A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-22 / 44. szám
2002. MÁRCIUS 22. Hazai hírek A HÍD 9 AZ EHETI KORMÁNYÜLÉS Az európai integrációs folyamattal és azon belül Magyarország uniós felkészülésével kapcsolatos előterjesztéseket fogadott el a kormány keddi ülésén. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Martonyi János külügyminiszter közölte: a kormány jóváhagyta azt az Országgyűlés számára készült jelentést, amely a társulási megállapodás végrehajtásának állapotáról és Magyarország európai uniós integrációjának helyzetéről szól. Az Európai Unióval fenntartott kereskedelmi kapcsolatokról szólva a diplomácia vezetője kiemelte, hogy 2001- ben a kivitelből 74,3 százalék, a behozatalból pedig 57,8 százalék volt az unió részesedése. Hozzátette: az aktívum összege 3,5 milliárd euró volt. A kormány elfogadta a 2001. évi feladatok teljesítésére, illetve a csadakozás időpontjáig szóló nemzeti programra vonatkozó előterjesztést is. Martonyi János ennek kapcsán utalt arra, hogy eddig a nemzeti program az adott esztendőre vonatkozott, ez az első eset, hogy a csatlakozás napjáig elvégzendő feladatokat tekintik át. A miniszter leszögezte: Magyarország a felkészülést 2002. december 31-ig befejezi. - Lesznek olyan feladatok - az intézményfejlesztés, a gazdaságfejlesztés és a jogharmonizáció terén - amelyek 2003 során valósulnak meg - tette hozzá. A pénzügyi helyzetet elemezve közölte, hogy az kielégítő a 2002. évi feladatok elvégzésére fedezetet nyújt az idei költségvetés, a 2003-ban esedékes kiadásokat pedig a jövő évibe tervezik belefoglalni. - A nemzeti program végrehajtására a költségvetés megfelelő fedezetet biztosít - mondta Martonyi János. A jogharmonizációs feladatok és az intézményfejlesztések kapcsán a külügyminiszter úgy vélekedett, hogy “jól állunk”, ugyanakkor hozzátette: óriási munka vár még e tekintetben az országra. Az erre vonatkozó előterjesztés kapcsán elmondta, hogy az beszámol a jogharmonizációs program alkalmazásáról és részletesen ismerteti a program végrehajtását. - A 2001. évi feladatok teljesültek, néhány törvényalkotási feladat a parlament előtt áll - jegyezte meg a külügyi tárca vezetője. A rendeleti jogalkotást illetően kijelentette: lényeges elmaradások nincsenek, a programot tartani tudjuk - tette hozzá. Martonyi János közölte: hízik abban, hogy a ratifikációs folyamat 2003. december 31-ig valamennyi tagállamban, így Magyarországon is lezajlik. “Ez azt jelentené, hogy 2004. január 1-jétől tagok leszünk” - mutatott rá. Röviden ■ Választási körlevél húsvétikor A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia választási körlevelét vasárnap, míg az evangélikus egyház felhívását húsvét vasárnap, azaz március 31-én olvassák fel a templomokban. A körlevelek szövegéről az egyházak előzetesen nem nyilatkoztak. A kihirdetés időpontját azzal indokolta az evangélikus egyház, hogy a húsvéti ünnep idején érhetik el a legnagyobb számban a híveket. A három keresztény nagyegyház közül elsőként, február 20-án a reformátusok bocsátották la körlevelüket. A zsinat által elfogadott okmányban többek között az áll: “Bár fontos egy-egy országgyűlési képviselő személyi alkalmassága is, még fontosabb az, hogy melyik pártot képviseli”. A református egy ház arra kérte tagjait, hogy olyan pártokat támogassanak, amelyek a gyakorlatban is bizonyították: fontosak számukra az egyház által is képviselt keresztyén-nemzeti értékek, egyszerre tudnak figyelni a család Ids közösségétől az egész magy arságon keresztül az európaiságra is, továbbá komoly esélyük van arra, hogy' elérjék a parlamentbe kerüléshez szükséges 5 százaléknyi szavazatot. Az újságírók következnek Megkezdődik az újságírók átvilágítása. Első lépésként az átvilágító bírák 3-as számú bizottsága az elmúlt napokban négyszáz fővárosi lap szerkesztőségének küldött levelében felvilágosítást kért a sajtóorgánum megjelenési gyakoriságáról, tartalmáról és példányszámáról. Cseicsner Éva, a fontos, bizalmi és közvéleményformáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottságok soros elnöke elmondta: a törvény szerint az országos, a regionális, a megyei és a helyi közéleti lapok, a napi-, a heti- és a havilapok vezető munkatársait ellenőrzik. Az átvilágítok az első lépcsőben, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától (NKÖM) kapott adatok alapján, kilencezres listát állítottak fel, amelyet többszöri ellenőrzés és szűrés után egyharmadára csökkentettek. Nagy-Britaimia elismerése Végétért Mádl Ferenc köztársasági elnök londoni látogatása, amely után az államfő derűlátással tért vissza Magyarországra. Mádl szerint Nagy-Britannia máris az európai gazdaság szerves részének tartja Magyarországot. A köztársasági elnök szigetországi útján találkozott II. Erzsébet királynővel, Fülöp herceggel és Lord Irvine lordkancellárral. Mádlt a Buckingham-palotában