A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-06-14 / 56. szám
6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. JÚNIUS 14. Röviden ■ Podgorica tájékoztatást kért A montenegrói külügyminisztérium csütörtökön teljes tájékoztatást kért az olasz hatóságoktól a Milo Djukanovic montenegrói elnök ellen indított vizsgálatról. Olaszországban nagymérvű cigarettacsempészettel hozták összefüggésbe a montenegrói elnököt. Olaszországban nyomozást indítottak Djukanovic ellen azzal a gyanúval, hogy a montenegrói elnök védelmet nyújtott cigarettacsempészeknek, és maga is hasznot húzott a dohányáru illegális kereskedelméből. A külügyi közlemény szerint a montenegrói hatóságoknak pontosan, részletekbe menően kell tudniuk, mivel gyanúsítják Olaszországban az elnököt, hogy az olasz nyomozati szervekkel vállvetve fényt derítsenek az ügyre. - Podgoricát meglepte a montenegrói elnök ellen indított vizsgálat. Egyes olasz intézmények, médiák és személyek korábban hasonló módszerekkel folytattak hadjáratot a montenegrói demokratikus intézmények ellen - áll a külügyi közleményben. - Montenegró azt várta, hogy olasz részről új hangnemre váltanak a kétoldalú kapcsolatokban, s kedvező viszony alakul ki a két fél között. Podgorica kész kölcsönös tiszteleten, megértésen és bizalmon alapuló együttműködést kialakítani Rómával, de úgy látszik, hogy Olaszországban ez nincs mindenkinek az ínyére - olvasható a közleményben. ■ Folyószennyezés Romániában Hétfőre virradóra a kiadós esőzések nyomán 12 kilométeres szennyáradat keletkezett a Maros vízgyűjtő medencéjének egyik folyóján, a Nyugati-Kárpátokból eredő Aranyoson. Az Erchegység színesfém-kitermelő telepeinek vidékét érintő folyó mentén, a Valea Sesii nevű helység közelében található meddőderítő gátját a hegyekről lezúduló esővíz átszakította, és nagy mennyiségű ipari üledéket mosott az Aranyosba. A százhektáros területű derítőtároló gátjának átszakadása után csak másfél óra elteltével sikerült megállítani az ipari szenny beömlését a folyóba. A szennyár kedden már elérte a Kolozs megyei Torda városát. Helyi vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakemberek véleménye szerint a szennyár keletkezésekor és folyóba ömlésekor az Aranyos vizében a megengedettnél 15- ször nagyobb volt a vaskoncentráció, de az azonnali semlegesítés egyharmadára csökkentette a szennyezettségi szintet. Román szakemberek véleménye szerint az utóbbi években immár sokadik folyószennyezésnek ezúttal nem voltak súlyosabb következményei. Egyrészt mert a korábbi szennyezések nyomán az Aranyos ma már holt folyónak tekinthető, amelynek rég kipusztult az élővilága. Másrészt azért nem járt súlyosabb következményekkel a fémes szennyezés, mert a folyó közelében elhelyezkedő tordai ivóvízkutakat megelőző intézkedésként idejében lezárták Az illetékes szervek azonnal riasztották a folyó vizét felhasználó gazdasági egységeket és a tordai vízműveket - közölte Gyulafehérvárott a Fehér megyei környezetvédelmi főfelügyelőség vezetője. KÉT UKRAJNAI PÁRT TILTAKOZÁSA A kedvezménytörvényt és az ukránmagyar kétoldalú kapcsolatokat érintő tiltakozó beadványt juttatott el Leonyid Kucsma államfőhöz, az ukrán kormányhoz és parlamenthez két nacionalista párt kárpátaljai szervezete, határrevíziós törekvésekkel vádolva egyes magyarországi politikai erőket. A Reformok és Rend Párt kárpátaljai szervezetének és a Kárpátaljai Keresztény Népi Szövetségnek a közös tanácsa által megfogalmazott beadvány, amelynek szövegét az ukrán nacionalista szellemiségű, Ungváron kiadott “Szribna Zemlja” hetilap legfrissebb száma közli, többek között megállapítja: a második világháború befejezése óta Európában a béke alapját az államhatárok sérthetetlenségét szavatoló nemzetközi szerződések betartása jelenti. Ennek fényében - mutat rá az írás - aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben a Magyar Köztársaságban nyíltan tevékenykedik az úgynevezett Mozgalom Magyarország Határainak Felülvizsgálatáért szerveződés, - az ukrán forrás így adta meg az állítólagos magyarországi szervezet nevét - amely a magyar kormánykörök elnéző magatartása mellett, széles körű soviniszta és birodalmi propagandatevékenységbe kezdett az európai határok kedvező felülvizsgálata érdekében Magyarország számára. A beadvány értékelése szerint egyes magyarországi politikai erők ilyetén követelései nemcsak Ukrajna, hanem Románia, Szlovákia, Jugoszlávia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria állami- és nemzeti érdekeit is fenyegetik. A Magyarország határainak felülvizsgálatáért indított mozgalom destabilizálhatja