A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-05-17 / 52. szám

10 A HÍD Kultúra 2002. MÁJUS 17. Floridai munkalehetőségek! Éttermi , szállodai munkák nőknek és férfiaknak! Érdeklődni a (386) 383-5356 számon. Nem mindennapos élményben lehe­tett részük csütörtökön azoknak, akik ösz­­szegyűltek a New York-i fökonzulátuson, hogy megtekintsék a hat magyar művész munkáit bemutató fenti című fényképki­állítást. Az eseménynek egyébként törté­nete van. Ezt a bemutatót még tavaly szervezte Földváry Gábor, akkori helyet­tes főkonzul és megnyitását még az őszre Könnyű, mint a pehely tervezte, de közbejött a szeptember 11-i tragédia, így el kellett halasztani. Földváry Gábor időközben hazatért és főosztályve­zetői beosztást kapott az Ifjúsági és Sport­minisztériumban. Végülis, most összeköt­hette a kellemeset a hasznossal és hivata­los kiküldetésben lévén, személyesen is résztvehetett a maga szervezte tárlat meg­nyitóján. Sárközy Péter, helyettes főkonzul üdvö­zölte a szép számban meg­jelenteket, majd Szakács Imre, az Ifjúsági és Sport­minisztérium államtitkára vette át a szót. “Egy mű­vészeti kiállítás megnyitó­ja mindig nagy öröm. Jog­gal feltehetik a kér­dést, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium mit keres egy ilyen ki­állításon? En azt gondolom, hogy egy magyar kormányzati szervnek köte­lessége támogatni fiatal magyar fotó­művészek kiállítását New York-ban, a fotóművészet fővárosában” - mondot­ta, majd felhívta az egybegyűltek fi­gyelmét a másik teremben látható fényképekre, amelyek hat magyar olimpiai bajnokot ábrá­zolnak és voltaképpen szemelvényt képeznek abból a “Célfotó” című kiadványból, amely mi­nisztériumának támo­gatásával látott napvilá­got. Az amerikai szak­társak nevé­ben Sarah Morthland, a hasonló nevű galéria tu­lajdonosa adott értékelést a magyar fotóművészet­ről, illetve a kiállításról, amely ugyan két másik hasonló tárlat közvetlen folytatása, de remélhető­leg nem az utolsó New York-ban. A hat művész - Gábor Enikő, Kerekes Gábor, Síró Lajos, Soltész István, Szilágyi Sándor és Vékás Magdol­na - nevében a kiállítás gondozója és lelki atyja, Szilágyi Sándor mondott köszöne­tét a lehetőségért, hogy alkotásaikat be­mutathatják a New York-i közönségnek. Végezetül felkérte a jelenlévőket, hogy egyperces néma áhítattal emlékezzenek meg a szeptember 11-i terrorcselekmé­nyek áldozatairól. A közönség ezt követő­en szétszéledt a termekben, hogy megte­kintse a kiállított alkotásokat és falatozzék, illetve megigyon egy pohár bort a művé­szek egészségére. A BANK BAN MOZIFILMEN 2002 tavaszán kettős premierje volt egyik legnagyobb nemzeti drámánknak, a Bánk bánnak. Először március 17-én az Operaházban - színpadi mű formájában, majd néhány héttel később a felújított és megszépült Uránia filmszínházban - ope­­rafilmként. Az operaházi előadás alapja a 2001 nyarán forgatott operafilm: mindös­sze annyi a különbség, hogy Gertrudis és Melinda szerepét más énekli a színpadon (Wiedemann Bernadett, illetve Kertesi Ingrid), mint a filmben. Ennek oka, hogy a két szerep filmbéli megszólaltatója két világhíres operaénekesnő, akik külföldi szerepléseik miatt a hazai fellépések soro­zatát nem tudták vállalni. Gertrudis szere­pében az a Marton Éva énekel, aki az év­század szopránja szavazáson az elsők kö­zött volt, sőt a most aktív énekesnők kö­zött ő volt a legelső. Melindát pedig a szin­tén világhírű, jobbára külföldi operaszín­padokon fellépő Rost Andrea énekli. A film a magyar operavilág legjelesebb mű­vészeit vonultatja fel: Bánk bán - Kiss B. Attila, Petúr - Sólyom Nagy Sándor, Ottó - Gulyás Dénes, Tiborc - Miller Lajos, II. Endre- Kováts Kolos, Bíberach - Réti Attila. Az opera­­film elkészítése- megálmodói, Káéi Csaba rendező, Pál Tamás karmester és Mészöly Gábor dramaturg számára - nagy kihívást jelentett, hiszen Magyarországon eddig még nem készült operából mozifilm. A végeredmény azonban csodálatos. Katona