látták vendégül és a brit uralkodó a “Szent Mihály és Szent György Rend nagy lovagkeresztjével” tüntette ki. A magyar államfő viszonzásul a “Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje a lánccal” kitüntetést nyújtotta át II. Erzsébetnek Az államfő Lord Irvine lordkancellárral folytatott beszélgetése után hangoztatta, hogy a brit fél rendkívül elismerően szólt Magyarország gazdasági, politikai stabilitásáról, illetve a magyar gazdaság kedvező eredményeiről. Lord Irvine azt is elmondta Mádl Ferencnek, hogy Nagy-Britannia a “big bang”, vagyis az összes EU- tagjelölt egyidejű felvételének a híve, hazánk pedig az egyik legjobban felkészült jelentkező. Mádl Ferenc látogatást tett a Westminster apátságban is, ahol megkoszorúzta az Ismeretlen Katona Sírját. Alkotmánysértő rendelkezés Alkotmányellenesek a büntetőeljárási törvénynek azok a rendelkezései, amelyek a bűnügyben eljáró bírót arra kötelezik, hogy hívja fel az ügyész figyelmét a vádkiterjesztés lehetőségére - tartalmazza az Alkotmánybíróság (AB) kedden Budapesten nyilvánosan kihirdetett határozata. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a büntetőeljárási törvény hivatkozott rendelkezései sértik az alkotmányban rögzített pártatlan bírósághoz való jog és az ugyancsak az alaptörvényben szavatolt védelemhez való jog alkotmányos elvét. A testület mindezek figyelembevételével a határozat közzétételének napjától megsemmisíti a támadott rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság határozata szerint ugyancsak alkotmánysértő a 2003. január 1-jén hatályba lépő, büntetőeljárásról szóló új törvénynek az a szakasza, amely a megsemmisített rendelkezésekkel azonos szabályzatot tartalmaz. Az Alkotmánybíróság döntése alapján az új büntetőeljárási törvénynek ez a rendelkezése nem lép hatályba. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a bírói és ügyészi tevékenységek következetes elhatárolásának hiánya nem felel meg az Emberi Jogok Európai Bírósága által a tisztességes eljárással összefüggésben felállított követelményrendszernek sem. A testület ezúttal is kiemelte, hogy a pártatlanságnak közvetlenül az alkotmányból fakadó elve következtében el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely az eljárás során kételyeket támaszthat a bírók pártatlanságát illetően. ... Bemutatkozik a WWW.AMERIKAIMAGYARSAG.COM és a WWW.LOSANGELESIMAGYAROK.COM Reklámozd üzleti tevékenységed lapjainkon, hogy megismerjen az amerikai magyarság! Chat nmm, ingyenes hirdetési oldal (csak magánbirdetóknek), utazási irodák, ügyvédek, orvosok, bevándorlási törvények, vásárlás és még sok más hasznos információ! Weblap készítés, mar 300 $-tól! Allélehetőségek az egész egyesült államok területén! Dreammax Production & International Marketing a Hun Web Design-nal Tel: (818) 920 5799 Fax: (818) 920 5789 ■ AZ(M)SZKC®MÁNYHOZZ^ÁRULÁSA Az orosz kormány a magyar kormány kérésére hozzájárult a budapesti Szabadság téri emlékmű ideiglenes lebontásához - közölték hétfőn a moszkvai külügyminisztériumban. Az orosz külügyminisztériumban külön hangsúlyozták mennyire fontos megőrizni a Szabadság téri katonai emlékművet, amelyet a szovjet katonák tiszteletére emeltek, akik életüket áldozták Magyarország felszabadításáért a fasizmus alól. Leszögezték továbbá, hogy ez egyike az elvi jelentőségű kérdéseknek az orosz-magyar kapcsolatok továbbfejlődése szempontjából. Moszkvában elvárják, hogy a tér átépítése után haladéktalanul visszaállítsák az emlékművet eredeti helyére és eredeti formájában. ■ Osztrák kárpótlás A második világháború idején Ausztria területén 1300 magyar állampolgár végzett kényszermunkát. Ezek az emberek mostantól kárpótlásban részesülnek az Osztrák Megbékélési Map juttatásaiból. A gesztusnak szánt összeget elsőként öt magyar áldozat vette át az. osztrák nagykövettől hétfőn Budapesten. Az Osztrák Megbékélési Alap kuratóriumában a magv ar kormányt képviselő Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter hangsúly ózta: a pénz rendelkezésre áll, nehézséget jelent azonban, hogy minden érintettet megtaláljanak, hiszen nem készültek listák, feljegyzések az elhurcoltak személyéről. Ezért arra kémek mindenkit, ha tudnak olyanokról, akiknek a juttatás járhat, lépjenek kapcsolatba magyar társszervezetükkel, a Magyar Zsidó Örökség Alapítvánnyal, vagy1 közvetlenül az osztrák alappal. A rendelkezésre álló összegről szólva elmondta: a 6 milliárd schilling összegű alapot részben az Osztrák Köztársaság, illetve a szövetségi tartományok költségvetéséből, valamint az osztrák ipar önkéntes felajánlásaiból hozták létre. Tájékoztatása szerint a mezőgazdasági munkára elhurcoltak 20 ezer, az ipari munkát végzők 35 ezer, a rabszolgamunkára beosztottak pedig 107 ezer schillingnek megfelelő összegű juttatásban részesülnek, amelyet az egykori kényszermunkások örökösei is megkaphatnak.
