A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-09-06 / 68. szám
2002. SZEPTEMBER 6. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 Új szélsőséges szervezet a láthatáron? Szeptember 3. Hídig ismeretien szélsőséges szervezet, a Mudzsahidok Titkos Hadserege Afganisztán keleti részén az elmúlt napokban felbukkant arab nyelvű röplapokon adott hírt magáról. A “hadsereg" magára vállalta a közép-ázsiai országba vezényelt amerikai katonák elleni támadások elkövetését, és bosszút esküdött azoknak a vétlen afgán áldozatoknak a haláláért, akik az. al-Kaida terrorszervezet tagjai, illetve az ország előző urai, a fanatikus muzulmán tálibok utáni hajsza során történt tévedések miatt, balesetekben - amerikai szóhasználat szerint “baráti tűzben” - vesztették életüket. Hasonló tartalmú röplapok időről-idóre korábban is felbukkantak .Afganisztánban, a mostani cédulák különlegeségét viszont az adja, hogy' arab nyelven írták őket: az afgánok közül ugyanis kevesen értenek és még kevesebben tudnak olvasni e nyelven. Ez arra utal, hogy a röplapokat esetleg annak a több ezer, nagyrészt al-Kaida-kapcsolatokkal gyanúsított arabnak készítették, akik esetleg még mindig a keleti országrész hegyei között rejtőzködnek - jegyezte meg az /VE A hatoldalas röpirat szerzői nem utaltak arra, hogy az al-Kaida vagy a tálibok valamely csoportját képviselnék, mindazonáltal három célt tűztek ki maguk elé: a “brutális amerikai bombázások” veden afgán áldozatainak megbosszulását, az iszlám szent háború (dzsihád) folytatását az utolsó külföldi katona Afganisztánból való kiűzéséig, valamint az, iszlám és a szabadság védelmét egy iszlám rendszer létrehozása érdekében. Egy amerikai katonai szóvivő közölte: nem hallottak ilyen nevű szervezetről. Amennyiben a Mudzsahidok Titkos Hadserege valóban létezik, az olyan új csoport létrejöttét jelentené, amely a tálibok bukása után tíz hónappal egységes erőt képviselhet a terrorizmus elleni koalíció (amerikai és afgán) szövetséges erőivel szemben - tette hozzá az AR Háborús készülődés Bagdadban Augusztus 31. Az amerikai hírszerzés szerint iraki katonák lövészárkokat ásnak, és védelmi állásokat építenek Bagdadban és környékén, így készülve fel az amerikai erők esetleges támadására. Amerikai biztonsági források úgy vélik, az öbölháború óta most építik ki a legszélesebb körű védelmet. Védelmi állásokat létesítenek páncélosok, tüzérség és gyalogság számára, kijelölik azokat a helyeket, amelyek a legalkalmasabbak a légvédelem szempontjából. Más katonák álcázást folytatnak, a nehéz haditechnikai eszközöket terepszínűre festik, föléjük álcázó hálót feszítenek ki, hogy ezek elkerüljék az amerikai pilóták figyelmét. Meg nem nevezett amerikai tényezők hangsúlyozzák, hogy Irak nagyon komolyan veszi az amerikai fenyegetést. Szaddám Húszéin iraki diktátor már azzal fenyegetőzött, hogy a háborút Bagdad és más városok utcáira viszi ki. Amerikai katonai stratégák elismerték, hogy az ő helyzetében valóban ez a legjobb módszere a védelemirányításnak, mert a manőverezési tér szűkülése, és annak veszélye, hogy polgári személyek tömegesen esnek áldozatul, korlátozza az amerikai hadsereg óriási fölényét. Magánalt Bagdadnak a védelmére a köztársasági gárdát jelölték ki, amely Húszéin leghűségesebb katonai alakulata. Ez mintegy három páncélos hadosztályból áll, amelyek közül mindegyik 10-15 ezer fős. A felszerelésük azonban legkevesebb 10 éves és az egész hadsereg híján van a szükséges alkatrészeknek, ami részben az ENSZ által Irak ellen meghirdetett a gazdasági szankcióknak és a fegyverembargónak tudható be. Gibraltár hovatartozásáról szavaz november 7-én Szeptember 3. A gibraltári kormány november 7-ére írja ki a népszavazást a brit koronagyarmat jövendő státusáról - jelentette be kedden Peter Caruana kormányfő. Gibraltár már háromszáz éve képezi vita tárgyát Spanyolország és Nagy- Britannia között. A referendum a helyi kormány válasza arra a brit-spanyol tervre, hogy London és Madrid megosztja a szuverenitást az Ibériai-félsziget déli csúcsán fekvő hat négyzetkilométernyi terület fölött. A mintegy 30 ezer lakos szinte kivétel nélkül ellenzi ezt a megoldást - írta a dpa. Amikor öt héttel ezelőtt felmerült a referendum terve, mind Spanyolország, mind Nagy-Britannia közölte, hogy nem fogadja el az egyoldalúan - brit jóváhagyás nélkül - megrendezendő népszavazást, eredményét semmisnek fogja tekinteni. A Gibraltárral kapcsolatos brit-spanyol vita csaknem 300 éve tart: 1704 óta, amióta Nagy-Britannia megszerezte magának e sziklás félszigetet a