A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-02-08 / 38. szám
10 a HÍD Kultúra 2002. FEBRUAR 8. Röviden ■ Kétszer bezárt Scala Miután a világhírű milánói Scala operaházat tatarozzák, előadásait a város Arcimboldi nevű színháza fogadta be. Ott azonban balettelődás közben lezuhant a mennyezetről eg)’ kétmázsás üveg lámpatest. Nem történt baleset, mert a lámpatest repedezése láttán már eddig sem adtak ki jegyet az alatta lévő helyekre. Ezt követően az Arcimboldit is bezárták. ■ Megnyílik a Terror Háza Február 24-én délután 3 órakor a budapesti Andrássy út 60-ban megnyílik az új múzeum, a Terror Háza. Az épület rövid ideig a fasiszta nyilasok, majd sokáig a kommunista ávósok hírhedt vallatóháza volt, ahol sokszáz embert vertek agyon, vagy más módon kínoztak halálra, még többet testileg-lelkileg megcsonkítva, hihetetlen szenvedések, majd börtönévek után engedtek csak szabadon. Az új múzeum igazgatósága kéri a látogatókat, hogy a megnyitáskor, az elhunytak, megkínzottak emlékére, égő gyertyával lépjenek be a borzalmak emlékházába. ■ Lloyd Webber direktor úr Andrew Lloyd Webber, a Jézus Krisztus Szupersztár alkotója, a rockszínpadi műfaj legnagyobb zeneszerzője színházat alapít Londonban. A társulat neve: The Theatreshare Company. ■ Illúzió és valóság A külföldi szakkritikusok minden évben ellepik a magyar játékfilmszemlét. Idén ötvenen érkeztek, a legtöbben Olaszországból. A szeptemberben kezdődő itáliai magyar kulturális évadra az olaszok Illúzió és valóság címmel tanulmáykötetet adtak ki a magyar filmművészet elmúlt évtizedeiről. Ebben kiemelten kezelik Szabó István, Jancsó Miklós, Tarr Béla és Szász János alkotó tevékenységét. ■ Felújítják az ozorai várkastélyt Helyreállítják a Dunántúl legnagyobb épen maradt várát, amely 1545-ben esett el a törökök elleni háborúban, de az Esterházyak 1730-ban újjáépítették. Alapterülete 900 négyzetméter és az eredetileg erődítménynek szánt épületet a firenzei származású mester, Ozorai Pipo tervezte 1416-ban. ŐSZINTÉN HOLLYWOODRÓL Beszélgetés Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőrrel Földessy Dénes Végétért a 33. Magyar Játékfilmszemle, s a filmművészet egyik olyan rangos alkotója mondja el véleményét a hollywoodi és a magyar, illetve európai filmművészet különbségeiről, aki e kétféle film belső alkotói világát egyaránt ismeri. A Kossuth díjas Koltai Lajos operatőr, az idei filmszemle elnöke és a játékfilmzsüri vezetője volt, máskülönben Szabó István Oscar-díjas „Mephiszto”,nemkevésbé „A napfény íze” című másik világsikerének operatőre, - közel két évtizede szinte évente fényképez egy-egy amerikai filmet is.- A nem indián amerikai kultúrának nincs múltja, az európai kultúra viszont egyvégtében örököl. Talán ebben rejlik a két kultúrvilág különbsége?- Kétségtelen, hogy én, az európai operatőr azért vagyok jelen Amerikában, mert az ottaniak használni akarnak valamit abból a kultúrából, amelyből mi, európaiak többet örököltünk, amire a szüléink, nagyszüleink, az iskolánk nevelt. Többet tudunk a világról, ezen belül az érzelmi világról. Nem csak az európai kultúra kétezer évére gondolok, hanem a két világháborúra is, sőt, nekünk, magyaroknak 56 ugyancsak megrázó élménytömeget adott. Ekkora élményanyag még az amerikai népet sokkoló szeptember 11. után is behozhatatlan. Mi általában érzelmileg széle-JOGAINK VEDELME - BIZALMI KÉRDÉS, OLYAN TANÁCSADÓRA VAN TEHÁT SZÜKSÉGÜNK, MINT BAZSA ENIKŐ Kolozsvárott és New York-ban végzett, magyarul beszélő ügyvéd, a POMERANZ GOTTLIEB & MUSHKIN, LLC 205 Lexington Avenue 16. Emelet, New York, NY 10016 ÜGYVÉDI IRODA TAGJA Szakszerű, pontos ügyintézés Hagyatéki ügyek - végrendeletek Estate administration - Trust - Wills - Estate Planning to minimize tax liabilities Representation in tax audits Családi jog - Emigrációs ügyek Családegyesítés - Zöld kártya - Állampolgárság | Ingatlan - adás-vétel Belföldi és Nemzetközi üzleti szerződések International Arbitration - Mediation Banking, Corporate Finance, Securities Law HÍVJA BIZALOMMAL A FENTI IRODÁT A (212) 779-4233 SZÁMON ÉS KÉRJE BAZSA ENIKŐT sebb skálán élünk meg mindent, nem olyan leegyszerűsítve, leszűkítve, mint a tengerentúliak. Megszenvedett sorsunk tehát gazdagabbá tette a művészetünket. Ezért hívnak ki, s egy-egy forgatás után nyíltan bevallották: “Az európaiságod benne van a filmben, te hoztad létre az ötvözetet az európai és az amerikai ízlésből.” Szerintük ez az ötvözet az egészséges, jó művészet.- A filmművészetben tehát mi a különbség a két kultúra között?