A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-02-01 / 37. szám
10 a HÍD Kultúra 2002. FEBRUÁR 1. Röviden ■ Werkmeister harmóniák Idén negyvenedszer adták ki a filmkritikusok díját, amelyet most Tarr Péter: Werkmeister harmóniák című alkotása nyert el. ■ Három festmény Budapesten tavaly három festményt adtak el a legmagasabb árakért. Vaszary János: Dinnyés csendélete 60 millió, Munkácsy Mihály: Virágcsendélete 44 millió és Szinnyei Merse Pál: Patakparton című képe 34 millió forintért kelt el. ■ Filmesek fejetlen finanszírozása A Magyar Filmművészek Szövetsége és a Filmjus szerzői jogvédő szervezet a magyar filmgyártás anyagi hátteréről tanácskozik. Egy-egy film elkészítése ugyanis - néha 9 féle - elaprózott pénztámogatás összegyűjtésétől és összehangolásától függ. Egy-két szponzor pénze mindig késik, s ez fékezi a gyártást. Tehát kevés számú, de erős támogatók kerestetnek. ■ MAGYART - ZÁRÓÜNNEPSÉG Párizsban Pierre Moscovici francia Európa-ügyi miniszter hétfőn este négyszáz fős fogadást adott a kiÜügyminisztérium Quai d,Orsay-beli palotájának dísztermében a 2001-es magyar kulturális évad befejezése alkalmából. Az ünnepélyes gálaesten magyar részről Baán László, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériumának közigazgatási államtitkára vett részt. Magyarország az Európai Unióba igyekvő közép-európai országok közül elsőként, 1997-ben, Jacques Chirac francia elnök budapesti látogatása idején kapott felkérést arra, hogy bemutassa a francia közönségnek klasszikus és kortárs művészetének legjelesebb műveit, alkotóit és előadóművészeit. A 2001 júniusától idén januárig tartó MAGYart fesztiválsorozat keretében 200 francia városban 3600 magyar művész közreműködésével 740 rendezvényre került sor, amely nagy érdeklődésről tanúskodó fogadtatásra talált. Ezen az eseményen vette át a jelképes stafétabotot Budapesttől Prága: Csehország az uniós jelölt országok közül másodikként, idén júniustól rendez kulturális évadot Franciaországban. ■ 56-OS AKADÉMIA SZOMBATHELYEN Történelemtanárok számára rendezett akadémiát, neves történészek közreműködésével Szombathelyen az ‘56-os Szövetség. A hétfőn kezdődött háromnapos kurzuson csaknem százan vettek részt, az ország minden pontjáról. A fórumon elhangzott, hogy7 miközben a világ megbecsüli, elismeri az ‘56-os forradalmat, itthon mindmáig felemás a megítélése, nem ismerik eléggé hiteles történelmi tényeit és eseményeit. - Az ‘56-os Szövetség éppen ezért kívánja rendszeresen megrendezni az ‘56-os Akadémiát, melynek képzési központjai a tervek szerint Budapesten, Szombathelyen és Miskolcon működnének - jelentették ki az akadémia szervezői. Sinkovics Gyula, az ‘56-os Szövetség országos elnöke elmondta: egy több mint kétéves folyamat egyik állomása az akadémia beindítása, hiszen éppen a szövetség jelezte korábban, hogy baj van a történelemtanítás 1956-ról szóló részével, azóta pedig a tagjaiból létrejött tanácsadó testület is részt vesz a történelemtankönyvek elbírálásában forgalomba hozatal előtt. - Szövetségünk alapszabálya egy értelműen kimondja, hogy kötelességünk ápolni 1956 emlékét, feltárni, megőrizni és továbbadni a forradalom igazságát - hangsúlyozta Sinkovics Gyula. AZ OLVASÁS ÉVE A minőségi magyar szépirodalom az elmúlt egy-két évben újra hosszú hónapokra átvette a vezetést a magyar könyveladási sikerlistákon, s a forgalmi adatok alapján folyamatosan nő az eladott gyermekkönyvek száma - közölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) igazgatója, Zentai Péter László csütörtökön. Az olvasás éve alkalmából összeállítást tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal a könyvkiadás jellemzőiről, az olvasásra fordított időről, valamint a könyvtárak számáról és látogatottságáról. A KSH összegzése szerint a 15-74 év közöttiek “egy őszi napon” átlagosan 1986-ban és 1999-ben is mindöszsze 9-12 percet fordítottak könyvekre. A kiadott könyvek száma 1980-ban és 2000- ben egyaránt nyolc- és kilencezer közötti volt, a példányszám azonban a több mint 94 millióról 35 millióra esett vissza. Az említett húsz év viszonylatában többszörösére nőtt a kiadott szépirodalmi művek száma, a tudományos köteteké ugyanakkor jelentősen csökkent. Zentai Péter László az öszszegzéshez kapcsolódóan kiemelte, hogy 9 ezer kiadott könyv évente nemzetközi viszonylatban is jó eredménynek számít. Leszögezte, hogy 1997 óta folyamatosan nő a könyvforgalom, s tavaly a négy legnagyobb kereskedelmi lánc egyesített sikerlistáján hónapokon át vezető helyet foglalt el a magyar minőségi szépirodalom. Mint elmondta, Márai Sándor hét kötettel volt az élvonalban. A legkedveltebb szerzők sorában meghatározó volt még többek között Esterházy Péter, Závada Pál és Vámos Miklós is. A gyermekirodalom kapcsán Zentai Péter László úgy vélekedett, hogy a Harry Potter-sorozat egyértelműen visszacsábította a könyvekhez a gyerekeket. Ennek alátámasztására közölte, hogy 2000- ben az előző évhez viszonyítva megkétszereződött a gyermekkönyvek forgalma Magyarországon. Véleménye szerint ez nem kizárólag a Harry Potter-könyveknek köszönhető, a sorozat azonban újra megtanította a gyerekeket a könyvek élvezetére, és érdeklődést keltett bennük más kötetek iránt is. Zentai Péter László drámainak nevezte a korábbi években tapasztalt példányszám-visszaesést, amely azonban 1998-ban megállt. A magyar könyvkiadás veszélyeztetett, állami segítségre szoruló területeként említette a tudományos kiadványokét. A KSH összefoglalójától az is kiolvasható, hogy 1980 és 2000 között körülbelül harmadára, 10.498-ról 3.585-re csökkent a közművelődési könyvtárak száma, ezzel párhuzamosan azonban a könyvállomány mintegy 41 millióról több mint 46 millióra nőtt. A beiratkozott olvasók kétmilliót meghaladó korábbi száma másfél millió alá csökkent, a csaknem 20 millió látogatóból azonban több mint 17 millióan 2000-ben is kitartottak a könyvtárak mellett. A téma kapcsán Skaliczki Judit, a kulturális tárca könyvtári osztályának vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az 1980-1990-es adatokat nem lehet érdemben összehasonlítani az 1998 utániakkal, hiszen 1997-ben életbe lépett a könyvtári törvény, amely az egész könyvtári rendszer átszervezését jelentette. Utalt arra, hogy időközben megszűnt több mint ötezer szakszervezeti könyvtár, s bezártak a privatizált vállalatok szakkönyvtárai is. Az osztályvezető kiemelte, hogy 2000-ben harmadannyi könyvtárban több millió kötettel többet tartottak, mint húsz évvel azelőtt, az olvasói adatszámok pedig alig-alig csökkentek ez idő alatt. Összefoglalásképpen Skaliczki Judit elmondta, hogy a törvény megjelenését követő években az országos könyvtári ellátottság minden területen számottevően növekedett. 100 éves lenne Jávor Pál születésének 100. évfordulója alkalmától emléktáblát avattak Budapesten, a II. kerületi Pasaréti út 8. szám alatt, egykori lakóépülete falán. Az emléktáblát a Fővárosi Önkormányzat állíttatta a színházi szakma kezdeményezésére. A szervezők tájékoztatása szerint Hirtling István színművész köszöntőjét követően, Schiffer János főpolgármester-helyettes és Bános Tibor színháztörténész emlékezett a művészre. Jávor Pál 1902. január 31-én született, Aradon. Először a Várszínházhoz, majd a Renaissance Színházhoz szerződött, majd vidéken szerepelt. 1928-ban ismét a fővárosban lépett fel. A Vígszínház művésze volt 1930-tól öt éven át, majd 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház társulatában játszott. Jávor Pál 1946-ban az Egyesült Államokba ment, ahol magyar vándortársulattal járta az országot. 1950-1951-ben Hollywoodban kisebb filmszerepeket is játszott. 1957-ben visszatért Magyarországra. 1959-ben a Nemzeti Színház szerződtette, de betegsége miatt már nem léphetett színpadra. Jávor Pál 1929-ben a “Csak egy kislány van a világon” című, utólag hangosított némafilmben lépett először a felvevőgép elé. Azután 15 éven át ő volt a magyar filmek első számú férfisztárja, több mint ötven filmben játszott. Többek között a “Hyppolit, a lakáj”, a “Nem élhetek muzsikaszó nélkül”, a “Nászút féláron”, a “Noszty fiú esete Tóth Marival”, a “Fekete gyémántok”, a “Halálos tavasz”, a “Dankó Pista”, a “Gül Baba”, és a “Tóparti látomás” című filmekben. Születésének 100. évfordulóján az Örökmozgóban a “Halálos tavasz” című filmet vetítik. A Duna Televízió műsorában a szerepeiből összeállított “Jávor” című, Bán Róbert rendezte filmet tekinthették meg az érdeklődők. Hedda Gabler Nemrég ért véget a new yorki Ambassador Színházban a Kate Burton - Richard Burton leánya - címszereplésével játszott Ibsen remekmű, a Hedda Gabler előadássorozata. E drámának február 8-án Budapesten is premierje lesz. A korszerűsített szövegű New York-i produkcióval szemben, a budapesti Katona József Színházban hűek maradnak Ibsen eredeti szövegéhez. A címszerepet Básti Lajos leánya, a már Kossuth díjas Básti Juli alakítja és férje, Gothár Péter filmrendező állítja színpadra. JOGAINK VÉDELME - BIZALMI KÉRDÉS, OLYAN TANÁCSADÓRA VAN TEHÁT SZÜKSÉGÜNK, MINT BAZSA ENIKŐ Kolozsvárott és New York-ban végzett, magyarul beszélő ügyvéd, a POMERANZ GOTTLIEB & MUSHKIN, LLC 205 Lexington Avenue 16. Emelet, New York, NY 10016 ÜGYVÉDI IRODA TAGJA Szakszerű, pontos ügyintézés Hagyatéki ügyek — végrendeletek Estate administration - Trust - Wills - Estate Planning to minimize tax liabilities Representation in tax audits Családi jog - Emigrációs ügyek Családegyesítés - Zöld kártya - Állampolgárság Ingatlan - adás-vétel Belföldi és Nemzetközi üzleti szerződések International Arbitration - Mediation Banking, Corporate Finance, Securities Law HÍVJA BIZALOMMAL A FENTI IRODÁT A (212) 779-4233 SZÁMON ÉS KÉRJE BAZSA ENIKŐT
