A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-09-06 / 68. szám
NEW YORK CITY $1.00 ITTA 4. SZAMA KERESSEA STANDOKON FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP 2002. SZEPTEMBER 6. 2. ÉVFOLYAM 68. SZÁM 36. HÉT Háborús készülődés Bagdadban Az amerikai hírszerzés szerint iraki katonák lövészárkokat ásnak, és védelmi állásokat építenek Bagdadban és környékén, így készülve fel az amerikai erők esetleges támadására. (3. oldalon) Aranwonat-ügy: perelhetik az USA-t a magyar zsidók A szövetségi bíró szerint sem az azóta eltelt évtizedek, sem a törvény nem mentesíti az USA kormányát a felelősség alól azért, ami a túlnyomórészt magyarországi zsidóktól elrabolt értékekkel megrakott “aranyvonattal” történt. (5. oldalon) OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSON KÍVÜL Lapzárta után ■ Mandula is búcsúzott Szeptember 4. Mandula Petra a negyeddöntőben búcsúzott a vegyes párosok versenyében az amerikai nyílt teniszbajnokságon. A kettőst az amerikai Corina Morariu, Justin Gimelstob duó győzte le nagy csatában. ■ US Open Szeptember 5. Az amerikai nyűt teniszbajnokság női egyesében egv-egy mérkőzés választja el a két Wiliams lányt, Serenát és Venus-t, hogy ismét egy' nagy torna döntőjében találkozzon. Serena az amerikai Lindsay Davenport ellen lép pályára, míg testvére, Venus a Capriatit kiverő francia Amelie Mauresmóval áll szemben. A férfiak egyes számában az első helyen kiemelt ausztrál Llayton Hewitt a marokkói Younes el Aynaoui ellen győzőt, míg az amerikai Andre Agassi a fehérorosz Maksz Mimyijen jutott túl. A másik ágon And}' Roddick (amerikai, 11.) - Pete Sampras (amerikai, 17.) és Fernando Gonzalez (chilei, 28.) - Sjeng Schalken (holland, 24.) mérkőzésre kerül sor. ■ Huszonkét halott Szeptember 5. Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant Kabulban. A merénvletben huszonketten vesztették életüket. A robbanás környékén a közelmúltban több kísérletet akadályozott meg a rendőrség. Pár nappal a robbantás előtt a lázadók egyik parancsnoka dzsihádot hirdetett az amerikaiak kiűzésére. A bal most jobb Gaál Péter Beigazolódott a régi szociológiai tétel: az emberek többsége mindig a győztesekhez kíván tartozni. És van még valami: a legtöbb honfitársunk szolidáris. Szívesebben áll amellé, akit láthatóan, érezhetően sokan és durván támadnak. Ebből pedig az következik, hogy soha nem tapasztalt eredményt hozott a legutóbbi országos közvéleménykutatás. Ebből derült ugyanis ki, hogy a biztos pártválasztók 60 százaléka az MSZP-re szavazna, ha most lenne az országgyűlési választás. (Tegyük gyorsan zárójelbe, hogy hatottak a 100 napos program adományai. A pedagógusok és az egészségügyiek ötven százalékos béremelésének, az egyszeri nyudíjkiegészítésnek, az adójogszabályok módosításának már vannak mérhető jelei). Ennél is érdekesebb az az adat, hogy elhúz a szocialista párt a Fidesz előtt. Mert most a baloldalra a megkérdezettek-nem csak a biztos, de a bizonytalankodók is- 38 százaléka voksolna, míg a Fideszre csupán a népesség 27 százaléka. Az igazi meglepetés viszont az - igazolja a szolidaritásról leírtakat -, hogy a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy az államfő a politikusok népszerűségi versenyében elvesztette vezető pozícióját. És mit gondolnak ki előzte meg? Medgyessy Péter! Ennek persze több oka is lehet. Mindjárt elsőként az, hogy az államfő ha csak egy pillanatra is, de elfelejtkezett a legfontosabb szabályról. Nem szabad olyan nyilatkozatot tennie, amivel megoszthatja a polgárokat. Márpedig ezt tette, amikor a volt kormánytag ügynökmúltját vizsgáló parlamenti bizottság munkáját alkotmánysértéssel vádolta. A kétségkívül jóhírű, a nemzetközi és az európai joghoz értő tudós, Mádl Ferenc véleményével szemben megfogalmazta állítását az alkotmányjog professzora, Halmai Gábor. Kiderült, hogy bizony - bizony érteni kell az alkotmányjoghoz. Nem elég ha valaki jogtudós, és az sem megfelelő érv ha az államfő nyilvánít véleményt. Halmai világos érvelése után mindenki számára egyértelművé vált, hogy a bizottság alkotmányosan működik, illetve a volt szt. tisztek és besúgók múltbéli viselt dolgai semmilyen államtitkot nem képeznek. Főként nem a rendszerváltás és a titkosszolgálatok átszervezése után. Hogy sért-e személyiségi jogokat ha nyilvánosságra kerül a volt III/ akárhányasok neve? (Folytatás a 9. oldalon) Tisztelt Honfitársam, kedves Barátaim! Nagyköveti megbízatásomat befejezve külön búcsúzom az amerikai magyaroktól. Nagy öröm volt számomra Onökkel/Veletek találkozni már 1984-ben, első amerikai tartózkodásom során és azóta folyamatosan a magyar templomokban, közösségi házakban, cserkésztáborokban, magánházaknál, nem utolsó sorban pedig a magyar külképviseleteken. Nagyot fordult a világ az elmúlt másfél évtizedben és ennek a politikai és gazdasági kivándorlók, az egykori vendégmunkások, “dipisek” és szabadságharcosok, illetve utódaik igen sok hasznát látták. Akik kívánták, meg nem szűnő magyar állampolgárságuk alapján megkaphatták a magyar útlevelet, azzal utazhatnak, otthon ingatlant is vásárolhatnak. (Remélem, hogy a közeli jövőben e jog ki fog terjedni a trianoni határokon kívül rekedt amerikai magyarokra is.) A magyarság megváltozott megítélésének, valamint az olcsóbbá vált utazásoknak és érintkezéseknek köszönhetően nyelvünk és kultúránk tartós megőrzésére is jobbak lettek az esélyek. Ma már kevésbé fenyeget nagy írónk, Márai Sándor pesszimista jóslata, hogy “lehull nevedről az ékezet,” “és a drága szavak/ Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt.” Lehetséges és sokak számára vonzó a hazatelepülés, de az itt született utódok is, hazalátogatva, jobban megértik szüleik ragaszkodását anyanyelvükhöz és a magyar kultúrához. Noha igaza van Kölcseynek, “nyelvében él a nemzet,” de a nyelv funkcióját valamennyire átveheti a zene, az étel, a tánc, és az angol nyelvű információ a magyarságról. A régóta itt élőknek és az újabban érkezőknek Adyval és Babitsosai üzenem: a magyarság elsősorban döntés, vállalás kérdése, a haza pedig táguló fogalom: a szülőhelytől Európán át a glóbuszig terjed. Az ember, a tudat hordozza - ahogy Sebestyén Márta és Varga Miklós énekli “mert a Haza te magad vagy.” Ez az én végső mondanivalóm, üzenetem. Feleségemmel együtt azt kérem sok amerikai magyar barátunktól, ismerősünktől, hogy elsősorban ne reánk emlékezzenek, hanem arra, amit képviselni próbáltunk. Négy éve, amikor nagykövetségünkön felvontam a címeres magyar zászlót, azzal a szándékkal vettem át Egyesült Államokbeli képviseletünk vezetését, hogy formálisan is politikai és katonai szövetségessé válva, építve a kétoldalú kapcsolatok évszázados hagyományaira, a magyar hátterű amerikaiak százezreire, az 1956-os magyar forradalom máig élő emlékére és az 1989-es világtörténelmi fordulatban vitt kiemelkedő magyar szerepre, az amerikai vezetéstől kezdve a társadalom lehető legszélesebb köreiig igyekezni fogok megerősíteni a magyarságról és politikánkról a rendszerváltozás óta kialakult kedvező képet és elmélyítem szövetségesi viszonyunkat. Remélem, hogy - közös erőfeszítéseink nyomán - nemsokára ott fog állni a zászlórúd mellett Kováts Mihály ezredes, a Függetlenségi Háború magyar hőse, az amerikai lovasság megszervezője életnagyságú szobra is. Köszönöm mindazt, amit tettek az Óhazáért, személyesen is köszönöm a sok segítséget, amit itt kaptam, s kérem, hogy ápolják tovább az amerikaiak és a magyarok sok századra visszamenő barátságát, folytassák munkájukat közös elveink és hagyományaink szellemében! A magyarság akkor lehet sikeres az új évezredben, ha képes lesz előnyére fordítani a szétszóratást, ha egységesen tud föllépni az egyetemes magyar érdekek mellett, s ha nem feledkezik meg arról, hogy a tizenegy évszázad összeköt, kötelez és ígéretet hordoz. Washington, D.C. 2002. augusztus 12. Tisztelettel: Jeszenszky Géza nagykövet
