A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-04-12 / 47. szám
6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. ÁPRILIS 12. Röviden ■ Magyar támogatás Kárpátaljának Beregszászon, a Magyarországgal szomszédos országok közül elsőként nyújtottak át tíz családnak értesítést arról, hogy' a magyar kedvezménytörvény alapján oktatási-nevelési támogatásban részesülnek, mert legalább két gyermekük magyar nyelvű iskolába jár. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke elmondta: Kárpátalján egy hete hirdették meg a sajtóban a szülői támogatásról szóló, “Szülőföldön magyarul” című pályázatot, és már ötezer űrlapot el is juttattak a megye magy arlakta településeire. Az Illyés Közalapítvány elnöke beszédében kiemelte: a gyermekeiket magyar iskolában taníttató családok támogatása nagy ösztönző és megtartó erő. A támogatásról szóló értesítő átadásán részt vett Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Szakács Zoltán, Magyarország ungvári főkonzulja. ■ A SZERB KORMÁNY TÁRGYALT A HÁBORÚS BŰNÖSÖKKEL A szerb kormány vasárnap első ízben ismerte el, hogy titokban tárgyalt egyes személyekkel, akiket háborús bűncselekmények elkövetésével vádol a hágai Nemzetközi Törvényszék. Nebojsa Covic szerbiai miniszterelnökhelyettes közölte: Pierre Richard Prosper, a háborús bűnösök ügyében illetékes washingtoni megbízott, William Montgomery amerikai nagykövet és ő tárgyalt Dragoljub Ojdaniccsal, a Hága által körözött volt jugoszláv vezérkari főnökkel. Covic közölte: maga Ojdanic kérte a találkozót, amely hasznos volt mind a tábornok, mind az amerikai tárgyalópartnerek számára. Ojdanic jól felkészülten érkezett és arról beszélt, hogy' mit tett életének abban a szakaszában, amelynek kapcsán vádat emeltek ellene. Covic úgy értékelte, hogy a beszélgetés eredményes volt, és az ilyen találkozók eloszlathatnák a szóbeszédet a hágai törvényszékről. A szerb hatóságok cáfolatai ellenére, a belgrádi sajtó több ízben írt arról, hogy' a kormány titokban tárgyalásokat folytat feltételezett háborús bűnösökkel. ■ A KISEBBSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM FIGYELMEZTETÉSE A vajdasági kisebbségügyi minisztérium pénteken figyelmeztetett, hogy a népszámlálás során történt szabálytalanságok sértik a polgárok jogait és megkérdőjelezhetik az összeírás eredményének hitelességét. A Korhecz Tamás tárcavezető által aláírt minisztériumi közlemény rámutat arra: megengedhetetlen, hogy egyes népszámlálók nem tollal, hanem ceruzával töltötték ki a kérdőíveket. Megengedhetetlen az is, hogy egyes népszámlálók egyáltalán nem kérdezték meg a polgárokat nemzeti és felekezeti hovatartozásukról, s volt, amikor azt sugallták a lakosoknak, hogy nemzetiségük helyett területi hovatartozásukról nyilatkozzanak. Megtörtént az is - áll a közleményben -, hogy' a népszámlálók nem beszélték az összeírandó polgárok anyanyelvét, ezért nem kizárt, hogy az adatok felvétele akaratuk ellenére történt.A kisebbségi minisztérium felszólította az illetékes népszámláló bizottságot, hogy’ küszöbölje ki a szembetűnő mulasztásokat, amelyek vélhetően a népszámlálók felelőtlensége vagy' felkészületlensége miatt történtek. Pénteken a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) újvidéki szervezete hasonló kifogásokat emelt a népszámláláskor történt szabálytalanságok miatt. KÁRPÁTALJAI VÁLASZTÁSOK Remélem, hogy a kárpátaljai 72. választókerületben történtekre nem mint az ellopott győzelemre emlékeznek majd - jelentette ki Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, a leköszönő ukrán parlament magyar nemzetiségű képviselője pénteken Kijevben tartott sajtótájékoztatóján. Koraesti értesülés szerint az ukrán hatóságok semmisnek nyilvánították a Kovácsra vonatkozó, korábbi, hátrányos döntést. Kovács Miklós “az utolsó szó jogán” emlékeztetett arra, hogy a 72. számú választókerület határait, ahol a magyarság tömbben él, a választások előtt átszabták, így több magyar falu más kerületbe került, és az öszszes előző választással ellentétben idén nem voltak magyar nyelvű szavazólapok. Kifogásolta, hogy a kampány során - akárcsak szinte egész Ukrajnában - ellene is úgynevezett modem választási technológiákat alkalmaztak. Mint mondta, esetében is hatékonynak bizonyult a “klónozás”, vagyis azonos nevű jelölt állítása az adott választókerültben. A 72. számú választókerületben rajta kívül még egy Mikola Kovács indult, ami az ukrán nyelvű szavazólapok esetében félreértésekre adott alkalmat. Kovács Miklós elmondta, hogy április l-jén reggel öt órai állapotok szerint kis szavazatkülönbséggel ő vezetett, ekkor a kerületi választási bizottság szabálytalanságokra hivatkozva négy szavazókörzetben érvénytelenítette az eredményeket és körülbelül ezer szavazatkülönbséggel