A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-09-13 / 69. szám
8 A HÍD Hazai hírek 2002. SZEPTEMBER 13. Röviden ■ Budapest fénytornyokat emel A TERROR ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE Szeptember 8. A tavalyi, New York elleni terrortámadásra emlékezik Budapest. Szeptember 11-én, szerdán 21 órától fénytornyok világítanak majd a Gellért hegyen. A 4000 méteres fényoszlopokkal tiltakozik a főváros a “sötétség ellen”. “A terroristák a szabadságot és jelképesen bennünket, budapestieket is megtámadtak szeptember 11-én. New York a demokratikus nyugati civilizáció szíve, a világváros, a metropolisz. A terroristák tudatosan a szabad világ szívét vették célba, de csak megsebezték. Sem elgyengíteni, sem elpusztítani nem tudták, és nem is fogják tudni.” - áll a főpolgármesteri hivatal közleményében. ■ Hazarendelték Katona Tamás nagykövetet Szeptember 7. Katona Tamás varsói nagykövet hazarendelése esetében a felek teljes megegyezéséről van szó - nyilatkozta Tóth Tamás külügyi szóvivő. A döntés okát ismertetve a külügyi szóvivő elmondta: Katona Tamás Budapest I. kerületében polgármester-jelöltként indul az önkormányzati választáson, ez pedig nem összeegyeztethető nagyköveti posztjával. Hozzátette: hasonló okok miatt mentették fel júniusban Schmitt Pál berni nagykövetet, aki főpolgármesterjelöltként méretteti meg magát. Arra a kérdésre, hogy Katona Tamás esetében - Schmitt Pálétól eltérően - miért most került sor a felmentésre, a szóvivő azt válaszolta, később szereztek tudomást a varsói nagykövet szándékáról. ■ POKORNIT FRAKCIÓVEZETŐHELYETTESSÉ VÁLASZTOTTÁK Szeptember 9. A Fidesz - Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja hétfői tanácskozásán frakcióvezető-helyettessé választotta Pokomi Zoltánt. A pártelnöki és parlamenti frakcióvezetői posztjáról édesapja ügynökmúltja miatt július elején lemondott Pokomi frakcióvezető-helyettesé választását Ader János, a képviselőcsoport vezetője javasolta. A zárt tanácskozáson jelen volt és politikai helyzetértékelést tartott Orbán VYktor volt kormányfő. MORAL Goal Péter Martin Luther King híres mondata jár az eszemben: “ I’ have a dream.” Nekem is van egy álmom. Nem olyan, mint a méltán világhírű emberjogi harcosé , de legalább olyan fontos lenne ennek az álomnak az érvényesülése, mint amilyen a mártírhalált halt Kingé volt. Olyan Magyarországot álmodtam, amelyben politikai közszereplő, polgár, tehát mindenki egyenlő mértékkel mér, amelyben egy politikus nem hivatkozhat arra, hogy “csupán” etikai vétséget és nem bűnt követett el. Hogy pontosan érzékeltessem mire gondolok, mondok egy példát. A német parlamentben hetekkel ezelőtt óriási botrány robbant ki amiatt, hogy a Bundestag néhány képviselője jogtalan előnyöket vett igénybe. Történt ugyanis, hogy a politikusok utazgattak mindenféle konferenciákra és tárgyalásokra, ehhez pedig egy légitársaság szolgáltatásait vették igénybe. Ennél a cégnél is, ugyanúgy, mint a világ legnagyobb légitársaságainál is, úgynevezett pontrendszer van. Aki sokat utazik, az pontokat kap és egy idő után annyi ilyen pontocskát gyűjthet össze, hogy a legközelebbi európai, vagy tengerentúli útja nem kerül pénzbe. A Bundestag egy-két képviselője ezt a lehetőséget kihasználva magáncélra vette igénybe ezt az ingyenutazást. A botrány kirobbanása után valamennyiük kénytelen