József eredeti szövegét átdolgozó Egressy Béni és a zeneszerző Erkel Ferenc 140 év­vel ezelőtti közös munkája megkapó tökéletességgel je­lenik meg a film­vásznon. Drama­turgiai változást mindössze egyet­len ponton hozott a rendezés: na­gyobb hangsúlyt kapott a két hősnő küzdelme. Azt a koncepciót követ­ték, miszerint a királynő a fő szervezője az összeesküvésnek Melinda tisztessége el­len. Ennek megfelelően növelték Gertrudis drámai vétségét, ő adatja át a szerelmi bájitallal kevert bort Melindának, de ő maga nem iszik álomport, mert ezzel kizárná a fő irányítói szerepkör lehetősé­gét. A változtatással ugyan eltérnek az ere­deti szövegtől - amivel a filmet már készítése közben is méltat­lanul sokat bírá­lók számára bizo­nyára újabb tá­madási felületet adnak -, de ezzel a változtatással az alapkonflik­tust drámaibbá, a végkifejletet pe­dig hatásosabbá teszik. Az Operaház Kossuth-díjas vezető díszlettervezője, Csikós Attila arra töreke­dett, hogy természetes díszletek közé he­lyezze a szereplőket. így a forgatás hely­színei között szerepel Ják, Ócsa, Bélapát­falva, a budapesti Vajdahunyad vára, az esztergomi várkápolna, a visegrádi Fel­legvár, a Sala­mon torony, a Tisza-part, Trencsény. Az alkotók számá­ra az egyik leg­nagyobb mun­kát a világi helyszínek megteremtése adta. A királyi palotát például több hely­szín ötvözésével hozták létre: Melinda és Bánk a Vajdahunyad várából kilépve a Jáki templom elé érkezik, majd a visegrádi fellegvárban vesz búcsút egymástól. A ki­vételes szépségű, atmoszféra-teremtő díszletek között játszódó cselekményt a 19. század magyar történelmi festészetét idéző képekben meséli el a több, mint hat­van hollywoodi játékfilmet maga mögött tudó, de magyar produkcióban most elő­ször részt vevő, Oscar-díjas operatőr, Zsig­­mond Vilmos. Káéi Csaba rendező vezetésével tavaly május 28.-a és július 21.-e között több mint 550 ember fáradozott, hogy idén ta­vasszal európai, sőt világszínvonalú opera­­filmmel lepje meg a magyar és külföldi operarajongókat. Az eredmény még a leg­­kritikusabbak számára sem vitatható. Az április 3.-i stábbemutatón a „Hazám, ha­zám” áriát óriási tapssal ünnepelte a kö­zönség. A szakmai bemutató nagy sikere vélhetően nemcsak a hazai, de a külhoni sikerek előfutárának is tekinthető. Kárpáti Tünde Röviden ■ Elhunyt Gink Károly Nyolcvan esztendős korában elhunyt Gink Károly, az egyik legnagyobb magyar fotó­művész, aki annakidején Bartók-művek ih­lette zseniális képsorozatával tűnt ki. A rendszerváltáskor a Magyar Fotóművészek Kamarájának elnökévé választották. Balázs Béla-díjjal, majd érdemes, később kiváló művész címmel tüntették ki. Félszáznál több szakkönyve jelent meg. ■ Két magyar sikerfilm A magvar fővárosban a február 7. óta vetí­tett „Valami Amerika” című mozi eddigi be­vétele 154 millió, míg az április 11 óta vetí­tett „Hídember” 35 millió forintot hozott. A „Hídembert” Bereményi Géza, a „Valami Amerikát” Herendi Gábor rendezte. ■ Érettségi tételek magyarból A hétfő reggel 8 óra 5 perckor ismertetett központi magyar érettségi tételek a követke­zők: A szerelem motívuma Csokonai Vitéz Mihály költészetében, vág)' Radnóti Mik­lós: “Hetedik ecloga” című versének értel­mezése, vagy Jókai Mór egy szabadon vá­lasztott regényének elemző bemutatása. Az írásbeli magyar vizsga feladatait hétfő reggel állította össze egy hat-nyolc szakemberből álló bizottság. A nappali tagozatos gimnázi­umokban és szakközépiskolákban hétfőn reggel 71 ezer 500 diák kezdte meg az érett­ségit. Idén esti és levelező tagozaton 25 500- an jelentkeztek érettségire. ■ Díszalbum Az Országos Széchenyi Könyvtár és a Ma­gyar Könyvlub a könyvtár fennállásának 200 éves évfordulójára díszalbumot jelente­tett meg. A kötet ebben a nemzeti biblioté­kában fellelhető, különösen szép kéziratos és nyomtatott emlékeket mutat be, félezer szí­nes fénykép segítségével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom