A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-02-01 / 37. szám

2 A HÍD 2002. FEBRUÁR 1. Röviden ■ Beteg a brit anyakirályné Vírusfertőzés miatt több mint két hónapja nem jelent meg a nyilvánosság előtt az an­gol uralkodó édesanyja, az élete 101. évé­ben járó Erzsébet királyné. Ezt a Bucking­­ham-palota szóvivője jelentette be abból az alkalomból, hogy II. Erzsébet királynő édesanyja a tervekkel ellentétben szerdán sem vett részt egy rendezvényen, amelyet az észak-angliai Norfolkban, a királyi csa­lád Sandringham-ben lévő birtokán zajlott le. A szóvivő szerint az anyakirálynét le­gyengítette a vírusfertőzés, így további pi­henésre van szüksége a felépüléshez. Az anyakirályné legutóbb november 22-én mozdult ki otthonából: a karácsonyi-újévi istentiszteletekről is távolmaradt. Az 1952- ben elhunyt VI. György király özvegye személyes varázsának, derűjének és köte­lességtudatának köszönhetően hosszú idő óta a brit uralkodócsalád legnépszerűbb tagja. ■ A SVÉD KORMÁNY BÍRÁLATA A svéd kormány hétfőn “ostobának és őrültnek" nevezte George Bush amerikai elnök közel-keleti politikáját. Anna Lindh külügyminiszter asszony - nem sokkal az­előtt, hogy Brüsszelben EU-beli kollegái­val hétfőn tanácskozást kezdett a közel-ke­leti válságról - a stockholmi rádióban kije­lentette: rendkívül nyugtalanítja, hogy Bush elnök Jasszer Arafat palesztin vezetőt a terroristákbl azonosítja. Arafatnak az ameribi vezetés által történő ilyen minő­sítése “érdemben hamis, ostoba és rendkí­vül veszélyes”. A szociáldemokrata kül­ügyminiszter asszony szerint a továbbiak­ban “merő őrületnek” nevezte, hogy az Egyesült Államok Ariel Sáron izraeli kor­mányfőt megjutalmazza erőszakra épülő politikájáért. Szerkesztőbizottság:/Editorial Board: Mirer György (A nagyvilág hírei, Amerika hírei) Péterman Mihály (A Kárpát-medence hírei, Sport) Simon Katalin (Szína, Egészség, Magazin) Szileszky Levente (Hazai hírek, Gazdaság-EU) Földessy Déna (Magyarországi tudósító) Gaál Péter (Magyarországi tudósító) Technikai vezető/Technical Director: Sióréti Antónia Fotó/Photo: Riczu Róbert / Móri Pál Főszerkesztő/Editor in Chief: Márer György KIADJA/PUBLISHED BY: A HID, Inc. Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Terjesztés/Distribution: Sorián László / Fridery Egon Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 412 8th Ave 2nd £L, New York, NY 10001 Fax: 718-258-2649 E-mail: ahidny@aol.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a be­küldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, il­letve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. MÉLYÜL A FESZÜLTSÉG TEMEUN MIATT A NAGYVILÁG HÍREI Az Ausztria és Csehország között Temelin miatt és az Osztrák Szabadság­­párt (FPÖ) népi kezdeményezése nyo­mán hetek óta mélyülő viszály, s ezzel az osztrák koalíción belüli feszültség újabb csúcspontra érkezett, amikor megjelent a Profil című lapban Milos Zeman cseh kor­mányfő interjúja, amelynek előre közölt részei már napok óta borzolják a kedélye­ket. Megfigyelők szerint, a koalíció szétesé­se egyenlőre nem fenyeget. Zeman egye­bek között kijelentette: az FPÖ kezdemé­nyezése nem a temelini atomerőmű, ha­nem Csehország uniós csatlakozása ellen irányul, hiszen a közelben lévő más atom­erőművek ellen Ausztria nem tiltakozott, s csak az írhatja alá a kezdeményezést, aki nem elég tájékozott - mondta Zeman. A kormányfő a Wolfgang Schüssel kancel­lárral elért megállapodást - amelynek ér­telmében Prága a kifogásolt biztonsági gondok javítására intézkedéseket tesz - ésszerű kompromisszumnak nevezte, s hangsúlyozta: elvárja, hogy az osztrákok is tartsák magukat a megállapodáshoz, füg­getlenül attól, hány ember írja alá kezde­ményezést. Tudatosan vállalva a provoká­ció vádját Zeman azt kérdezte: hányán tá­mogatták az 1938-as Anschlusst Ausztriá­ban, és ez jó érv volt-e mellette? Emlékez­tetett arra, hogy Csehország kiállt az EU Legkevesebb öt új tagország felvéte­lére készül a NATÓ, amelynek követ­kező bővítése gyökeres változásokat tesz majd szükségessé a szövetség szerepé­ben és működésében - írta hétfőn a Fi­nancial Times. Az euroatlanti ügyekben általában jól értesült londoni üzleti lap kontinentális kiadásában közölt jelentés szerint a 19 tagország többsége azt sze­retné, ha a szövetség novemberi prágai csúcstalálkozóján döntés születne a há­rom balti állam, valamint Szlovákia és Szlovénia felvételéről. Oroszország rosszallásától tartva a NATO eredetileg csak Szlovákia és Szlovénia felvételét A pakisztáni igazságszolgáltatás névte­lenségbe burkolózó tisztségviselői szerint Dániel Pearl amerikai újságírót az al- Kaida terrorhálózattal szoros kapcsolat­ban álló Harakat al-Mudzsahedin cso­port tagjai rabolták el. A The Wall Street Journal dél-ázsiai irodájának vezetője Ausztria elleni szankciói mellett, mert azok nem Ausztria, hanem Haider ellen irányultak. Felelevenítette Haider sokat idézett kijelentéseit, amelyekkel SS-tago­­kat rendes embereknek nevezett, Hitler foglalkoztatási politikáját dicsérte és a kon­centrációs táborokat büntető tábornak mi­nősítette, Zeman úgy vélte, helyénvaló til­takozni a náci politika támogatása ellen. Többször hangsúlyozta, hogy Ausztria Hitler első szövetségese volt, noha szíve­sen láttatja magát áldozatnak. Végül kizár­ta Temelin leállításának lehetőségét, s úgy vélte, a következő cseh kormány is tartja magát ehhez. Közben az aláírásgyűjtés az FPO három tartományi vezetője által in­fontolgatta. Washington azonban idő­közben módosította álláspontját, részint a baltiakat támogató erős érdekcsopor­tok nyomására, részint a tavaly szep­temberi terrortámadások hatására. A lap úgy tudja, hogy ha Franciaor­szág, Törökország és néhány más tagál­lam keresztül tudja vinni akaratát, a bő­vítés Romániára és Bulgáriára is kiter­jedhet. Ankara mindkettőjük felvételét támogatja, mert ez erősítené a stabilitást múlt szerdán tűnt el Karacsiból, ahova azért ment át az indiai Bombay-ből, hogy az al-Kaidával kapcsolatban lévő személyekkel találkozzon. Az amerikai pénzügyi lap vasárnap elektronikus pos­tával fényképeket kapott, amelyek egyi­kén pisztolyt tartanak Pearl fejéhez. A Nemzeti Mozgalom Pakisztán Szuvere­nitásának Helyreállításáért nevű csoport által jegyzett kísérőszöveg pedig azzal fe­nyegeti a CIA-ügynökösködéssel gyanú­sított riportert, hogy hasonló bánásmód­ban részesül, mint a guantánamói tá­maszponton raboskodó, Afganisztánban foglyul ejtett al-Kaida tagok. Üzenetük­ben Pearl elrablói követelik, hogy a Ku­bában lévő amerikai támaszponton fogva tartott pakisztániak védelmére rendelje­nek ki ügyvédeket, és tegyék lehetővé, hogy hozzátartozóik meglátogathassák őket. Mi több, haza kell őket szállítani, hogy pakisztáni bíróság ítélkezhessen fe­lettük - szorgalmazzák az emberrablók az ITAR-TASZSZ szerint. dított népi kezdeményezéshez - amely vé­tót követel arra az esetre, ha Csehország nem hajlandó leállítani az erőművet - hét­főn este lezárul. Becslések szerint körülbe­lül egymillió aláírásra lehet számítani, ami valóban komoly nyomást jelenthet a koa­líción belül. Am a kezdeményezés csupán arra kötelezi a parlamentet, hogy napi­rendre tűzze a kérdést. Miután az EU- és a bővítéspárti koalíciós Osztrák Néppárt (ÖVP) világosan leszögezte, hogy nem lesz vétó és hasonló álláspontot képvisel­nek a zöldek, valamint a legnagyobb - el­lenzéki - Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPO) is, halvány esély sincs rá, hogy meghozzák a vétóhoz szükséges kéthar­mados törvényt. Osztrák politikai megfi­gyelők úgy vélik, az FPÖ - amelyet várat­lanul ért a nagyarányú csatlakozás, csak az utolsó pillanatban hajlandó robbantani a koalíciót, ezért időre fog játszani. Ezt lát­szik alátámasztani, hogy Susanne Riess- Passer alkancellár, az FPÖ elnöke azt mondta: a döntés szükségessége majd csak a cseh EU-csadakozásról hozott döntés idején merül fel, ami esedeg a 2003-ban esedékes ausztriai választások után is le­het. A lapkommentárok bírálják ugyan Zemant kijelentései miatt, de utalnak arra is, hogy felelevenítik az osztrákokban a csehekkel szemben érzett sértődöttséget, a létező cseh-ellenes érzelmeket. a Balkánon, hadserege korszerűsítésére ösztönözné a két országot, a Földközi­tenger déli medencéjében pedig létre­hozná a NATO-tagországok Portugáli­ától Törökországig ívelő övezetét. Fran­ciaország emellett még némi politikai bíztatást is kíván adni a két balti ország­nak, mert nem valószínű, hogy ők beke­rülnének az EU-bővítés 2004-ben ese­dékes első körébe - írta a Financial Ti­mes. Kína Arafatot támogatja Kína Jasszer Arafat palesztin el­nök oldalára állt a közel-keleti válságban. Hétfői kínai lapjelen­tések szerint Csiang Cö-min kínai elnök hét végén írt levelében tá­mogatásáról biztosította Jasszer Arafatot és az általa vezetett Pa­lesztin Hatóságot. - Helytelenít­jük a Palesztina ellen intézett iz­raeli katonai támadásokat és a palesztin autonóm területeket sújtó gazdasági blokádot - írta a kínai államfő, aki szerint a két fél­nek vissza kell térnie a tárgyaló­­asztalhoz. Csiang jelezte: kevéssé tartja célszerűnek, hogy Izrael ka­tonai erejével kényszeríti Ara­fatot Rámalláh városban marad­ni. Arafat egy héttel ezelőtt levél­ben kérte meg Kínát, hogy mint a Biztonsági Tanács állandó tagja vesse latba erősebben befolyását a Közel-Keleten kialakult helyzet enyhítése érdekében. Ot áj taggal bővülhet a NATO Elraboltak egy amerikai újságírót

Next

/
Oldalképek
Tartalom