A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-08-23 / 66. szám

8 A HÍD Hazai hírek 2002. AUGUSZTUS 23. Röviden ■ MIÉP-kampány Augusztus 16. A MIEP kampányt indít an­nak érdekében, hogy minél hamarabb írja­nak ki népszavazást Magyarország európai uniós csatlakozásáról; erről döntött a párt el­nöksége - jelentette be Csurka István. Ezzel kívánunk gátat szabni annak, hogy az MSZP megakadályozza a népszavazás megtartását. Elmondta: a kampány során fel kívánják vi­lágosítani a magyar társadalmat arról, hogy nincs értelme a csadakozásnak. ■ Európa Napok Debrecenben Augusztus 19. Németh Zsolt szerint Magyarországnak úgy kell az Európai Unióhoz csatlakoznia, hogy' egyidejűleg ne romoljon, hanem javuljon szomszédaink uniós csatlakozási perspektívája. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke erről hétfőn beszélt Debrecenben az Európa Napok programsorozata keretében a Hazánk és Európa címmel megrendezett nemzetközi konferencián. A fideszes poli­tikus hangsúlyozta: legfontosabb feladat, hogy az elkövetkező hónapokban Magyarország sikeresen lezárja a csadakozási tárgyalásokat. A kormánykabinet rendkívüli ülése Augusztus 18. A kormány az eddi­gi 500 millió forinton túl további 2,7 milliárd forintot biztosít az árvízvé­delmi feladatok finanszírozására - je­lentette be Medgyessy Péter a kor­mánykabinet vasárnapi rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón. Nem lehet anyagi korlátja annak, hogy a védekezés zavartalanul folyjék - tette hozzá a kormányfő. Megjegyezte, hogy hamarosan megindul a kárfel­mérés, és mint mondotta: mindenki­nek fedél lesz a feje fölött a tél beáll­táig. Jelezte: arra törekszenek, hogy teljes, vagy majdnem teljes kártérí­tést kapjanak azok, akiknek a lakóházuk sé­rült meg, illetve akiknek a lakhatási lehető­sége korlátozódott. Nyilvánvalóan nem ugyanígy kell kezelni azt, ha valaki közis­merten hullámtérre építkezett - fűzte hoz­zá. Közölte: kezdeményezéssel fordul a környező országok kormányai felé annak érdekében, hogy átvizsgálják és hosszú táv­ra összehangolják az együttműködést. Szólt arról: szeptember végére készül el az a kormány-előterjesztés, amely az áradás tanulságait tartalmazza majd, valamint fel­méri a védekezési vonalak hosszú távú ki­alakítását. Beszámolt arról is, hogy egy ké­sőbbi, még meg nem határozott időpontra halasztják az augusztus 20-i fővárosi tűzijá­tékot, mert mint mondotta: nem lenne méltó tűzijátékkal ünnepelni egy olyan helyzetben, amikor ezrek, tízezrek dolgoz­nak a gátakon. Kitért arra, hogy a szintén augusztus 20-ra tervezett szokásos parlamenti fogadást sem tartják meg. Nincs ok egy ilyen helyzetben a hi­valkodó magatartásra - szögezte le a miniszterelnök. A vasárnap délelőtt tartott árvízi szemléjén tapasztaltakat úgy összegezte: a helyzet nagyon sú­lyos és nagyon aggasztó. Hozzátette ugyanakkor: arról győződött meg, hogy a szakemberekkel és a résztve­vőkkel együtt jó esély van a 100 év óta nem tapasztalt árhullám korlátok kö­zött tartására. Elhangzott: az eddig el­telt időszakban 205 ezer munkaórát töltöttek el, a védekezéshez 1,1 millió homokzsákot építettek be a gátakba és 75 ezer négyzetméter fóliát használtak fel. Je­lezte: jelenleg összesen 20 ezer ember dol­gozik a gátakon. A kormányfő kijelentette: a munka szervezése és a védekezési mun­kálatok időben megkezdődtek és most pél­dás módon folynak. Medgyessy Péter a kormány nevében elismerését fejezte ki a védekezésben résztvevő állampolgároknak és az illetékes szervek munkatársainak. Európaiságunk erkölcsi alapjait teremtette meg államalapító királyunk (Folytatás a címlapról)- Szent István mérce, tájékozódási pont, mert az európai gazdaság, kultúra, intéz­mények viszonyait is integrálta a hazai kö­rülményekhez - fogalmazott a köztársasági elnök. Medgyessy Péter miniszterelnök a ki­tüntetettek tiszteletére adott fogadáson po­hárköszöntőjében hangsúlyozta: a helytál­lás, a teljesítmény és az alkotás elismerése az ünnep alkalmából adományozott kitün­tetés. Szent István és az utána jövő nemzedé­kek sok kín és keserv, de számos győzelem és világraszóló siker közepette is megtanul­ták az ősi igazságot: tartsd meg a jó rendet, a törvényeket, és azok megtartanak téged meg a közösségeket, amikor nehéz, kilátás­talan helyzetbe kerülsz - mondotta Mádl Ferenc a Pest megyei Túrán az augusztus 20-i ünnepségen tartott beszédében. Hoz­zátette: Szent István hitt benne, hogy eb­ben a világban érdemes az igazságért, a jó­ért küzdeni, hogy a nemzet felemelkedésé­nek csak ez lehet az erkölcsi alapja. Ha az egész Kárpát-medence magyarságára te­kintünk, ugyanezt mondhatjuk. Megma­radásunk, életesélyeink növekedésének, a sikernek és a felemelkedésnek fontos té­nyezője a jó, kedvező politikai, sőt világpo­litikai helyzet, de végső soron a legfonto­sabb a szilárd erkölcsi meggyőződés - húz­ta alá. Néhány viharfelhő ellenére a mos­tani helyzet bizakodó, mert úgy látom - emelte