A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-09-13 / 69. szám
10 a HÍD Kultúra 2002. SZEPTEMBER 13. Röviden ■ Elh öröm Budapesten a filmművészet elitközönsége ünnepel: immár fél éve játszák Francoise Ozon, a francia film legújabb zsenije Az évszázad gyermekei című rendezését, a főszerepben az ugyancsak nemrég befutott francia sztárral, Juliette Binoche-sal. Ráadásul a történet a francia irodalom két nagy egyéniségének, George Sand-nak és Alfred de Musset-nek a szerelméről szól. Mindezek alapján a Hollywoodot utáló pesti elitközönség szerint: végre van elitművészet a magyar mozikban. ■ Legbugyutább név Egyik budapesti egyetemista klubban megválasztották a legbugyutább nevű magyar rockzenekart. A nyertes neve: Irigy Hónaljmirígy. ■ Elnyomott színészek Konrád Antal színművész, a magyar színész szakszervezet elnöke szerint az 1200 színi művésznek több mint a felét a társulatán belül az önálló vállalkozó jogi helyzetébe kényszeríttettek, mert így’ nem kell értük biztosítást fizetni. Ezért jövedelmük csak az országos átlagbér 60 százaléka és a kevés „nagymenőtől” eltekintve „napszámosként robotolnak a színpadon”. ■ Húszéves Bikini Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli az egyik népszerű magyar rockegyüttes, a Bikini. Egy etlen maratoni hosszúságú estén a dalokból álló teljes életművüket előadják a Petőfi Csarnokban. ■ Kálmán Imre turné Hiába Bartók életműve, hiába a Japánban is alkalmazott Kodály módszer, vagy' a világszerte kedvelt Molnár Ferenc színpadi világ, operett kultúránkat nem tudnánk letagadni. Nem baj, csak túlzás, hogy a Fővárosi Operett Színház éppen Münchenben az örömtől tomboló német közönségnek adja elő a Marica grófnőt - németül. Ez ma a legbiztosabb hakni: kiváló énekhangú, németül is beszélő magyar művészek teledalolják Németországot. Utána Olaszországba mennek: a Csárdáslorálynőt mutatják be Róma operaénekes csodákhoz szokott publikumának. ■ VÖRÖS KONTYOS NŐI FEJ A szeptember 12-ig látható budapesti Mű- Terem Galéria aukcióval végződő kiállításának várható úgynevezett „leütési rekordját”, vagyis a legmagasabb eladási árát Rippl-Rónai József Vörös kontyos női fej című, a XIX. század végén Párizsban festett képe éri el. Nagy árat jósolnak a nagybányai festőiskola tagja, Ziffer Sándor Téli Nagybánya című alkotásának is. Egy színház harcba száll Usztics Mátyás a népszerű hazai színművész megalapította a Nemzeti Kamaraszínházat. Társulata saját tanítványaiból áll s a célja, hogy a trianoni békével elszakított magyarságot anyanyelvi színházi kultúrával lássa el. A vállalkozás tiszteletre méltó missziót és hallatlan nehézséget ígér, hiszen az utódállamok lassan évszázada tartó „bársonykesztyűs népirtásának” legfőbb célja: szűnjön a magyar szó. A színpadon is! E társulat ezzel szegül szembe, hiszen a gazdag erdélyi, felvidéki, délvidéki magyar nyelvű színi művészetet, még titkosszolgálati módszerekkel is ellenségként szorongatták vissza.- Nemzeti Kamaraszínház jelképesen a kiskőrösi művelődési házban tartja első előadását, tíz méterre Petőfi Sándor, az élete meghatározó éveiben vándorszínész volt költő szülőházától, s tisztelettel adózunk emlékének. Öt mindenütt ismerik, ahol még magyarok élnek és még magyarul beszélnek. Feltámasztjuk a magán vándorszínház hagyományát, amelyet fél évszázada nem akarnak újjáéleszteni, mert magánszínház lévén nem tagozódik be az állami színházi szerkezetbe, s kicsúszhat mindenféle hatalom és hatalom közeli színházi klikk ellenőrzése alól. Nem szólhatnak be a műsorterv kialakításába jó vagy fossz szándékú ELENA I. BODONI, PDS. Fogorvos 35 East 38th Street, Suite 1D New York, NY 10016 Telefon: (212) 499-9083 Tel/Fax: (212) 475-5659 Személyhívó:(917) 598-1438 E-mail: BodoniDDS@aol.com Földessy Dénes verő- vagy átverő legények, s nem hat rá a művészileg gyakran állóvíz jellegű, csupán pénzhajhász színházi közeg. Mi a haUsztics Mátyás táron túli szórvány-, vagy még egy tömbben élő magyarságot látjuk el kulturális utánpótlással s így is kívánunk védelmet nyújtani nekik a szellemi gyarmatosítás ellen.- A jobbára kis falvak kis színháztermei meghatározzák a műfajt: csak kevés szereplőjű darabokat, továbbá nem nagy díszletigényű műveket játszhatnak?!