A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-05-17 / 52. szám
10 A HÍD Kultúra 2002. MÁJUS 17. Floridai munkalehetőségek! Éttermi , szállodai munkák nőknek és férfiaknak! Érdeklődni a (386) 383-5356 számon. Nem mindennapos élményben lehetett részük csütörtökön azoknak, akik öszszegyűltek a New York-i fökonzulátuson, hogy megtekintsék a hat magyar művész munkáit bemutató fenti című fényképkiállítást. Az eseménynek egyébként története van. Ezt a bemutatót még tavaly szervezte Földváry Gábor, akkori helyettes főkonzul és megnyitását még az őszre Könnyű, mint a pehely tervezte, de közbejött a szeptember 11-i tragédia, így el kellett halasztani. Földváry Gábor időközben hazatért és főosztályvezetői beosztást kapott az Ifjúsági és Sportminisztériumban. Végülis, most összeköthette a kellemeset a hasznossal és hivatalos kiküldetésben lévén, személyesen is résztvehetett a maga szervezte tárlat megnyitóján. Sárközy Péter, helyettes főkonzul üdvözölte a szép számban megjelenteket, majd Szakács Imre, az Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára vette át a szót. “Egy művészeti kiállítás megnyitója mindig nagy öröm. Joggal feltehetik a kérdést, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium mit keres egy ilyen kiállításon? En azt gondolom, hogy egy magyar kormányzati szervnek kötelessége támogatni fiatal magyar fotóművészek kiállítását New York-ban, a fotóművészet fővárosában” - mondotta, majd felhívta az egybegyűltek figyelmét a másik teremben látható fényképekre, amelyek hat magyar olimpiai bajnokot ábrázolnak és voltaképpen szemelvényt képeznek abból a “Célfotó” című kiadványból, amely minisztériumának támogatásával látott napvilágot. Az amerikai szaktársak nevében Sarah Morthland, a hasonló nevű galéria tulajdonosa adott értékelést a magyar fotóművészetről, illetve a kiállításról, amely ugyan két másik hasonló tárlat közvetlen folytatása, de remélhetőleg nem az utolsó New York-ban. A hat művész - Gábor Enikő, Kerekes Gábor, Síró Lajos, Soltész István, Szilágyi Sándor és Vékás Magdolna - nevében a kiállítás gondozója és lelki atyja, Szilágyi Sándor mondott köszönetét a lehetőségért, hogy alkotásaikat bemutathatják a New York-i közönségnek. Végezetül felkérte a jelenlévőket, hogy egyperces néma áhítattal emlékezzenek meg a szeptember 11-i terrorcselekmények áldozatairól. A közönség ezt követően szétszéledt a termekben, hogy megtekintse a kiállított alkotásokat és falatozzék, illetve megigyon egy pohár bort a művészek egészségére. A BANK BAN MOZIFILMEN 2002 tavaszán kettős premierje volt egyik legnagyobb nemzeti drámánknak, a Bánk bánnak. Először március 17-én az Operaházban - színpadi mű formájában, majd néhány héttel később a felújított és megszépült Uránia filmszínházban - operafilmként. Az operaházi előadás alapja a 2001 nyarán forgatott operafilm: mindössze annyi a különbség, hogy Gertrudis és Melinda szerepét más énekli a színpadon (Wiedemann Bernadett, illetve Kertesi Ingrid), mint a filmben. Ennek oka, hogy a két szerep filmbéli megszólaltatója két világhíres operaénekesnő, akik külföldi szerepléseik miatt a hazai fellépések sorozatát nem tudták vállalni. Gertrudis szerepében az a Marton Éva énekel, aki az évszázad szopránja szavazáson az elsők között volt, sőt a most aktív énekesnők között ő volt a legelső. Melindát pedig a szintén világhírű, jobbára külföldi operaszínpadokon fellépő Rost Andrea énekli. A film a magyar operavilág legjelesebb művészeit vonultatja fel: Bánk bán - Kiss B. Attila, Petúr - Sólyom Nagy Sándor, Ottó - Gulyás Dénes, Tiborc - Miller Lajos, II. Endre- Kováts Kolos, Bíberach - Réti Attila. Az operafilm elkészítése- megálmodói, Káéi Csaba rendező, Pál Tamás karmester és Mészöly Gábor dramaturg számára - nagy kihívást jelentett, hiszen Magyarországon eddig még nem készült operából mozifilm. A végeredmény azonban csodálatos. Katona József eredeti szövegét átdolgozó Egressy Béni és a zeneszerző Erkel Ferenc 140 évvel ezelőtti közös munkája megkapó tökéletességgel jelenik meg a filmvásznon. Dramaturgiai változást mindössze egyetlen ponton hozott a rendezés: nagyobb hangsúlyt kapott a két hősnő küzdelme. Azt a koncepciót követték, miszerint a királynő a fő szervezője az összeesküvésnek Melinda tisztessége ellen. Ennek megfelelően növelték Gertrudis drámai vétségét, ő adatja át a szerelmi bájitallal kevert bort Melindának, de ő maga nem iszik álomport, mert ezzel kizárná a fő irányítói szerepkör lehetőségét. A változtatással ugyan eltérnek az eredeti szövegtől - amivel a filmet már készítése közben is méltatlanul sokat bírálók számára bizonyára újabb támadási felületet adnak -, de ezzel a változtatással az alapkonfliktust drámaibbá, a végkifejletet pedig hatásosabbá teszik. Az Operaház Kossuth-díjas vezető díszlettervezője, Csikós Attila arra törekedett, hogy természetes díszletek közé helyezze a szereplőket. így a forgatás helyszínei között szerepel Ják, Ócsa, Bélapátfalva, a budapesti Vajdahunyad vára, az esztergomi várkápolna, a visegrádi Fellegvár, a Salamon torony, a Tisza-part, Trencsény. Az alkotók számára az egyik legnagyobb munkát a világi helyszínek megteremtése adta. A királyi palotát például több helyszín ötvözésével hozták létre: Melinda és Bánk a Vajdahunyad várából kilépve a Jáki templom elé érkezik, majd a visegrádi fellegvárban vesz búcsút egymástól. A kivételes szépségű, atmoszféra-teremtő díszletek között játszódó cselekményt a 19. század magyar történelmi festészetét idéző képekben meséli el a több, mint hatvan hollywoodi játékfilmet maga mögött tudó, de magyar produkcióban most először részt vevő, Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos. Káéi Csaba rendező vezetésével tavaly május 28.-a és július 21.-e között több mint 550 ember fáradozott, hogy idén tavasszal európai, sőt világszínvonalú operafilmmel lepje meg a magyar és külföldi operarajongókat. Az eredmény még a legkritikusabbak számára sem vitatható. Az április 3.-i stábbemutatón a „Hazám, hazám” áriát óriási tapssal ünnepelte a közönség. A szakmai bemutató nagy sikere vélhetően nemcsak a hazai, de a külhoni sikerek előfutárának is tekinthető. Kárpáti Tünde Röviden ■ Elhunyt Gink Károly Nyolcvan esztendős korában elhunyt Gink Károly, az egyik legnagyobb magyar fotóművész, aki annakidején Bartók-művek ihlette zseniális képsorozatával tűnt ki. A rendszerváltáskor a Magyar Fotóművészek Kamarájának elnökévé választották. Balázs Béla-díjjal, majd érdemes, később kiváló művész címmel tüntették ki. Félszáznál több szakkönyve jelent meg. ■ Két magyar sikerfilm A magvar fővárosban a február 7. óta vetített „Valami Amerika” című mozi eddigi bevétele 154 millió, míg az április 11 óta vetített „Hídember” 35 millió forintot hozott. A „Hídembert” Bereményi Géza, a „Valami Amerikát” Herendi Gábor rendezte. ■ Érettségi tételek magyarból A hétfő reggel 8 óra 5 perckor ismertetett központi magyar érettségi tételek a következők: A szerelem motívuma Csokonai Vitéz Mihály költészetében, vág)' Radnóti Miklós: “Hetedik ecloga” című versének értelmezése, vagy Jókai Mór egy szabadon választott regényének elemző bemutatása. Az írásbeli magyar vizsga feladatait hétfő reggel állította össze egy hat-nyolc szakemberből álló bizottság. A nappali tagozatos gimnáziumokban és szakközépiskolákban hétfőn reggel 71 ezer 500 diák kezdte meg az érettségit. Idén esti és levelező tagozaton 25 500- an jelentkeztek érettségire. ■ Díszalbum Az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Könyvlub a könyvtár fennállásának 200 éves évfordulójára díszalbumot jelentetett meg. A kötet ebben a nemzeti bibliotékában fellelhető, különösen szép kéziratos és nyomtatott emlékeket mutat be, félezer színes fénykép segítségével.
