A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-22 / 44. szám
2002. MÁRCIUS 22. Gazdaság A HÍD 7 EU CSÚCS BARCELONÁBAN Az EU-tagországok a barcelonai csúcsértekezleten megállapodtak abban, hogy 2004-re az üzleti felhasználók számára teljesen megnyitják áram- és gázpiacaikat - jelentette be a spanyol kormányfő. Jósé Maria Aznar a másfél napos tanácskozás befejezése után közölte: az állam- és kormányfők felkérték az Európai Bizottságot, hogy még a jövő tavaszi EU-csúcs előtt dolgozzon ki megoldási javaslatokat a liberalizáció kiterjesztéséről a magánfogyasztókra is. A miniszterelnök szerint a megállapodás “óriási előrelépés”, mert az uniós energiapiacok 60-70 százalékát érinti. Emellett nemcsak önmagában értékelendő, hanem az olyan elhatározásokkal együtt, mint például a tagországok áramszolgáltató hálózatainak nagyobb mértékű összekapcsolása. Ez utóbbi területen azt a célt tűzték ki, hogy 2005-re ez az arány érje el a meglévő termelési kapacitások 10 százalékát - közölte Aznar. Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy az áram- és gázpiacoknak a magánfogyasztókra is kiterjedő teljes liberalizálását 2005-re fejezzék be. Franciaország azonban - akárcsak a tavaly márciusi stockholmi csúcson - ezúttal is megakadályozta egy ilyen célkitűzés elfogadását. A másfél napos barcelonai csúcs középpontjában annak a hosszú távú gazdaságfejlesztési tervnek, az úgynevezett lisszaboni stratégiának az értékelése állt, amely szerint az uniónak az évtized végére a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb gazdasági térségévé kell válnia. A stockholmi csúcs után a tizenötök most másodszor tekintették át a program megvalósulását. Mint Aznar a záró sajtóértekezleten elmondta, értékelésük szerint a gazdasági növekedés tavalyi lefékeződése után az unióban is megindult a fellendülés, amelyet a tagállamok még az idén meg is fognak szilárdítani. Megállapodtak arról, hogy továbbra is tartják magukat a stabilitási és növekedési egyezményben foglalt célokhoz és megerősítették, hogy 2004-re egyensúlyba vagy egyensúlyközeli helyzetbe kívánják hozni költségvetési mérlegeiket. A lisszaboni program és a barcelonai csúcs egy további fontos témájával, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban az Európai Tanács üdvözölte azt a döntést, hogy az EU ratifikálni fogja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló kiotói jegyzőkönyvet. Felkérte egyúttal a tagországokat, júniusig maguk is tegyék meg ugyanezt, hogy a fenntartható fejlődésről szeptemberben Johannesburgban tartandó világértekezlet előtt a jegyzőkönyv hatályba léphessen. Az állam- és kormányfők egyetértettek abban, hogy lendületet kell adni a közös európai műholdnavigációs rendszer kiépítését előirányzó programnak, a Galileónak. Felkérték a miniszterek tanácsát, hogy mielőbb állapodjanak meg a végrehajtás pénzügyi feltételeiről. Az Európai Tanács meghallgatta Bertie Ahem ír kormányfő beszámolóját a tavalyi népszavazáson elutasított nizzai szerződés ratifikálásáról tartandó második referendum előkészületeiről. Biztosították Ahernt, minden tőlük telhető segítséget megadnak Írországnak ahhoz, hogy ezúttal pozitív eredmény szülessen. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője - ezúttal a miniszteri tanács főtitkárának minőségében - a tanács munkájának áramvonalasításáról és hatékonyabbá tételéről terjesztett elő jelentést. Elképzeléseit az államfők pozitívan fogadták és megállapodtak arról, hogy képviselőikből létrehoznak egy eseti bizottságot a javasolt reformok tanulmányozására. Az uniós intézmények reformjáról a tizenötök legközelebb a júniusi sevillai csúcson folytatnak részletesebb vitákat. Ekkor fogják értékelni a Solana-jelentéssel kapcsolatos további egyeztetések eredményeit és a tervek szerint az unió jövőjével foglalkozó konvent elnöksége is ekkor terjeszti elő a munkájának első érdemi eredményeit tartalmazó jelentést. Röviden ■ Jelentősen csökkenhet a Malév VESZTESÉGE A Malév Rt. vezérigazgatója reális esélyt lát arra, hogy a légitársaság vesztesége a tavalyi 7,5 milliárd forintról idén 2-3 milliárd forintra csökkenjen. Váradi József reményei szerint a légitársaság 2003-ban már nem lesz veszteséges. A júliusban induló Malév Express leányvállalattal kapcsolatban Váradi József megerősítette, hogy a társaság vadonatúj gépeit a Malév vásárolja. A költségek 30 százalékát a légitársaság önerőből fizeti, míg a fennmaradó részt hitelből törleszti - mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy mindehhez az APV Rt. egymilliárd forintos tulajdonosi kölcsönt