a helyzetet Európában és szembennállást, ellenségeskedést szíthat a nemzetek között - teszi hozzá. A beadvány megállapítja: elgondolásaik megvalósítása érdekében a határrevíziós mozgalom aktivistái a magyar kormányhoz és parlamenthez közel álló politikai körök révén felhasználják a szomszédos országokban élő magyarokról nemrég elfogadott törvényt is. A jogszabály egyes rendelkezéseinek a megvalósítása során - állítja az írás - bizonyos magyarországi politikai erők képviselői az európai határok Magyarország javára történő felülvizsgálatára szólító és Nagy-Magyarország térképét ábrázoló agitációs anyagokat osztogattak Kárpátalján a magyar nemzetiségű ukrán állampolgároknak. A fogalmazványban emlékeztettek arra: a magyar határrevíziós mozgalomnak ez a tevékenysége veszélyezteti Ukrajna nemzeti érdekeit és állami szuverenitását, valamint etnikai szembennállást idéz elő. Ebből fakadóan a Reformok és Rend Párt kárpátaljai szervezetének és a Kárpátaljai Keresztény Népi Szövetségnek a közös tanácsa határozottan tiltakozik a Mozgalom Magyarország Határainak Felülvizsgálatáért szerveződés alkotmánysértő tevékenysége ellen és követeli, hogy Ukrajna legfőbb államhatalmi szervei a törvény által előírt módon intézkedjenek az ukrán nemzeti érdekek és állami szuverenitás védelme érdekében. Egyúttal javasolja, hogy az ukrán államhatalmi szervek indítványozzák az Európa Tanácsnál a magyarországi határrevíziós mozgalom tevékenységével kapcsolatos kérdés vizsgálatát. A románok többsége támogatja a belépést a NATO-ba A románok döntő többsége támogatja, hogy országa a NATO tagja legyen, de jóval megosztottabbak az észak-atlanti szövetség értékeinek átvételét és a tagsági kötelezettségeket illetően - derült ki a román IRSOP közvélemény-kutató intézet legfrissebb adataiból. Az IRSOP május 20-27. között végzett felmérést a közszolgálati román televízió megrendelésére Románia NATO-tagságának kérdéséről. A megkérdezettek döntő többsége, 84 százaléka teljes mértékben támogatta, hogy az ország az észak-atlanti szövetség tagja legyen. A válaszadók nagyobbik része, 59 százaléka ugyanakkor elutasította, hogy a NATO-tagságból adódóan külföldi csapatok lehessenek az ország területén. 43 százalékuk azt is ellenzi, hogy a szövetség katonai támaszpontot hozzon létre Romániában. Ugyancsak jelentős többség, 78 százalék egyetért azzal, hogy Románia támogassa az Egyesült Államokat a harcban a terrorizmus ellen. Hatvanhat százalékuk viszont nem értene egyet azzal, hogy Románia is az Egyesült Államok oldalára álljon, ha az támadást indítana Irak ellen. A megkérdezettek fele helyesli, hogy Románia részt vesz az afganisztáni katonai műveletekben, 43 százalékuk viszont nem értene egyet a román szerepvállalás bővítésével, illetve elutasítja azt. A románok 66 százaléka úgy véli, hogy az országnak a Balkán területén kellene részt vennie békefenntartó tevékenységben. A válaszadók 74 százaléka foglalt úgy állást, hogy Romániában meg kell őrizni a jelenlegi demokratikus rendszert. Közel egynegyedük - 23 százalék - viszont úgy vélte, hogy ismét “az erős kéz” rendszerét kellene bevezetni. A kapitalizmus kérdésében a közvélemény teljes megosztottságot tükröz: a megkérdezettek 48 százaléka válaszolt úgy, hogy gyorsítani kellene a kapitalizmusra való áttérés ütemét és privatizálni az állami vállalatokat, míg 47 százaléknak az volt a véleménye, hogy a folyamatot nem szabad elsietni és 48 százalékuk az állami vállalatok megőrzését szorgalmazta. A többség (48 százalék) nem hisz abban, hogy Romániát idén ősszel felkérik a csatlakozásra a NATO-hoz. Negyvenegy százalékuk szerint viszont a felkérés elhangzik majd a prágai NATO-csúcson. A megkérdezettek 52 százaléka sajnálná, ha a várt felkérésre nem kerülne sor Prágában, 38 százalék viszont úgy válaszolt: közömbösen hagyná ez a fejlemény. Negyvennyolc százalék szerint a NATO-tagság nem javítaná az életszínvonalat Romániában, 63 százalék viszont biztos abban, hogy többet kellene dolgozni, ha Románia a NATO tagja lenne. Az első Amerikai Magyar Televízió! A Hungarian American Television az alábbi fölé sugárzású adókon(UHF) illetve kábelcsatornákon fogható: WNYE 25 csatorna - New York, New Jersey, Connecticut - Szombat 16 óra . DUNA TV Híradó - Szombat reggel 7 óra 30 perc Time Warner Cable 34 csatorna - Manhattan - Vasárnap 16 óra WLRN 36 csatorna - Greater Miami (Hollywoodtól Key-ig) - Kedd hajnali 1 óra WLRN 17 csatorna (UHF) - Dél-Florida (West Palm Beach-töl Key-ig) HATV, P.O. Box 468, Radio City Station, New York, NY 10019 Tel/fax: 1-718-275-1223 Karl Bardosh producer
