események miatt vonakodik ratifikálni a szerződést. Hangsúlyozta: jelenleg nem kérdéses a ratifikálás, Oroszország politikailag támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozását. Washington elutasító álláspontját kommentálva Ivanov kiemelte: az Egyesült Államok politikai vezetésének bizonyos része úgy tartja, hogy “Washington a nemzetek közösségének álláspontját figyelmen kívül hagyva is cselekedhet nemzetközi ügyekben”. Hozzáfűzte, hogy az ICC nem az első ilyen eset, hiszen az Egyesült Államok nem ratifikálta a nukleáris fegyverkísérletek átfogó betiltásáról, valamint a biológiai fegyverek nemzetközi ellenőrzéséről szóló megállapodásokat, felmondta a kiotói megállapodást és az ABM-szerződést is. A miniszter rámutatott: Moszkva már figyelmeztetett arra, hogy ez a tendencia veszélyes, a nemzetközi jog rendszerének aláásásához vezet. Az első Amerikai Magyar Televízió! A Hungarian American Television az alábbi földi sugárzású adókon (UHF) illetve kábelcsatornákon fogható: WNYE 25 csatorna - New York, New Jersey, Connecticut - Szombat 16 óra DUNA TV Híradó - Szombat reggel 7 óra 30 perc Time Warner Cable 34 csatorna - Manhattan - Vasárnap 16 óra WLRN 36 csatorna - Greater Miami (Hollywoodtól Key-ig) - Kedd hajnali 1 óra WLRN 17 csatorna (UHF) - Del-Honda (West Palm Beach-től Key-ig) HATV, P.O. Box 468, Radio City Station, New York, NY 10019 Tel/fax: 1-718-275-1223 Karl Bardosh producer Röviden ■ Nemzetközi törvényszék elé kerül Derondzsics Az SFOR hétfőn repülőgépen Hágába szállítja és átadja a nemzetközi törvényszéknek azt a háborús bűnöst, akit katonái vasárnap tartóztattak le Boszniában. Miroszlav Derondzsicsot azzal gyanúsítják, hogy 1992 májusában Bratunacs körzetében részt vett 60 muzulmán legvilkolásában. Három évvel később hivatalos tisztséget töltött be a közeli Szrebrenicában az ottani tömeggyilkosság idején. A hágai nemzetközi törvényszék a boszniai emberiség ellen elkövetett bűncselekménvekért kívánja felelősségre vonni a boszniai szerb férfit. ■ A KOLUMBIAI ELNÖK NEM ENGED A GERILLÁK ZSAROLÁSÁNAK Andres Pastrana kolumbiai elnök szombaton visszautasította, hogy fogoly gerillákat cseréljenek ki szélsőséges fegyveresek rabságában lévő politikusokra és katonákra. Az államfő azt követően nyilatkozta ezt, hogy egy nappal korábban az egyik kolumbiai tv-állomás eg)' olyan videokazettát mutatott be, amelyen a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) fogságában sínylődő volt politikusok és katonatisztek könyörögnek az eböknek, hogy tegyen lépéseket életük megmentéséért. A június 13-án keltezett videón több személv most adott először magáról életjelt azóta, hogy évekkel ezelőtt túszul ejtették őket a gerillák. Pastrana azonban leszögezte kormánya nem alkuszik a szélsőségesekkel. ■ Pisztollyal akart felszállni A REPÜLŐRE A holland rendőrség hétfőn őrizetbe vett egy nőt, aki Amszterdam schipholi repülőterén kézi lőfegyvert kísérelt meg a Delta Airlines légitársaság Egyesült Államokba induló járatára feljuttatni - közölték kedden a hatóságok. A nő nevét és állampolgárságát egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Kihallgatása azóta is folyik, és amíg ez be nem fejeződik, a rendőrség nem tud mit mondani indítékairól. Az utas a New Jersey állam lévő Newarkba váltott jeggyel az útlevél és a jegyvizsgálat után az első biztonsági ellenőrzésen akadt fenn kézipoggyászában a fegyverrel. Őrizetbe vételekor nem tanúsított ellenállást. ■ Megölték egy palesztin RADIKÁLIS VEZETŐ AKTIVISTÁT Izraeli katonák kedd reggel az észak-ciszjordániai Dzsenín környékén megölték a palesztin radikális Iszlám Dzsihád egyik vezető aktivistáját. Palesztin biztonsági források szerint a 33 éves Mohamed Daráimét egy erdőben lőtte le eg)- izraeli kommandó. ■ Megalakult az Afrikai Unió Az Afrikai Unió (AU) kedden hivatalosan megalakult Durban dél-afrikai kikötővárosban. Thabo Mbeld dél-afrikai elnök, aki megnyitotta az AU első csúcstalálkozóját, egyben az AU első elnöke is. Számosán történelmi mérföldkőnek ítélték az összafrikai államközösség megalapítását, bár az 52 tagállamból eddig csak négy írta alá az összafrikai parlament alapítására vonatkozó jegyzőkönyvet. Az AU az Európai Uniót tekinti mintának. Megalakítását eredetileg iMoamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője ajánlotta. A szervezet a parlament mellett központi bankkal, közös törvényszékkel és egységes valutával is fel akarja vértezni magát.