spanyol örökösödési háborúban. London az idén szánta rá magát, hogy megosztja a szuverenitást Madriddal. “A helyi lakosság belegyezése nélkül Londonnak nincs joga megállapodni Madriddal a terület jövőjéről. A gibraltári kormány minden erejével nemleges voksolásra buzdítja a lakosságot” - hangoztatta a népszavazás időpontjáról tett bejelentésekor Caruana. Bizonyítékot tart vissza Németország Szeptember 2. Németország közölte az Egyesült Államokkal, hogy visszatartja a bizonyítékokat Zacarias Moussaoui ellen, amíg az USA nem ad garanciát arra, hogy nem használja fel az információkat a halálos ítélethez - mondotta a Der Spiegelnek a német igazságügy-miniszter. Herta Daeubler-Gmelin nyilatkozatában kijelentette, hogy a dokumentumokat nem fogják felhasználni halálos ítélethez vagy kivégzéshez. Az Európai Unióban (így Németországban is) nincs halálbüntetés. Németország fő szerepet játszott a szeptember 11-i terrorcselekmények utáni nyomozásban - írja a BBC. A támadásban részt vett gépeltérítők közül három (köztük a főszervező, Mohammed Atta) Hamburgban élt. A német nyomozóknak állítólag van bizonyítékuk arra, hogy a 34 éves Moussaoui kapcsolatban állt Attával, aki az első gépet vezette a New York-i Világkereskedelmi Központ egyik tornyába. A tavaly nyáron letartóztatott Moussaoui részére kétszer is átutalt pénzt egy olyan illető, aki Hamburgban együtt lakott Attával. Röviden ■ Szudánba került az al-Kaida ARANYA Szeptember 3. Az utóbbi hetekben nagy mennyiségű aranyat menekítettek Szudánba az al-Kaida terrorhálózat és a vele szövetséges tálib fegyveres csoportok megbízottai. A lapjelentés szerint az aranyszállítmánvokat rendre a pakisztáni Karacsi kikötőjéből indították útnak Irán, illetve az Egyesült Arab Emírségek irányába, ahonnan bérelt repülőgépekkel juttatták el a szudáni fővárosba, Kamimba. A hírt a The Washington Post című napilap keddi számában közölte amerikai, európai és pakisztáni forrásokat idézve. Az aranykészlet nagyságáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, szakértők általános véleménye szerint azonban igen tekintélyes mennyiségről van szó. ■ Szíria összefogásra szólít Szeptember 2. Bassár el-Aszad szíriai elnök összefogásra szólította fel az arab és muszlim országokat az amerikai fenyegetésekkel és a “külföldi összeesküvésekkel” szemben. A szíriai vezető magas rangú teheráni küldöttet fogadott - az iráni államfő üzenetével - vasárnap Damaszkuszban és a régió - pontosabban Irak - elleni amerikai fenyegetésekkel szemben szorgalmazta a nagyobb arab egységet. Washington Irak mellett Iránt és Szíriát is azzal vádolja, hogy támogatást nyújtanak a nemzetközi terrorizmusnak. Damaszkuszban tárgyalt vasárnap H.E. Nadzsi Szabii iraki külügyminiszter is, aki Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszterrel a térségben kialakult feszült helyzetről cserélt véleményt Nadzsi Szabii az iraki álláspont támogatására indított diplomáciai offenzíva keretében, úton Moszkvába állt meg rövid időre a szíriai fővárosban. Az iraki külügyminiszter előzőleg Pekingben járt és az orosz főváros után Kairóban tárgy al majd. ■ Szaddám: olaj kell az USA-nak Szeptember 2. Szaddám Husszein hétfőn kijelentette: az Irak ellen tervezett amerikai katonai támadás célja, hogy az Egyesült .Államok rátehesse a kezét a Közel-Kelet olajkincsére. Az iraki elnök, akinek kijelentését a bagdadi INA hírügynökség idézte, egy- fehérorosz politikust fogadva föltette a költői kérdést: vajon miért olyan ellenséges Washington Irakkal szemben? “Azért, mert Amerika azt hiszi, hogy- ha elpusztítaná Irakot, akkor ellenőrzése alá vonhatná a Közel-Kelet kőolajvagyonát, amely a nemzetközi olajkészletek 65 százalékát képezi” - jelentette ki az iraki államfő. ■ Letartóztatták a Hamász CISZJORDÁNIAI VEZETŐJÉT Augusztus 31. Izraeli katonák szombaton őrizetbe vették a Hamász. iszlám terrorszervezet ciszjordániai politikai vezetőjét Rámalláh közelében. Szemtanúk közlése szerint Haszan Juszef el-Birehben került a katonák fogságába. Az értesülést nem erősítették meg a palesztin biztonsági szolgálatok vezetői, akik csupán arról számoltak be, hogy izraeli katonák rajtütöttek egy lakóépületen el-Birehben és két palesztint őrizeti* vettek. A szomszédos épület lakói azonban állították, hogy- a két palesztin egy ike Haszan Juszef volt. ■ Lelőttek egy orosz helikoptert Csecsenföldön Augusztus 31 .Két orosz katona vesztette életét szombaton, amikor csecsen lázadók lelőttek egy orosz harci helikoptert Csecsenföldön. A Mi-24-es egy’ utánpótlást szállító gépet kísért.