volt lemondani a mandátumáról, mert erkölcsileg megmagyarázhatadan volt, hogy az állam által finanszírozott hivatalos utazások után járó kedvezményt magáncélra vették igénybe. Magyarán megrövidítették az államot. Pesten máig nem érti egy csomó ember, hogy miért bűn ez. Zárójelben jegyzem meg, nálunk is százával vehetik igénybe ugyanígy a Malév pontgyűjtő akcióját. De ez csak egy példa kívánt lenni ahhoz, hogy a lényegre térjek. Hazai politikai életünk legújabb botránya, hogy megdőlt a szabaddemokraták érve, miszerint csak egyeden rendszerváltó párt létezik, amelyik nem érintett a titkosszolgálatok múltjában. Merthogy korábban kiderült, hogy minden pártban volt III/ akárhányas besúgó, ügynök, sz.t. tiszt. Úgy tűnik ez at érv nem tetszett egyeseknek, mert a Fidesz, jelesül Kövér László három héttel előállt és elmondta: tudomása van arról, hogy 1995-ben a Kuncze Gábor által vezetett szdsz-es belügyminisztérium archívumából kivittek egy olyan aktát, amely bizonyítaná egy jelenlegi kormánytag titkosszolgálati múltját. Nem kis ribillió lett a dologból. Kuncze cáfolt, volt kabinetfőnöke úgyszintén hazugságnak nevezte az állítást. Egy hete azonban előállt a Történeti Hivatal vezetője és elmondta: valóban bekérték egy szdsz-es országgyűlési képviselő ügynöki kartonját és a dokumentum helyén ma csak egy olyan másolat található, amelyben az is áll, hogy ki és miért kérte el az eredeti papírokat. A héten aztán robbant a bomba, kiderült, hogy valóban egy jelenlegi kormánytagról lehet szó, de nevet még senki sem említett. Végül az érintett állt fel és töredelmes vallomást tett. Szalay Gáborról, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkáráról van szó. A politikus elmondásából tudjuk, hogy az “átkosban” külkereskedőként dolgozott és akkor kereste meg a hírszerzés. Arra kérték, hogy külföldi útjairól számoljon be. Mondja el ha be akarták valahol szervezni, ha korrumpálni akarták, és így tovább. Szalay azt mondja, hogy soha semmilyen jelentést nem írt, senkinek nem ártott, de szóban eleget tett a titkosszolgálat kérésének. Politikai karrierjének további alakulását pedig pártjának döntésére bízza. Mondhatnám, hogy tisztességes ez az alapállás. Mondhatnám, de nem mondom. Mert sokkal tisztességtelenebb volt hetekig hallgatni! Ráadásul meg is kérdeztem Szalaytól, hogy mire számit? Azt válaszolta, hogy a Medgyessy botrány után sejtette, hogy őt is érinti majd az ügy. Hát ha sejtette, akkor miért nem szólt önként. Miért hagyta, hogy pártjának vezetői hosszú ideig érveljenek azzal, hogy bizony ez a szervezet makulátlan. De Szalay legalább levonta a személyes konzekvenciákat és az államtitkárságra jelölő pártra bízta egyéni sorsát. Ezzel szemben hosszasan sorolhatnám ugyancsak az elmúlt hét “hőseit”, akikről csak most derült ki, hogy nemcsak politikai nézeteik, de tisztesség dolgában is másként gondolkodók. Itt van mindjárt az Orbán kabinet Phare-minisztere, Boross Imre. Három éve Torgyán pártelnök azzal támadta meg, hogy párttitkár és munkásőr volt. Boross, aki akkor kisgazda volt, tagadott. Később is csak annyit vallott be, hogy MSZMP tag és aprócska pártalapszervezeti titkár volt. Mára kiderült, hogy ő volt a Magyar Nemzeti Bank párttitkára. Hazudott. A titkosszolgálati múlt vizsgálása során kiderült, hogy hírszerző szt., tehát szigorúan titkos tiszt, százados