A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-09-06 / 68. szám

2002. SZEPTEMBER 6. Amerika hírei A HÍD 5 Ar any vonat-ügy: perelhetik az USA-t a magyar zsidók Szeptember 2. Az ügyet tárgyaló ame­rikai szövetségi bíró a Sun-sentinel című lap tájékoztatása szerint úgy döntött, hogy sem az azóta eltelt évtizedek, sem a tör­vény nem mentesíti az amerikai kormányt a felelősség alól azért, ami a túl­nyomórészt magyarországi zsi­dóktól elrabolt értékekkel meg­rakott “aranyvonattal” történt. Az amerikai hadseregre a felelős őrzés jogi kötelessége hárult, amikor 1945 májusában az ausztriai Salzburgnál a kezére került a negyvennégy vagonból álló, Budapestről indult szerel­vény mintegy 200 millió dollár értékű rakományával. A kor­mány nem húzhat hasznot saját kötelességmulasztásából. Patricia Seitz bíró elutasította a kor­mányzatnak azt az érvelését, hogy az alpe­resek a keresettel évtizedekkel elkéstek. Állásfoglalása szerint a kormány nem hi­vatkozhat az elévülésre, mivel semmit sem tett a tulajdonosok felkutatására. A kései kereset oka az is, hogy az “aranyvo­nat” ügyének részletei a holokauszt áldo­zataitól elrabolt vagyonok ügyét vizsgáló elnöki bizottság 1999-ben és 2000-ben közzétett jelentéseiből derültek ki. A vonat lefoglalt rakományát - aranyat, ezüstöt, drágakövet, ékszert, 1200 fest­ményt, 3000 perzsaszőnyeget és más ér­téktárgyakat - Salzburg mellett egy kato­nai raktárban őrizték, de eközben rendsze­resen dézsmálták. Tálx írnokok vételeztek saját használatra vagy irodáik berendezé­sére képeket, szőnyegeket, amelyeknek végül kézen-közön nyoma veszett. 1947-ben francia katonák is lefoglaltak az érték­tárgyakból két teherautónyit. Az amerika­iak végül az értékes rakomány maradékát tulajdonjogilag azonosíthatatlannak nyil­vánították, és szétosztották, vagy eladták, illetve segélyszervezeteknek is juttattak belőle. Néhány értékes darab New York-i árveréseken került kalapács alá. (A felperesek szerint a rakományhoz a nácik részletes leltárt mellékeltek, amelyen feltüntették a tulajdo­nosok neveit is, így azonosításuk nem jelentett volna nehézséget.) A 13 felperes, akik közül nyolc Miamiban él, tavaly má­jusban adta be keresetét. Most jelentős győzelemként értékelték a bíró ítéletét, amely kizárta ugyan a kol­lektív kártérítés lehetőségét, de zöld utat adott az egyéni igényeknek. Ez persze nem garantálja a per - esetleg perek - sike­rét, amely egyedülálló lesz a maga nemé­ben: az amerikai állam még nem volt alpe­res holokauszt-túlélők által indított kárté­rítési perben. Petíció az iraki háború ellen Szeptember 3. A amerikai UCLA egye­tem történészei - Joyce Appleby és Ellen Carol DuBois - petíciót írtak a kongresszus­hoz, melyet augusztus 30-áig már több mint l(XX) amerikai történész. írt alá, és a lista na­ponta negyven névvel bővül. Az alkotmány­ra hivatkozva a kongresszustól azt követelik, hogy szavazzon az Irak elleni háború ügyé­ben. Nem biztos, hogy a szavazás az Irak el­leni háborút meggátolhatná, de legalább esé­lyt teremthet, hogy a háborús törvényhozás alkotmányos elven működjék - állítják vezető amerikai történészek. Szeptember 25-én ezért Washingtonba készülnek, hogy a petíci­ót benyújtsák a szenátus demokrata vezetőjé­nek (Thomas Daschle) és a republikánus házelnöknek (Dennis Hastert). Bush a kongresszus vezetőivel tárgyal Irakról Szeptember 3. Az amerikai elnök magához kéret­te a törvényhozás vezető tisztségviselőit, hogy' Irak­ról tárgyaljon velük - közölték a kongresszus illeté­kesei kedden este. A meghívást Bush a képviselőház és a szenátus vezető republikánus és demokrata pár­ti tagjainak küldte el. Ä Fehér Ház kedden nem kívánt megjegyzést fűzni a talál­kozóhoz, amelynek napirendjén az Irakkal kapcsolatos amerikai tervek állnak. Wa­shingtonban éleződik a vita egy Irak elleni esetleges amerikai katonai akcióról. Colin Powell külügyminiszter a minap úgy vélekedett, hogy legelőbb is el