A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-08-30 / 67. szám
8 a híd Hazai hírek 2002. augusztus 30. Alkotmánymódosítás kell az EU-csatlakozási referendumhoz Röviden ■ A SAJTÓSZABADSÁGÉRT DEMONSTRÁLTAK A VESZPRÉMI POLGÁRI KÖRÖK Augusztus 25. A sajtószabadság megvédéséért emeltek szót vasárnap a veszprémi polgári körök megmozdulásának szónokai, akik az általuk kommunistának nevezett kormány elleni összefogásra, és a megyei napilap, a szerintük egyoldalúan tájékoztató Napló elleni bojkottra buzdítottak. Budaházi György mérnök-vállalkozó, akit “az egyik Erzsébet-hídi hősként” mutattak be, a bal- és jobboldalra szakadt nemzet lehetséges összefogásáról, Franka Tibor újságíró pedig arról szólt, mit kellene szerinte tenniük a polgári köröknek és a Magyar Út Köröknek, hogy mielőbb megbukjon - mint fogalmazott - a D 209-es kormánya. ■ Medgyessy esélyegyelóséget ÍGÉRT A BÁNYÁKNAK Augusztus 28. Egyforma eséllyel pályázhat minden bánya arra, hogy értékesítse termékét az autópálya-építések és más állami beruházások számára - jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán Gyöngyösön, a 52. Bányásznap országos központi ünnepségén. 2005-ig meghoszszabbítják a bányásznyugdíj-kedvezményeket és a kedvezményrendszer ezt követően is fennmarad valamilyen formában. A továbbiakban is adómentes lesz a bányászok szénjárandósága és a sikondai szanatórium ezentúl is a bányászok egészségét szolgálja - ígérte a miniszterelnök. ■ Jutalmat kaptak az árvízi MENTÓK Augusztus 28. Demszky Gábor főpolgármester szerdán jutalmakat adott át a dunai árhullám veszélyeinek elhárításában részt vevő szervezetek dolgozóinak. A jutalmazottak között vannak a Fővárosi Polgári Védelem, a Fővárosi Csatornázási Művek, a Fővárosi Tűzoltóság, a Honvédség, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. és a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai. A Millenáris Központ Teátrumában tartott ünnepségen Demszky elmondta: az árvíz messze nagyobb volt a szokásosnál, ám nem okozott a szokásosnál nagyobb károkat. Ezért köszönetét mondott a védelemben részt vevőknek. ■ MDF: A CSALÁD ÜGYNÖKMÚLTJÁRÓL IS NYILATKOZNI KELLETT Augusztus 27. Dávid Ibolya pártelnök kezdeményezésére kellett aláírnia az MDF frakciótagjaival együtt Boros Imrének azt a dokumentumot, amelyben tanúsította, hogy nem működött együtt az állambiztonsági szervekkel, a III-as főcsoportfőnökség egyetlen osztályával vagy munkatársával sem. Az édesapja ügynökmúltja miatt a Fidesz-elnökségről lemondott Pokorni Zoltán bejelentése után tartott frakcióülésen a képviselőknek arról is nyilatkozniuk kellett, hogy “tudomásuk szerint” családtagjaik sem voltak érintettek az állambiztonság ügyeiben. Az Index információi szerint Dávid Ibolya azért kért különnyilatkozatot párttársaitól, hogy az MDF “nyugodtan” vehessen részt a Medgyessy-ügy kivizsgálásában. Augusztus 28. Magyarország EU-csatlakozásáról ügydöntő népszavazást kell tartani, és ennek érdekében még idén ősszel módosítani kell az alkotmányt - erre a következtetésre jutott a Medgyessy Péter miniszterelnök által felkért, az Európai Unióhoz való csatlakozás alkotmányjogi és egyéb közjogi feltételeinek kidolgozásával foglalkozó szakértői munkabizottság. A testület elnöke, Vörös Imre volt alkotmánybíró, egyetemi tanár közölte, hogy a testület - amelynek tagjai: Dávid Ibolya és Vastagh Pál voh igazságügy-miniszter, Ádám Antal volt alkotmánybíró, egyetemi tanár és Czuczai Jenő, a bruges-i Európa Egyetem tanára - ajánlásait eljuttatta a miniszterelnöknek. Az ajánlások kiinduló megállapítása az, hogy Magyarország a csatlakozás alkotmányjogi és tágabb értelemben vett közjogi-törvényi feltételeinek megteremtésével jelentős késésben van - áll a közleményben. Vörös Imre hozzáfűzi: a bizottság ajánlásainak megtételében abból a feltételezésből indult ki, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésében a szükséges országgyűlési egyetértés fennáll. A bizottság megítélése szerint az alkotmánymódosítás magában foglalná a nemzetközi jog és a belső, magyar jog viszonyának korszerű rendezését, az állami hatáskörök gyakorlásának nemzetközi szervezetre történő átruházása alkotmányos feltételeinek rögzítését, valamint egy speciális EU-csatlakozási klauzulának a beiktatását, amely minimálisan rögzítené a közösségi jog és a magyar jogrendszer viszonyának kérdését, továbbá az állami