volt. Még egy dokumentum is napvilágot látott, amiről Boross nemes egyszerűséggel állította azt, hogy hamisítvány. Ma már tudjuk, hogy nem volt az, sőt bebizonyosodott, hogy valóban együtt működött a hírszerzéssel és ő volt a D 008-as ügynök. Amikor pedig új pártjának, az MDF-nek elnöke, Dávid ibolya ráolvasta, hogy múltjáról hazudott, akkor még Borossnak állt feljebb, még ő rontott neki a volt igazságügyminisztemek. Két napja végül kénytelen volt távozni az MDF frakciójából, mert párttársai felszólították arra. Önként képtelen volt megtenni ezt, pedig már rég ez lett volna a dolga. Már akkor, amikor Torgyán hazugságon kapta. (Folytatás a 9. oldalon) Medgyessy idén kevesebb uniós kritikát vár Szeptember 7. Az európai uniós csatlakozás néhány fontosabb gyakorlati kérdéséről folytatott eszmecserét Cemobbióban Medgyessy Péter miniszterelnök Romano Prodival, az európai bizottság elnökével. A megbeszélésen felvetődött a bizottsággal való együttműködés kérdése. A következő napokban nagyon szoros kapcsolatra van szükség - mondotta a kormányfő -, mert a csatlakozási tárgyalásokon a versenyfejezetet rövidesen le kell zárni, számos, országunkat alapvetően érintő téma van napirenden, főleg a mezőgazdasági ügyek, valamint a költségvetésből való részesedés kérdései. “Olyan munkamegállapodást kötöttünk, amelynek értelmében gyorsan és folyamatosan zajlanak majd a tárgyalások, hogy minél hamarabb lezárhassuk azokat” - közölte Medgyessy. A készülő országjelentésről szólva a miniszterelnök utalt arra, hogy évek óta viszsza-visszatérő kritika hangzik el a kisebbségek képviseletének, a romák helyzetének, valamint a médiaügyeknek a kérdésében, akárcsak a gazdaság és a verseny témájában. Medgyessy szerint a most készülő országjelentés sokkal kedvezőbb lehet az előzőeknél, sokkal kevesebb lesz benne a kritikai elem, mert sikerült valóban megoldani azokat a problémákat, amelyeket az EU rendre felvetett. Medgyessy az újságíróknak elmondta: a pénteki kormányülésen kiadta feladatként munkatársainak, kollégáinak és minisztertársainak, hogy a legsürgősebben tűzzenek napirendre minden olyan alapvető kérdést, amely korlátozhatja vagy gátolhatja az uniós csatlakozásunkat. A kétoldalú találkozó után a magyar sajtó képviselői Romano Prodival is szót válthattak. Mi történne, ha az írek egy második népszavazáson is nemet mondanának a nizzai megállapodásra?- tették fel neki a kérdést, amelyre Prodi így felelt: “egy esetleges újabb nem rendkívül súlyos csapást jelentene, ha megtörténne, azt sajnos nem lehetne figyelmen kívül hagyni. Remélem azonban, hogy az az ország tisztában van döntésének súlyával, azzal, hogy a szavazás eredménye nemcsak Írország, hanem mindenki számára nagyon nagy jelentőségű.” Az a kérdés is elhangzott: az EU miként akar hozzájárulni az 5. számú közlekedési folyosó kiépítéséhez, amely Trieszttől Magyarországon áthaladva egészen Kijevig érne. A bizottság elnöke leszögezte: az EU-nak mindenképpen elő kell segítenie a szorosabb összeköttetést a csatlakozó országokkal, máskülönben az egység csak elméletileg létezne. Elismerte: az európaiak elhanyagolták eddig az 5. és a 8. számú - a Keletet a Nyugattal összekötő - közlekedési folyosókat, előnyben részesítve az észak-nyugati közlekedési vonalakat. Prodi ezért kijelentette: a legsürgősebb feladatok közé sorolja ezt a kérdést.