kell érni az ENSZ fegyverzetellenőreinek visszatérését a közel-keleti országba. Richard Cheney alelnök szkeptikusan nyilatkozott az ellenőrök tevékenységének hatékonyságáról. Az Egyesült Államok és számos szövetségese azt gyanítja, hogy Szaddám Húszéin rendszere titokban tömegpusztító fegyverek előállításán fáradozik azóta, hogy 1998-ban kitessékelte a külföldi ellenőröket Irakból. Röviden ■ Nemzeti emléknapok az USA-ban Szeptember 1. Nemzeti emléknappá nyilvání­totta a hét végén George Bush amerikai elnök szeptember 6-át, 7-ét és 8-át. Felszólította az amerikaiakat, hogy' nagy családi és baráti kö­rökbe gyűlve, otthonaikban emlékezzenek meg a 2001. szeptember 11-i Amerika-ellenes ter­rortámadások áldozatairól, és imádkozzanak az elhunytakért. Washingtonban kiadott nyilatko­­zata felkér minden embert szerte a világon, hogy csatlakozzék az amerikaiakhoz a megem­lékezésben. Azzal érvelt, hogy' ez a megemléke­zés közös ügy, hiszen szeptember 11-e megvál­toztatta az egész világ életét - idézett a AFR ■ A LAKOSSÁG TÁMOGATNA EGY IRAK ELLENI AKCIÓT Szeptember 2. Egy friss amerikai felmérés sze­rint az Egyesült Államok lakosságának csak­nem 60 százaléka támogatná, hogy' hazája kato­nai akcióval döntse meg Szaddám Húszéin uralmát - derül ki a Los Angeles Timesban hét­főn közzétett adatokból. A megkérdezett ame­rikaiak még nagyobb hányada (64 százaléka) híve egy Irak elleni szárazföldi támadásnak. Egy ilyen akciót csupán az amerikai lakosság 28 százaléka ellenezne. A fölmérésből kiderül, hogy' a katonai fellépést szorgalmazó amerikai­ak (összesen 59 százalék) közül 61 százalék úgy véli, hogy' az akcióra csak a nemzetek közössé­gének támogatásával kerülhetne sor. Washing­ton még legszorosabb szövetségesei körében is erős fenntartásokba ütközik Irak elleni tervével - emlékeztetett a Reuters. ■ Menekültek az égó kanyonból Szeptember 2. Csaknem nyolcezer táborozót kellett kimenekíteni a Los Angelestől alig ötven kilométerre fekvő Azusa kanvonból, ahol va­sárnap a nemzeti parkban közel 1200 hektárra terjedt ki az erdőtűz. A kaliforniai erdészeti hi­vatal közlése szerint a szurdok teli volt víkende­­zőkkel, s így emberek ezreit fenyegették a gyorsan terjedő lángok, de a kempingezők ide­jében elhagyták a veszélyes helyeket. Az úgy ancsak kaliforniai Sacramento közelében a bozóttűz martaléka lett egy' ház, s további har­mincat fenyegetnek a lángok. A tüzekkel kap­csolatban az amerikai hatóságok gyújtogatásra gyanakszanak, s két fiatalkorút ki is hallgattak. Az Egyesült Államokban vasárnap egyébként 17 nagyobb erdőtűz égett, amelyek eddig ösz­­szesen 264 ezer hektárra terjedtek ki. JOGAINK VÉDELME - BIZALMI KÉRDÉS, OLYAN TANÁCSADÓRA VAN TEHÁT SZÜKSÉGÜNK, MINT BAZSA ENIKŐ Kolozsvárott és New York-ban végzett, magyarul beszélő ügyvéd, a POMERANZ GOTTLIEB & MUSHKIN, LLC 205 Lexington Avenue 16. Emelet, New York, NY 10016 ÜGYVÉDI IRODA TAGJA Szakszerű, pontos ügyintézés Hagyatéki ügyek - végrendeletek Estate administration - Trust - Wills - Estate Planning to minimize tax liabilities Representation in tax audits Családi jog — Emigrációs ügyek Családegyesítés - Zöld kártya - Állampolgárság Ingatlan - adás-vétel Belföldi és Nemzetközi üzleti szerződések International Arbitration — Mediation Banking, Corporate Finance, Securities Law HÍVJA BIZALOMMAL A FENTI IRODÁT A (212) 779-4233 SZÁMON ÉS KÉRJE BAZSA ENIKŐT EURÓPAI ÍZEK HUNGARIAN MEATS AND DELI 311 Somerset St. New Brunswick, NJ 008901 (732) 247 - 8275 Hurkák, Kolbászok, Szalonnák, Pecsenyehús, Brinza, Trapista, Szörpök, Száraztészták, Savanyúságok, Édességek, Újságok, Hímzett térítők. Távolság nem akadály UPS-el elküldjük megrendelését. Szeretettel várjuk Vásáslóinkat. A PILLÁMAT VARÁZSA... IMewv York és környéke magyar eseményei... FOTÓKON MEGÖRÖKÍTVE Tegye (keletét, rendezvényeit láthatóvá az Interneten HIRDESSEM A GIMAGIME LAPJAIM gyg@gimagine.cam

Next

/
Oldalképek
Tartalom