A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-02-01 / 37. szám

6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. FEBRUÁR 1. Röviden ■ Vajdaság: magyar kulturális in­tézet épül Zentán Zenta városában ünnepélyes keretek között letették a vajdasági magyar művelődési intézet alapkövét. Az intézet a délvidéki magyarság kultúrájának, hagyományainak, anyanyelvé­nek és identitásának őrzését fogja szolgálni. Az ünnepélyen részt vett Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Dudás Károly, a vajdasági Magyar Művelődési Szö­vetség elnöke, a vajdasági magyar pártok és polgári szervezetek képviselői, illene a jugo­szláviai magyar diplomáciai testület tagjai. Dudás Károly ünnepi beszédében hangsú­lyozta: Trianon tragédiája a mélységbe taszí­totta a délvidéki magyarságot, amely csak kul­túrája révén tudott fennmaradni az elmúlt nyolcvan évben. Dudás reményét fejezte ki, hogy az intézmény a délvidéki magyarság fel­­emelkedését fogja szolgálni. ■ Kedvezménytörvény: az elsó PEDAGÓGUS-ÉS DIÁKIGAZOLVÁNY Átadta az első pedagógus-, diákigazolványt és oktatói kártyát Pálinkás József oktatási minisz­ter szerdán Budapesten, a kedvezménvtör­­vényhez kapcsolódó okmányok a szaktárcájá­nak vezetője. Az első pedagógusigazolvány birtokosa Hlavács Mária magyar nyelv és iro­dalom szakos tanár, a kassai Magyar Tannyel­vű Középfokú Ipariskola igazgatóhelyettese, az első oktatói lám át Mikuska József, a bioló­gia tudományok doktora, az eszéki Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem Pedagógiai Karának egyetemi tanára vette át. Az első di­ákigazolvány tulajdonosa, Lokodi Csaba, a ko­lozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának másodéves nappali tagozatos hallgatója. ■ AZ ET A CSÁNGÓKRÓL Az Európa Tanács továbbra is érvényesnek te­kinti a romániai magyar csángó kisebbség anyanyelvi kultúrájának megőrzéséről és vé­delméről novemberben elfogadott miniszteri bizottsági döntést - jelentette ki a szervezet fő­titkára Kurucsai Csaba magyar képviselő kér­désére válaszolva, aki a szervezet parlamenti közgyűlésén vetette fel a kérdést. Walter Schwimmer ET-főtitkár a csángók anyanyelvi oktatását akadályozd romániai rendelkezéseket észrevételező magyar felvetésre válaszolva fel­szólította a szervezet tagállamait, hogy hagyják jóvá a kisebbségi nyelvek chartáját, illetve sür­gette, hogy azok, akik ezt már megtették, töre­kedjenek annak betartására. ■ Nastase ellenőriztet Adrian Nastase román miniszterelnök utasí­tást adott arra, hogy a jelentős számú magyar lakta romániai megyékben, állítsanak fel bi­zottságokat a magyar kedvezménytörvény végrehajtásáról kötött egyetértési nyilatkozat ellenőrzésére. A kormányt képviselő megyei prefektusokkal tartott szokásos heti videokon­­ferenciáján Nastase elmondta: a Brassó, Fehér, Kolozs és Kovászna megyékben eddig szúró­próbaszerűen végzett ellenőrzések azt mutat­ták, hogy a magyarigazolványok kiadási folya­matának egy része Románia területén történik. - Mi szigorúan a Budapesttel kötött egyetérté­si nyilatkozat betűjéhez és szelleméhez kíván­juk tartani magunkat - mondta. A román kor­mány január 10-én elrendelte, hogy a közigaz­gatási, a külügy- és a belügyminisztérium kép­viselőiből hozzanak létre szakértői bizottságot a nyilatkozat betartásának ellenőrzésére. A szlovák kormányfő szerint “úgy tűnik”, a magyar kedvezménytörvény­ről folyó tárgyalások után a magyar kormány érti, hogy Szlovákiában soha nem lehet hatálya az olyan törvények­nek, amelyek beavatkoznak az ország független jogrendjébe és etnikai alapon megkülönböztetik a polgárokat. Ismert álláspontját Mikulás Dzu­­rinda szlovák miniszterelnök a szlovák közszolgálati rádiónak mondta el. A SITA hírügynökség rádió műsorából kiderül: Dzurinda egyebek között a szlovák diplomácia érdemeivel magya­rázza, hogy “jól cseng a nevünk a világ­ban és a magyar kormány tudja, egyes dolgokat ki kell javítania” - fogalmaz a hírügynökség. Dzurinda elmondta: meghallgatta a budapesti tárgyalásról hazatért Ja­­roslav Chlebo külügyi államtitkárt, aki egy formálódó, Szlovákia számára elfo­gadhatónak ígérkező egyezmény terve­zetével ismertette meg őt, ezért a kül­ügyi államtitkár “néhány napot kapott arra, hogy mindkét állam számára elfo­gadható megállapodás szülessen.” A szlovák kormányfő itt újra hang­súlyozta: Pozsony számára kizárólag olyan egyezmény lesz elfogadható, amely kizárja a kifogásolt részek szlo­vákiai hatályát. Dzurinda nem osztja a véleményt, miszerint “a szlovák fél lé­pései nem voltak megfelelőek”. “Hónapokon, negyedéveken át tár­gyaltunk türelmesen a magyar kor­mánnyal. Ez az öntudat, egyszersmind talán a jó idegek próbája is volt, talán annak próbája is, hogy az európai in­tézményeket meggyőzzük, vajon me­lyik oldalon van az igazság” - fogalma­zott a szlovák miniszterelnök. Dzu­rinda szerint azonban “a legfontosabb mégis az eredmény. Márpedig ez az eredmény megkérdőjelezhetetlen: akár a velencei bizottság, akár az Európai Bizottság Magyar Köztársaság ellen szóló jelentését, akár a Verheugen fő­biztossal folytatott levelezést vesszük - minden a Szlovák Köztársaság mellett szól” - olvashatók a SITA hírügynök­ség tolmácsolásában Dzurinda rádió­ban elhangzott szavai. A SZLOVÁK KORMÁNYFŐ VÉLEMÉNYE VÁLTOZATLAN Kárpátalján átadták az első magyar igazolványt Kedden délután Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Köz­­igazgatási Hivatal dísztermében került sor az első “kárpátaljai” magyar igazol­ványok átadására, amelyeket a munká­csi Maczkó házaspár vehetett át Vonza András földművelésügyi és vidékfej­lesztési minisztertől. Az eseményen je­len volt Szakács Zoltán, a Ma­gyar Köztársaság ungvári fő­konzulja, Tóth István, a HTMH főosztályvezetője, va­lamint Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke.- A trianoni békeszerződés következtében mintegy 3,5 millió magyar kényszerült a Kárpát-medencében kisebbsé­gi sorsra. Ezért állapíthatjuk meg, hogy a magyar állam te­rülete és a magyar nemzet la­kóhelye nem esik egybe. Ez a szomorú tény fokozott felelős­séget ró az anyaországra. Fon­tos, hogy a nemzet egészét érintő dön­tésekben a kisebbségben élő magyar nemzetiségű polgárok képviseleti szer­vei, közösségeinek véleménye érdem­ben befolyásolja Magyarország kormá­nyának minden lépését, cselekedetét. A 2001-ben az országgyűlés által 94%-os többséggel elfogadott kedvezménytör­vénnyel Magyarország nem kívánja át­vállalni az állampolgárság szerinti állam felelősségét a kisebbségvédelem terén, de hozzájárul a határokon túl élő ki­sebbségek identitásának megőrzéséhez és szülőföldjükön való boldogulásuk­hoz. “Amikor e magyar igazolványokat most átadom, tiszta szívből kívánom, hogy mind a hétköznapok, mind az ünnepnapok során érezzék az anyaországhoz, a magyar nemzet nagy családjá­hoz való tartozásukat” - mon­dotta beszédében Vonza And­rás miniszter.- “Régen vártuk a pillanatot, hogy átvehessük ezt az igazol­ványt” - köszönte meg a ma­gyarigazolványt Maczkó István amely még inkább kifejezi együvé tartozásunkat az anya­nemzettel. “Áldani tudom a gondviselést, hogy ez valóra válhatott”. Markó Béla az RMDSZ-PSD együttműködésről (folytatás a címlapról) A Slanic Moldovában tartott találko­zón sikerült egyetértésre jutni az újabb együttműködési megállapodásról, bele­értve azt is, hogy helyi szinten hasonló egyezmények születnek - közölte a meg­beszélések után Cozmin Gusa, a PSD fő­titkára. A kormánypárt vezető politikusa szerint a találkozó nagyon hasznos volt abból a szempontból, hogy az RMDSZ támogassa a kormány tavaly megkezdett erőfeszítéseit. A NATO-csatlakozással kapcsolatban egyre erőteljesebben fogalmazódik meg az az elvárás Romániával szemben, hogy határozottan lépjenek fel a korrupció visszaszorítása érdekében. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ ezen a té­ren elsősorban a szükséges törvényhozási intézkedések támogatásával tud segíteni. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a két szervezet helyi szinten tervezett együtt­működése ezen a területen is hasznos le­het.

Next

/
Oldalképek
Tartalom