A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-08-30 / 67. szám
NEW YORK CITY $100 jovo HÉTEN JÖNA 4. SZAMA KERESSEA STANDOKON OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSON KÍVÜL 2002. AUGUSZTUS 30. 2. ÉVFOLYAM Támogatások és tüntetések A Föld-csúcs második napján a fejlődő országok támogatásának lehetőségeiről tárgyaltak a küldöttek. Képviselők felvetették: ha nem a már amúgy is túltámogatott nyugati gazdák kapnának pluszforrásokat, hanem a fejlődő országok gazdálkodóiéi oldalon) AZ FBI KERESI A KISZIVÁROGTATÓ SZENÁTORT Az FBI is vizsgálódik abban az ügyben, amely során valaki - feltehetően a szeptember 11.-ei terrorcselekményekkel foglalkozó szenátusi vizsgálóbizottság tagjainak egyike - a sajtót informálta... (4. oldalon) FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP 67. SZÁM 35. HÉT Lapzárta után ■ Újabb Hamász vezető Augusztus 29. Az izraeli hadsereg letartóztatta a Hamász radikális iszlám szervezet hebroni politikai vezetőjét. Palesztin beszámolók szerint a 48 éves férfit fivére lakásán fogták el a város egyik déli negyedében, amelyet több, mint két hónapja teljesen megszállt az izraeli hadsereg. A férfit, aki egyben a Hamász szóvivője is, egy másik Hamászaktivistával együtt vették őrizetbe - közölték izraeli katonai források. ■ A TÖRÖKÖK ELIENZK Augusztus 29. Ugur Ziyal, a török külügyminisztérium helyettes államtitkára a közel- és közép-keleti kérdésekre szakosodott Washington Intézetben tartott előadásában azonban annak a kételyének is hangot adott, hogy az amerikai közvélemény támogatná a kormányzat döntését a támadásról. "Ha nem járunk el törvényesen a nemzetközi kapcsolatok területén, úgy visszatérünk a dzsungel törvényeihez, és úgy gondolom, hogy az amerikai társadalom ezt nem fogadja el" - fogalmazott: a török illetékes. ■ Irán cáfolja Augusztus 29. A teheráni kormány cáfolta csütörtökön, hogy' Irán izraeli katonai eszközök fogadására készült volna. "Ez az állítás teljes képtelenség, Irán nem tart fenn sem politikai sem gazdasági s főként nem katonai kapcsolatokat Izraellel" - idézte az AFP az iráni külügyminisztérium szóvivőjét. Illyés Gyulától származik az idézet, aki az elhallgatott ‘56-os megtorlásokkal kapcsolatban figyelmeztette Kádárt, még a ‘70-es években. Igaza lett. És nemcsak a rosszul megírt múlt jár vissza, maguk a besúgók, szt. tisztek is. Ezzel foglalkozik mind a hazai, mind a nemzetközi sajtó. Túl jó hírünket nem keltjük... ‘ A Die Presse című konzervatív bécsi lap pénteken “Egykor spiclik, ma politikusok - alkotmányos vita a leleplezésekről” címmel közölte tudósítója, Bognár Péter cikkét. A szerző megállapítja, hogy Magyarországon nem ér véget a vezető politikusok titkosszolgálati múltjáról folyó vita, amely azzal a nagy feltűnést keltő júniusi leleplezéssel kezdődött, hogy Medgyessy Péter kormányfő 1978-82 között a kémelhárítás tisztje volt. Bognár ismerteti a két parlamenti vizsgáló bizottság ezt követő létrehozásának és tevékenységének lényegét s azt, hogy az úgynevezett Mécs-bizottság már néhány nap elteltével arra jutott, hogy a rendszerváltás utáni kormányok 11 tagja állt korábban az állambiztonsági szervek szolgálatában. A szerző szerint nagy meglepetést okozott, hogy Antall József és Orbán Viktor konzervatív kormányaiban találták a legtöbb titkosszolgálati múlttal bíró személyt. “Ezzel a demokratikus úton megválasztott politikusok korábbi tevékenységéről folyó vita váratlan fordulatot vett: miután addig szinte kizárólag az MSZP politikusai álltak a pellengéren, most főleg a polgári-konzervatív ellenzék képviselői kerültek bajba” - írta Bognár. Mécs Imre jelezte, hogy szeptember elején közzéteszik a korábban az állambiztonsági szerveknek dolgozó politikusok nevét, de az Orbán-kormány két tagjának - Járay Zsigmond volt pénzügyminiszter, jegybanki elnök, valamint Boros Imre PHARE-miniszter - esetében a múlt korábban napvilágra került - írta a szerző, majd ismertette a két politikus múltjának lelepleződését. Rámutatott: a nevek tervezett közzététele ellen szót emelt Pétetrfalvi Attila adatvédelmi biztos. “Ez nem maradt következmény nélkül: a polgári-konzervatív ellenzék kivonult a bizottságból, s erre Mádl Ferenc köztársasági elnök - az Antall-kormány oktatási minisztere - szintén alkotmánysértőnek minősítette a Mécs Imre vezette bizottságot”. A Medgyessy Péter múltjának vizsgálatára alakult bizottság “tevékenysége végleg bohózattá fajult, munkáját pártpolitikai csapdák és húzások határozták meg. (Folytatás a 9. oldalon) AIDA Ahogy a Palace Theatre-ben elképzelték Földessy Dénes Negyedik éve játszák az Aidát a Broadwayn. Az európai kultúrájú színháznézőnek a falragasz láttán felragyog a szeme, hogy lám, Verdi a fensőséges Met-ből kikerült a színházi tömegízlés csillogó városnegyedébe. Aztán észreveszi a szerző nevét: Elton John! Hajjaj! Micsoda különbség! És micsoda címbitorló merénylet! Nem elég, hogy ma már a világirodalom remekeit sorra musicallé silányítják el, most még az operairodalomba is belemaszatolnak? Lássuk hát az elődást! Nos, a produkció kiemelkedik az amerikai musical átlagszínvonalából, de megmarad saját műfajának esztétikai korlátái között. Linda Woolverton, sokszoros díjas és bölcs írónő a szövegkönyvben meghagyta az eredeti Aida-Radames-Amneris szerelmi háromszöget. Van benne Nüus-part, és rabszolgaság, van piramis és népi szabadságvágy, sőt, van sírkamra is, ahogy Amerikában a dollárral fizető színháznézőt illik mindennel ellátni. Az előadás végülis messze jobb, mint az átlag musicalgiccs. A dalszövegíró Tim Rice, Elton John mellett a műfaj másik nagy bölénye, aki Andrew Lloyd Webber házi dalköltője (Szupersztár, Színes álomkabát, Evita), elfogadható rímeket költött a zeneműhöz. Csak az ötvennyolc éves Elton John, akinek csupán az Egyesült Államokban 60 millió eladott lemeze szolgálta az újvilági tömegízlést, nem képes e fölé az ízlés fölé emelkedni. Az Aida zenéje tökéletes középszer: nincs benne semmi szabálytalan, semmi rossz, semmi kimagasló. Kiemelkedő viszont Robert Fall rendezése. Ő az egyik legegyénibb amerikai zenés és prózai rendező (a Chicago-i Goodman Színház művészeti vezetője, a Metropolitan, a Chicago- i Lírai Operaház és a svájci Genf operájának állandó vendégrendezője). E musical-Aida világos színpadi helyzetei, feszes jelenetei, s a zenével együtt gondolkodó rendező most is egyeden, költészettel fűtött, hatalmas sodrásban ragadja magával a nézőt. Folytatása 10. oldalon)