- Szerintük az én szememen keresztül érvényesül egy olyan érzelmi világ, amilyen őnáluk nincs, vagy másféle van. Abban az emberség, a humánközpontú gondolkodás, az emberszeretet él, ahogy én nézek a kamerámon keresztül egy tárgyra. Az a jó, hogy a kinti rendezők java érdeklődik ez iránt és megpróbálja meghonosítani.- Az amerikai ember ennyire érzelemmentes?- Dehogy! Csak végül mindig inkább a praktikum győz a gondolkodásában!- Mi adja a legtöbb amerikai ember kissé másfajta minőségét? A környezet?- A környezet ott nagy emberformáló erő, s az asszimiláció, a beolvadás igen erős. A szokások szabályozzák az életet. Például hét végén elmennek egy bevásárlóközpontba, beülnek az ottani moziba is, ott ebédelnek, sétálnak és kész a program. De ez egy idő után elkezd szűkülni, unalmassá válni. Kikocsizni a természetbe? Az messze van! Végülis a két életforma közül az európai a bonyolultabb, a jól, talán túlságosan jól szervezett amerikaival szemben. A szervezettség, a modernség viszont azt hozta magával, hogy ha valahol valamilyen baj van, akkor mindenki mindenünnét Amerikához fordul. Ez nagy dolog: nincs múltjuk, mégis órájuk van szükség.- Az évezredek hiányzó kultúráját azonban nem lehet szervezettséggel pótolni!?- Az igényesebbek érzik ezt, s igyekeztek múzeumokat, kultúrcentrumokat és még sokmindent létesíteni. De a közgondolkodás ettől még nélkülözi a klasszikus kultúrából kivirágzott színeket. Azt is tudják, hogy mindig Európa lesz az, ahová érdemes értékekért fordulni. Máskülönben a gyökerek hiánya legjobban a viszonylag alacsony színvonalú középiskoláikban érződik. Ugyanakkor az amerikai gyakorlatiasság abban is megnyilvánul, hogy a szellemi tőke remek importőreivé váltak. Csak úgy szívják magukba a tehetségeket, a szürkeállományt, s igen jól megfizetik. Az is sokat számít, hogy nincs csőlátásuk, s a távoli horizonton keresik a jövőt.- Mindez hogyan valósul meg a filmgyártásukban?- Rengeteg érték húzódik meg a filmjeikben, nagyszerű rendezőik vannak, nem szólva arról, hogy olyan színészek nőnek fel náluk, akiket mindenki szívesen lát. Kiépült a sztárrendszer, amire a filmgyártást alapozni lehet. A színészre megbízhatóan tudnak építeni abban hogy az óriási befektetés megtérüljön. Sőt, a sztárszínészeknek már túl sok joguk van, s ez néha Koltai Lajos akadályozza a forgatást. A hasonló rangú rendező már sokkal kevesebb. A lényeg: a filmkészítés piacorientált. A profitot pedig úgy szerzik meg, hogy náluk nem a film formálja a közönséget, hanem a közönség a filmet. A filmgyártás teljes mértékben visszaforgatja a profitot az új filmekbe. Üjabb és újabb, mind több pénzt igénylő, de a pénzt vissza is hozó filmeket forgatnak, s egyre bővül a kínálat. A bevétel újra befektethető, mert folyamatosan hasznot hoz. Mindennek alapja a jegyár!- Elég megdöbbentő: a közönség formálja a filmet?!- Állandóan kikérik a közönség véleményét. Ádagnézőket kérdeznek, s a válaszokat szigorúan figyelembe veszik a forgatásnál. A kérdéseket pedig úgy állítják öszsze, hogy ha kell, le tudják majd szűrni: mi a baj a filmben. Mondok egy példát: egy játékfilm egyik szereplője rendkívül szimpatikus színész és az alakítása még inkább azzá teszi, de a film közepére befejeződik a szerepe. Ilyenkor a kérdések között ott van: ezt a színészt akarja-e tovább látni? Ha legtöbben akarják, akkor átírják a forgatókönyvet. Volt rá eset, hogy így mérték ki: mindössze két másodperccel tovább kell a vásznon lennie, s a legközelebbi közvéleménykutatáskor be is jött: a nézők épp ennyire gondoltak. Remekül megtalálják ezen a módon a legtöbb ember számára vonzó, netán eszményinek tartott férfi- illetve nőideált.- Milyen lett az így elkényeztetett mozinéző?- Kényelmes és kiszolgáltatja magát. Legtöbbször azért hívnak vissza a forgatás befejezése után, mert a filmnek új végét kell készíteni. A néző ugyanis mindent tudni akar, s mindent a szájába kell rágni. Ha egy nagy szerelmi történet végén viszszatér a férfi, s a kapuból felszól a hölgy lakásába, hogy itt van, majd hallani a lépteit, ebből a magyar publikum már tudja, hogy kész a film: megjött! Az amerikainak le kell fotózni, hogy a film végén lássa, ő jött vissza, lám, itt lép be a szobába, - mert az amerikai mozinéző nem hajlandó gondolkodni rajta. A jobb európai nézőnek csak fel kell tenni a kérdést és ő maga alakítja ki önmagában a válaszkeresés pszichológiai örömét. Az amerikai néző választ kér. No de ne feledd, hogy a magas kultúra mindenütt a világon csak a lakosság kisebbik részére jellemző, bár ez a kisebbik rész Magyarországon elég nagy!