Gajdos Istvánt, az Ukrajnai Egyesült Szociáldemokrata Párt (SZDPUO) jelöltjét nyilvánította győztesnek. A képviselő a szabálytalanságokról Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, hogy az érintett négy szavazókor közül háromban egy ismeretlen berontott a szavazóhelyiségbe, valamit az urnába dobott, a negyedikben pedig a választási bizottság egyik tagjának a szavazólapok szabálytalan tárolására vonatkozó szóbeli bejelentése nyomán érvénytelenítették az eredményt. Kovács Miklós közölte: panasszal fordult a központi választási bizottsághoz. Nem zárta ki, hogy kérésének elutasítása esetén a választási törvény értelmében bírósághoz fordul. Panaszában kérte, hogy a választási bizottság a négy választókor eredményeinek érvénytelenítése előtti eredményeket tekintse véglegesnek. Az ukrán központi választási bizottság Kovács Miklósnak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének, parlamenti képviselőjelöltnek panaszára semmisnek nyilvánította a 72. számú, beregszászi kerület választási bizottság döntését, amellyel az érvénytelenítette Mezővári, Mezőkaszony, Déda, illetve Csap egyik választókörzetének szavazatait. A kerületi választási bizottság a négy választókörzet szavazatainak érvénytelenítése után Kovács Miklós helyett Gajdos Istvánt, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fómma alelnökét, az Ukrajnai Egyesült Szociáldemokrata Párt (SZDPUO) egyéni jelöltjét ismerte el a vasárnapi parlamenti választások győztesének. A központi választási bizottság most arra kötelezte a kerületi bizottságot, hogy ügyrendi hiba miatt vizsgálja felül a négy választókörzet szavazatainak érvénytelenítésére vonatkozó döntését, ugyanis az eredetileg 18 fős bizottság 12 fő jelenlétében, 9 szavazattal hozta meg a fenti döntést, így a teljes létszámhoz képest nem volt meg a szükséges tíz fős többség. Újabb Fmar kihívás Kolozsvár szélsőséges magyarellenességéről híres polgármestere pénteken felkérte a román kormányfőt és a megye kormánymegbízottját, hogy “sürgősen rendeljék el” a helybeli magyar főkonzulátus épületén elhelyezett magyar zászló eltávolítását, mert az szerinte “nem a magyar állam zászlaja, hanem horthysta jelkép”. Gheorghe Funar a román miniszterelnöknek, Adrian Nastasenak, valamint Vasile Soporan megyei prefektusnak írt levelében ugyanakkor követelte, hogy 250 millió lejes bírsággal sújtsák a főkonzulátust “fasiszta jelképek” használatáért. Levelében egyszersmind bejelentette: azzal a kéréssel fordult a kolozsvári bírósághoz, hogy a törvényszék törölje a kolozsvári magyar főkonzulátust a jogi személyek sorából. Funar levelében a román kormány idei 31. számú rendeletére hivatkozott. Ez a kormányrendelet betiltja a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek és jelképek használatát, valamint a béke és az emberiség elleni bűnöket elkövető személyek kultuszát Romániában. A jogszabály valójában a második világháború után háborús bűnökért elítélt Ion Antonescu marsall kultuszának felszámolására, szobrainak és az emlékét idéző utcanevek betiltására született Románia NATO-csatlakozási törekvéseinek érdekében. Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja az újabb Funar provokációval kapcsolatban kijelentette: nem ez az első eset, hogy a város polgármestere hatásköri kihágást követ el, arról nem is szólva, hogy Funar nem tudja, mit jelképez a magyar főkonzulátus épületén elhelyezett zászló. Fatemplomokat építenek Nem közeledtek az álláspontok a görög katolikus és a Román Ortodox Egyház képviselői között azon a pénteki tárgyaláson sem, amelyet a Művelődésügyi Minisztérium vezetője hívott össze. A két román egyház képviselői hetedik alkalommal tárgyaltak az egykori elkobzott görög katolikus ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Az álláspontok közeledését nem segítette az sem, hogy a vitát Rázván Theodorescu művelődésügyi miniszter vezette. A görög katolikusok az elkobzott ingatlanok helyzetének mielőbbi rendezését sürgették, mint mondták, lehetőleg egy központi szintű döntéssel. Eközben az ortodox papság a helyi megoldás mellet tört lándzsát, mondván, a vitatott hovatartozású templomok egyik vagy másik egyház birtokába adásáról az egyháztanácsok döntsenek. A görög katolikus egyház által visszakövetelt mintegy kétezer templom közül az ortodox egyház 1990 óta mindössze százötven esetben volt hajlandó lemondani, legtöbbször azonban nem az egyeztetések, hanem egy-egy bírósági döntés után. Időközben - főleg az utóbbi hónapokban - egyre több egykori görög katolikus templomot bontanak le és építenek a helyükre ortodox hajlékot. Egyik megoldásként a művelődésügyi miniszter javasolta, hogy a szaktárca a sokmilliárdos kőtemplomok helyett ötven fatemplomot épít a görög katolikusoknak.