hatáskörök gyakorlásának uniós szervekre való átruházása alkotmányos, egyben garanciális feltételeit, adott esetben a kilépés kérdését is. A közlemény szerint a bizottság szükségesnek látja egy erre az egyetlen esetre szóló speciális népszavazási klauzulának az alkotmányba való beiktatását is. A testület véleménye szerint ezek a módosítások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a népszavazás megrendezése lehetővé váljék. Az alkotmány módosítása nélkül ugyanis nincs miről népszavazást tartani - szögezi le a közlemény, hozzátéve, hogy a referendum megtartásához más törvénymódosításokra, így például a népszavazásról szóló törvény módosítására is szükség van. A bizottság ajánlásaiban rámutatott: a csatlakozási szerződés tervezetének folyamatban lévő véglegesítése már hamarosan lehetővé teszi, hogy a 2003 tavaszán megtartandó népszavazáson felteendő kérdéshez - például “Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává váljék?” - tájékoztatót mellékeljenek, amelyből a szavazópolgárok számára a csatlakozás tétje, mibenléte világossá válik. Az alkotmány módosítása az EU felé azt is világossá tenné, hogy egyfelől a Magyar Köztársaság alkotmányjogilag-közjogilag is készen áll a csatlakozásra, a magyar állampolgárok milliói pedig tisztán láthatnák, hogy a csatlakozás nem korlátozza szuverenitásunkat, hanem alkotmányos garanciák mellett történik - érvel a bizottság. Hozzáteszi: az ügydöntő népszavazás idejére feltehetően megtörténne a csatlakozási szerződés parafálása, amelyet a népszavazás eredményétől függően követhetne a szerződés ratifikálása az Országgyűlés által. Üldözik a dadogás harmadikat Megírtuk: a magyar bűnüldözés történetében legsúlyosabb, nyolc áldozatot követelt móri rablógyilkosság nyomozása azért akadt meg, mert a két már elfogott gyanúsított vérének DNS vizsgálata nem mutatott ki azonosságot helyszínen talált ismeretlen vérnyomokkal. A zsaruk mégis jó csapáson járnak, mert három tettes volt a helyszínen. Közben kiderítették: a harmadik egy 165-170 centi magas, 25-30 év közötti életkorú, a bűnöző világban Lajcsikának becézett férfi is a helyszínen tartózkodott, s azóta rendkívül ötletesen bujkál. Jellegzetessége: szenvedélyes szerencsejátékos, s ha ideges, akkor dadog és azonnal lő. A rendőrök esküsznek, már a nyomában vannak, s bár ők nem dadognak, de ha kell, ők is villámgyorsan lőnek. Tudják viszont, hogy a halott bűnöző nem beszél, ezért élve kell elfogni. Az előzetes letartóztatás törvényi határidejének letelte miatt két társát sem kell szabadlábra helyezni, mivel odabent a „pesti Yardon” eredményes a némajáték. A két fiatalember profi bűnözőhöz méltó módon meg sem szólal, a zsaruk meg ugyancsak csendben eléjük tárják az időközben kinyomozott több rablás tárgyi és egyéb bizonyítékait. Ilyenkor látni, hogy a vér a páciens néma állapotában is mennyire képes kifutni az emberi arcból. Kádár tagadja az érintettséget Augusztus 27. Kádár Béla az MTI-nek adott nyilatkozata szerint soha beszervezési nyilatkozatot nem írt alá, jelentést nem készített, a Magyar Tudományos Akadémiának írt úti jelentéseinek másolatát az állambiztonsági szervekhez nem juttatta el, javadalmazásban, vagy egyéb kedvezményben nem részesült. A volt Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős minisztere elmondta: adott egy nyilatkozatot a Mécs-bizottságnak, miszerint nincs ismerete arról hogy a “szervek” annak idején - tudtán kívül - kiről milyen dossziékat állítottak össze. Az akadémikus arra a sajtóban napvilágot látott feltételezésre reagált így, amely szerint korábban titkosszolgálati tevékenységet folytatott volna. Kádár Béla kifejezte reményét, hogy ha a bizottság nyilvánosságra hozza állásfoglalását, “akkor ezekre a jelenleg meglehetősen meghurcolás jellegű dolgokra fény derül”. Kádár megjegyezte: a kor viszonyait ismerők közvetett bizonyítéknak is felfoghatják, hogy 1973-ban nyújtott be telefonigénylést és csak 1988-ban kapta meg, ami atipikus lett volna a feltételezett esetben. A volt miniszter feljelentést nem tesz, hiszen egyelőre csak a sajtó közölte az információkat, és nem vonhat felelősségre egy olyan szervet, amely nem mondott semmit. „Nem kényeztettek el az eddigi tapasztalatok a sajtó beperlésével, mert kialakult egy olyan álláspont, hogy aki Magyarországon közéleti tisztséget visel, annak el kell tűrnie mindent” - fűzte hozzá Kádár.