- Ez természetes, még sem korlátozhatja a darab gondolati erejét. Az első határon túli bemutatónk Horvátországban lesz. A horvátokkal nyolc évszázadig közös állami lét még ma is érezteti hatását: például a könnyebb átjárás érdekében kaptam tőlük egy horvát údevelet. A nyitó előadás nem színdarab, hanem irodalmi est lesz, amelyen a legjelentősebb magyar írók és költők műveit vonultatjuk fel. A címe: Ki kérdezett? Gondolkodtató irodalmi est, a művekkel kérdéseket teszünk fel, amelyekre a gondolkodó közönség adhat önmagában választ.- A többi utódállamban viszont alapvető cél a magyar nyelv visszaszorítása. A Nemzeti Kamaraszínház tehát többfrontos, állandó harcot kezd. Nem félnek?- Nem! Szívósan, kitartóan végezzük a munkánkat. Senki és semmi ellen nem teszünk, semmit nem veszünk el, nem foglaljuk el Bukarestet, mi mindig csak adunk. Értéket.- Közel egy évszázad igazolja, hogy ez nem hatja meg az utódállamokat! ?- Első dolgunk lesz, hogy minden előadást: színpadot és közönséget az első pillanattól az utolsóig digitális képmagnóra vesszük. Ezzel kivédhetjük a színpadon elhangzottak alaptalan megtámadását. A Székely Himnusz zeneszerzőjére emlékeznek Szegeden Szeptember 7. A Székely Himnusz zeneszerzőjére, Mihalik Kálmánra emlékeznek halálának 80. évfordulója alkalmából pénteken Szegeden, a Belvárosi temetőben lévő sírjánál. Az ünnepségen székely népdalok csendülnek majd fel és egy marék, Erdélyből hozott földet szórnak a fiatalon elhunyt kutatóorvos-zeneszerző sírjára. Mihalik Kálmán a Temes megyei Oravicában született 1896-ban. Középiskolai és orvosegyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, majd az I. világháborúban két évig frontszolgálaton volt. Szegedre 1920-ban került, az éppen áttelepült Kolozsvári Egyetemen kutatóorvosi állást kapott, tanársegédként dolgozott. Mindössze 26 éves volt, amikor tífuszban meghalt. Szegeden temették el. A dalt, amelyet később, egyes adatok szerint az 1930-as évek elején neveztek el Székely Himnusznak, 1921-ben szerezte Mihalik Kálmán. Feltételezések szerint azért válhatott az erdélyiek himnuszává, mert székely találkozókon énekelték. A dal szövegét a budapesti Csanády György író, újságíró, irodalmár írta. Az első amerikai magyar „Ifjú vadőrző Nevelő hatású játékot talált ki az idén 150. esztendős, nemzetközi rangú budapesti állatkert. „Ifjú vadőrző” igazolványt adnak annak a gyereknek, aki sikeresen vesz részt a ma már ritka állatfajták ismeretének versenyén. A gyerekek jelképes, 180 forintos nevezési díjért térképet kapnak, azzal sorra felkeresik tizenegy olyan állat ketrecét, amely jobbára már csak állatkertben található, legalábbis a világon csökken a száma. Mindegyikről két válaszlehetőség közül kell eltalálni a helyeset, s azért kapnak egy betűt. Az így kapott betűkből összeáll egy különösen védett, nagyon ritka állat neve, majd még egy záró kérdésre adott helyes válasz után kapják meg az „Ifjú vadőrző” címről szóló igazolványt. Hétvégeken legfeljebb húsz gyerek nevez be, igen változó sikerrel. Egy-egy nyári hétvégén 2-2,5 ezer gyerek látogatja meg az állatkertet, tehát a nehéz versenyben csak igen kevesen, legfeljebb 1 százalékuk indul. Egyéb nyári hétköznapokon még kevesebben, Szauter Travis, az „Ifjú vadőrző” A nyár végén a 8 éves New York-i Szauter Travis, a New Manhattan Scool tanulója lett az első amerikai magyar „Ifjú vadőrző”.- Nagyon szeretem az állatokat, különösen a madarakat - mondta - Már idekint születtem, de minden nyarat Magyarországon töltök. Ott is, itt is járok múzeumba, állatkertbe, s ki a természetbe, vagy a Balatonra. Öt éves koromban a pesti Ferenciek terén a régi könyvek boltjának kirakatában láttam egy bálnalexikont és az üveg visszaváltásokért kapott első saját pénzemből azt vettem meg. Legnagyobb élményem, hogy néhány percre rám bízták a visegrádi vár betanított egerész ölyvét.- A versenyen sikerült mind a tizenegy kérdésre kapásból megadnom a jó választ. Például az orrszarvú orrán lévő veszélyes szarvra mindenki azt mondta, hogy csontból van, pedig megkeményedett, elszarusodott bőrből. A nyert betűkből ez jött ki: borzas gödény. Legtöbben épp a végén hibáznak: a borzas gödényt rágcsáló állatnak gondolják, pedig madár. mert naponta csak 1,5-1,6 ezer gyerek van bent. A napi néhány nyertes tehát a gyerekek kisebb, az állatvilág terén igen művelt töredékét jelenti.