ki -, hogy a szabad és független Ma­gyarország egymást követő kormányai ed­dig mindazt folytatták, ami jó volt a lekö­szönő kormány tevékenységében. Nemze­ti érdekeinket megvédve véghez kell vin­nünk az Európai Unióhoz való csatlako­zást - hangsúlyozta. Ugyanakkor tovább kell erősíteni a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozását, a kedvezmény­törvény adta lehetőségeket. Mádl arról is beszélt, hogy az alapvető bizakodás ellené­re aggodalommal tölti el a most folyó poli­tikai küzdelem, az átvilágítások ügye. Ami­kor tisztázni akarjuk közelmúltunk egy ne­héz, szomorú időszakát - emelte ki -, akkor megint csak a Szent István-i örökség adhat eligazítást és mércét. ítéletet csak úgy mondhatunk hitele­sen, ha nem keverjük össze tu­datosan vág)’ tudadanul a jót a rosszal, az igazságot az igaz­ságtalansággal, az áldozatokat a tettetesekkel, a bűnt az erén­nyel, az önként vállalt kötő­dést a kényszerrel, az álde­mokráciát a valódi szabadság­gal. A történelmi esély előtt ál­ló Magyarországnak az év végéig minden, ma még nyitott kérdésben megállapodásra kell jutnia az Európai Unióval, le kell zárni a tárgyalásokat, hogy tavasszal alá tudja ír­ni a csatlakozási szerződést - mondotta Ko­vács László Opusztaszeren. A külügymi­niszter az ópusztaszeri nemzeti történeti emlékparkban tartott ünnepségen hangsú­lyozta: a kormány, az országgyűlés és vala­mennyi parlamenti párt közös felelőssége, hogy a csadakozással kapcsolatos népsza­vazást tisztességesen előkészítse. Kovács ezeréves történelmünk talán legfontosabb tanulságának mondta, hogy a nehézsége­ken csak nemzeti összefogással tudunk úr­rá lenni. Ehhez pedig elengedhetetlen az összetartozás érzése - hangsúlyozta. Ko­vács szerint a nemzeti összefogás megte­remtéséért különleges felelősséget visel a mindenkori kormány, melynek elenged­­heteden része a határon túli magyarok tá­mogatása. Szavai szerint a kormány úgy támogatja a határainkon kívül élő magyarokat, hogy közben nem vonja be őket a magyar­­országi belpolitikai csatározá­sokba, és nem avatkozik be pártjaik, szervezeteik életébe. A Szent István-bazilikában 17 órakor kezdődött a szent­mise, majd 17.50-kor indult el a körmenet. Az eseményen - amelyen az ünnepi szentmi­sét Paskai László bíboros, prí­más, Eszter­­gom-buda­­pesti érsek mutatta be - részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyű­lés elnöke, Németh János, az Alkotmánybíróság és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke. Ott volt Bárándy Péter igazságügyi, valamint Kovács Kálmán hírközlési és in­formatikai miniszter, Szalay Gábor egy­házi ügyekért felelős államtitkár és a dip­lomáciai testület több tagja mellett Orbán Viktor volt miniszterelnök, valamint a nemzeti kisebbségek, politikai pártok és társadalmi szervezetek számos képviselője is. A misén ismét Isten oltalmába ajánlot­ták az országot, az ott gyűjtött felajánláso­kat pedig az árvízkárosultak megsegítésé­re fordítják - hangzott el. Ezt követően út­jára indult a Szent Jobb-körmenet; az ereklyét a tavalyinál valamivel rövidebb útvonalon, a Sas utca, József Attila utca, Roosevelt tér, Vigyázó Ferenc utca, Nádor utca és Zrínyi utca érintésével hordozták körbe Budapest belvárosában. A kereszt mögött nemzetiségi csoportok, majd nép­viseletbe öltözött zarándokok haladtak. Okét követték az egyházak, a szabadság­­harcos szervezetek képviselői, plébániák, települések zarándokai. A nemzet ereje az összefogásban rejlik, az egymásért érzett felelősségben; ma kü­lönös jelentősége van a közösség erejének, mert ünnepeken és a bajban mutatkozik meg leginkább a nemzet egysége - mon­dotta Medgyessy Péter miniszterelnök au­gusztus 20-i ünnepi beszédében. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, még mindig sokan dolgoznak azért, hogy megvédjék közös értékeinket. Medgyessy szavai szerint az árvizet ugyan nem tudjuk saját hasznunkra fordítani, hacsak azt nem tekintjük leckének. Ez a közép-európai özönvíz is arra tanít, hogy összefogás nél­kül elveszünk - szögezte le. Kiemelte: a magyarságnak - Szent István-i felismeré­sen nyugvó - huszonegyedik századi dön­tése, hogy belső szövetségre lép Európá­val. Az új államalapításhoz mérhető dön­téssel a magyarság ismét a nyertesek olda­lára kerül, oly hosszú évek után. Végre nyertes lehet minden jóravaló, dolgos és tehetséges magyar ember - vélekedett. Hozzátette: István király ezeréves döntése maradandónak bizonyult, ezért tartja őt a földrész Európa jelképes magyar alakjá­nak. A miniszterelnök megfogalmazása sze­rint “a nemzeti sorskérdésekben egyek va­gyunk”, így abban is, hogy Európában, Európának és magunknak erős, modem, művelt, tekintélyes Magyarországot kívá­nunk. Az ország olyan Európát erősít majd - tette hozzá -, ahol nemzeti érzése­ink, értékeink, nyelvünk és kultúránk gaz­dagodik. Ez a magyar jövő. És ez az euró­pai jövő is - jelentette ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom