A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-01-25 / 36. szám
4 A HÍD Amerika hírei 2002. JANUÁR 25. Röviden ■ Többen kérnek ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT AZ USA-BAN A bevándorlási hivatal szerint nőtt az amerikai állampolgárságot kérelmezők száma. A bevándorlási hivatal szerint októberben és novemberben 145 765 amerikai állampolgárság iránti kérelmet nyújtottak be, 61 százalékkal többet, mint 2000 október-novemberben. A hivatal ezt a bejelentett díjemelések miatt előrehozott kérelmekkel, illetve a hazafiasság hullámával magyarázza. A The Washington Post ügyészségre és külföldieket segélyező szervezetekre hivatkozva jelentette: sok menekült fél attól, hogy problémája támad az amerikai hatóságokkal a terrortámadások következtében. A lap példaként említi annak a 15 tagú afgán családnak az esetét, amely 1998-ban menekült el a tálibok elöl, és most állampolgárságért folyamodott, jóllehet menekült státust élvez. A bevándorlási hivatal adatai szerint már tavaly augusztusban, vagyis a terrortámadások előtt is 17 százalékkal nőtt a kérelmek száma 2000. augusztusához képest. ■ A CIA cáfolja Bin Laden szökését Oszama bin Laden nemzetközi főterrorista már december elején átszökött Afganisztánból Pakisztánba, onnan pedig odébb állt egy ismeretlen országba. Bin Laden feltehetően tengeren nyert egérutat, s rázta le üldözőit - mondta be hétfő este az ABC amerikai tévétársaság az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA jelentésére hivatkozva. A titkosszolgálat szóvivője visszautasította a tévétársaság közlését, és kijelentette, hogy az teljesen hamis. Az ABC jelentése szerint a bin Laden-féle terrorszervezet, az al-Kaida egyik harcosa amerikai fogságban előadta, hogy jelen volt azon a megbeszélésen, amelyen a terroristavezér - mielőtt a keletafganisztáni Tora Bora barlangrendszeréből elmenekült volna Pakisztánba - a parancsnokságot egyik helyettesére bízta. Az ABC szerint a CIA abból a feltételezésből indul ki, hogy bin Laden egy magnófelvételt hagyott hátra, amely üldözőinek félrevezetésére szolgált. ■ 70 EZERNÉL TÖBB TARTALÉKOST MOZGÓSÍTOTTAK Szerdai washingtoni jelentés szerint az amerikai haderő eddig 70 ezernél valamivel több tartalékost hívott be szolgálatra a tavaly szeptember 11-i terrorcselekmények elkövetése, illetve ennek nyomán a nemzetközi terrorizmus ellen folyó átfogó harc meghirdetése óta. A behívottak összlétszáma ezen a héten lépte át a 70 ezres határt. A legtöbb tartalékost (33 ezret) a légierőhöz hívták be. A szárazföldi hadsereg közel 23 ezer főt, a haditengerészet 9 és fél ezret, a tengerészgyalogság 3 ezernél, a haditengerészet 2 ezernél valamivel kevesebb embert hívott be. Az amerikai haderő Afganisztán vonatkozásában területileg illetékes tampai parancsnoksága közölte: üresnek bizonyultak az Afganisztánban talált tartályok, amelyekről Donald Rumsfeld védelmi miniszter is beszámolt. Rumsfeld nem zárta ki, hogy a tartályok vegyi fegyvert tartalmazhatnak, de hangsúlyozta, hogy még tüzetesen nem vizsgálták meg, mi van bennük. KI BIZTOSÍT KIT? ('folytatás a címlapról) Egyes ingatlan-szakértők azonban azon tanakodnak, hogy vajon a biztosító társaságok nem használj ák-e ki a fennálló helyzetet saját hasznukra és anyagi sikereik előmozdítására? “A dolog túlmegy minden határon. A szeptember 11-i események bizonyos tekintetben ürügyet adtak a biztosító társaságoknak, hogy alaposan felemelhessék díjszabásaikat” - mondotta az egyik háziurakat képviselő New York-i szervezet elnöke. Majd hozzáfűzte, hogy ráadásul még “számos vállalat, mind amerikai, mind nemzetközi, megszüntette a lakóházak biztosítását, ami csökkenti a versengést és tovább fokozza az árakat.” A háztulajdonosoknak persze nincs más lehetőségük, mint áthárítani az emelést a lakókra, azaz felvinni a lakbéreket. Igen ám, de most vizsgáljuk csak meg a másik oldalt! A kisember számára egyszerre növekszik meg a lakbér, a kocsibiztosítás, a betegbiztosítás és a lakásbiztosítás, ami bizony jókora darabot levesz a keresetéből. Nyugodtan lehet állítani, hogy a fizetésemelését - ha egyáltalán ilyenről szó lehet a munkaerőkínálatnak nagyarányú megnövekedése mellett - nemcsak felemésztik ezek a díjszabás emelések, de jóval meg is haladják. Vegyük a nyugdíjasok esetét, akik a szövetségi kormánytól 2.6 százalékos emelést kaptak, ugyanakkor a betegbiztosításuk és gépkocsibiztosításuk felszökik 12-15 százalékkal, a lakbérük is jóval több lesz és a lakásbiztosításuk esetleg 30-50 százalékkal megugrik?! Nem kell egyetemi oklevél annak megállapításához, hogy a társadalom életszínvonala nem fog magasabb szintre hágni, hiszen az emberek kénytelenek lesznek kevesebbet költeni egyéb dolgokra A pénz vásárlóértéke csökkenni fog, ami hozzájárul a gazdasági pangás és az infláció további növekedéséhez. A kongresszus december végén elutasította azokat a törvényhozási törekvéseket, amelyek arra irányultak, hogy létre kell hozni egy olyan szövetségi alapot, amelynek segítségével a kormány bizonyos mértékig fedezné a biztosító társaságok veszteségeit jövendő terrortámadások esetén. A vállalatok azzal indokolták ennek szükségét, hogy a viszontbiztosítók sok esetben nem hajlandóak kötvényt adni terrortámadások esetére, ami az elsődleges társaságok kockázatát elfogadhatatlan szintre emelné. Önkéntelenül felmerül azonban egy kérdés: a biztosító társaságok hosszú éveken át magas összegeket szedtek be a Világkereskedelmi Központ tulajdonosaitól arra az esetre, ha valami történne akár az épületekkel, akár a benne dolgozókkal. A különböző vállalatok is fizettek biztosítási díjakat, tehát befolytak azok a pénzek, amelyeket most ki kell fizetniük a szóban forgó cégeknek. Miért tehát ezek a hatalmas mérvű emelések? Miért van szükség arra, hogy lakónegyedeket nyilvánítsanak feltételezhető terrorista célpontoknak és esetleg kétszeresére emeljék biztosítási díjszabásaikat? Arról nem is beszélve, hogy mostmár nemcsak New York-ról, hanem az egész ország területéről van szó. A kocsibiztosítások emelésére az az ürügy, hogy a betegellátási költségek fokozódása folytán többet kell kifizetniük a benyújtott igényekre. A betegbiztosítások emelését a kórházi és orvosi költségek emelkedésével magyarázzák. Az igazság azonban az, hogy ezek a kiadások korántsem emelkednek olyan arányban, ahogyan a biztosítási díjszabások. Voltaképpen arra lenne szükség, hogy a kormány állítson fel olyan hatóságot, amely a körmére nézne a biztosító társaságoknak és megvédené a társadalmat ezektől az óriási költségtöbbletektől. A biztosítás minden bizonnyal kockázat. A biztosító meghatározott ellenérték fejében vállalja, hogy megtéríti az ügyfelek veszteségét, amenynyiben azok felmerülnek. Ezek a vállalatok azonban valószínűségszámítás segítségével kikalkulálják mennyi díjat kell beszedniük ahhoz, hogy az ügyleteiket haszonnal zárják. Senki sem kívánhatja persze, hogy a biztosító társaságok a saját zsebükből elégítsék ki a károsultakat, hiszen minden üzletnek meg kell termelnie a saját hasznát, anélkül miért alapítana bárki is céget. Itt azonban másról van szó! Ezekkel a hatalmas arányú díjszabás emelésekkel a biztosító mammut cégek azt akarják elérni, hogy kiiktassák a kockázatot, azaz áthárítsák a biztosítottakra. A kérdés tehát manapság már az: valójában ki biztosít kit? Az Egyesült Államok is Arafatot hibáztatja? Az Egyesült Államok ismét felszólította Jasszer Arafat palesztin vezetőt, hogy állítsa meg a palesztin támadásokat. Washingtoni tisztviselők ezt azután jelentették be, hogy kedden Jeruzsálemben egy merényletben több mint húszán megsebesültek, szerdára pedig két nő a kórházban belehalt sérüléseibe. A merényletet az al-Aksza Mártírjai Terrorszervezet vállalta magára. A lövöldözés ugyanazon a helyen történt, ahol decemberben öngyilkos merényletet követett el egy palesztin fegyveres. Washington ismételten felszólította Arafatot, hogy tegyen azonnali lépéseket a felelősök megbüntetésére. Avi Pazner izraeli szóvivő a Dzsihád, a Hamasz és a Tanzim palesztin szervezeteket teszi felelőssé, a Palesztin Hatóságot pedig azzal vádolja, nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy megállítsa a merénylőket. Tüntetés Washingtonban Ezrek tüntettek kedden Washingtonban a művi vetélés engedélyezése ellen. A tiltakozást abból az alkalomból rendezték, hogy az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága 29 évvel ezelőtt hozta meg híres döntését, elismerve a nő alkotmányos jogát a választásra: kívánja-e művi úton megszakíttatni terhességét. A tüntetés szervezőit személyes támogatásáról biztosította George Bush amerikai elnök, mondván: az abortusz engedélyezésének ellenzői nemes ügyért küzdenek, az élet pártján állnak. Az elnök - elfogadva a republikánus párt konzervatív szárnyának álláspontját - csak a legkivételesebb esetekben hajlandó helyeselni az abortuszt. Ez azonban nem változtat a legfelsőbb bíróság 1973-as állásfoglalásának érvényén: azt csakis ugyanennek a testületnek esetleges későbbi, eltérő döntése változtathatja meg.