nyújtott. Ez a szükséges önerő kisebb részét jelenti, míg nagyobb részét a Malév eszköz-értékesítéssel teremti elő. Váradi József elmondta, hogy a Malév Express létrehozásával a légitársaság regionális jelenlétét kívánja erősíteni. A kezdetben a Malév 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalat karcsú szervezet lesz, várhatóan mindössze 60 fővel kezdi meg tevékenységét. A vezérigazgató azzal számol, hogy már az első évben 70 százalék feletti férőhely-kihasználtsággal közlekednek a gépek, ám hozzátette, hogy a nyereség várhatóan az anyacégnél jelentkezik. A Malév Express ugyanis csak szolgáltatást nyújt a Malévnak. ■ Olcsóbb az autóvám Az amerikai és a magyar kormány megállapodott, hogy a 2000 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú személygépkocsik vámja 43-ról 23 százalékra csökken. A módosítás április 1-én lép életbe. ■ Majdnem 400 millió euró a deficit A Nemzeti Bank előzetes adatainál 104 millió euróval több volt januárban a hazai fizetési mérleg hiánya. Ä végleges adatok 390 millió euró deficitről szólnak. Eg)’ évvel ezelőtt, 2001-januárjában 175 millió euró volt a mérleghiány. A jegybank indoklása szerint, a kedvezőtlen változásban meghatározó szerepet játszott az áruforgalomban keletkezett hiány, valamint a szolgáltatások kiadási többletének növekedése. A Nemzeti Bank azt is közölte, hogy az ország nettó devizaadóssága - tulajdonosi hitelek nélkül - január végén 3,8 milliárd euró volt, szemben a tavaly januári csaknem 6 milliárddal. ■ Anglia az éllovas Tavaly az Európai Unió tagállamaiban a bruttó nemzeti össztermék átlagosan 0,2 százalékkal csökkent. A legmagasabb Angliában volt: 2,4 százalék. A még csak a felvételre váró Magyarországon a növekedés tavaly 3,8 százalékos volt. ■ Csökkenő infláció a valutaunióban Februárban átlagosan 2,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben, éves összevetésben - közölte hétfőn az unió statisztikai hivatala. A február végén nyilvánosságra hozott becslésben 2,5 százalékos inflációs adat szerepelt, míg januárban 2,7 százalékkal nőtt az árszínvonal az eurózónában. Elemzők szerint az infláció csökkenő irányzata és a beindulni látszó gazdasági növekedés együttes hatására az Európai Központi Bank (EKB) a közeljövőben nem változtatja meg irányadó kamatát. Megvalósult a kerítés kolbászból A szokásos márciusi Budapesti Nemzetközi Turisztikai Kiállításon és Vásáron 2002-ben a külföldi résztvevők mellett annyira megnőtt a belföldi kiállítók száma, hogy már csak két pavilonban lehetett őket elhelyezni. Ugyanaltkor Bécs és Prága mellett e rendezvény továbbra is Kelet-Középeurópa legfontosabb nemzetközi szakmai vására. A kiállítás hangulatát illetően nagy sikert aratott a nyugat-dunántúli régió hangzásmentes folyosója, amely a táj vonzó csendjét hozta el a vásárba. A legnagyobb sikert azonban a békéscsabaiak könyvelhették el, akik híres kolbászgyárukra utalva, kolbászból készítették el bemutató helyük kerítését. Az elmúlt évtizedekben a magyarok legnagyobb tömegét, olcsó áraival, szépségével és kulturális emlékeivel a görög tengerpart vonzotta. Ennek amerikai hatása is van: az újhazai rokonok gyakran fizetik be odahaza élő családtagjaiknak a kényelmes tengerparti szállást és autóbuszköltséget magában foglaló, főidényen kívül mindössze 60-90 dolláros, egy hetes üdülés költségét, amely repülővel is csak 120-150 dollár. A Nagykörúton lévő, patinás pesti Theo Tours, a görög utak specialistája már újgörögmagyar illetve magyar-újgörög szótárt is kiadott, növelve ezzel nemzetközi szakmai rangját. Skevis Theodoros, a cég tulajdonosa, nemkevésbé az egyik szótárszerkesztő, azonban most így nyilatkozott A hídnak: - Görögország változatlanul a magyarok elsődleges úticélja, hiszen a görög árak továbbra is alacsonyak. A Jugoszlávia felbomlása után alakult és az útvonalon fekvő macedón állam és Magyarország között azonban kölcsönös vízumkényszer van, ez pedig 65 dollárral megemeli, vagyis majdnem kétszeresére növeli az olcsó út árát. Lehet, hogy az amerikai magyarok így is sok alacsony költségű utat befizetnek majd rokonaiknak, de a legtöbb óhazai magyarnak idekint nincs családtagja, így nekik ez már drága nyaralást jelent. A Magyar Utazási Irodák Szövetsége és a Görög-Magyar Kereskedelmi Kamara, mind a görög, mind a magyar illetékesek segítségét kéri, hogy találjanak valamilyen megoldást, például igen olcsó átutazó vízumot. Bulgárián át ugyanis nemcsak hoszszabb az út, hanem a körülmények sem vonzóak. FD Szárszó Budapesten A magyar gazdaság jóval tágabb eszköztárral rendelkezik, mint négy évvel ezelőtt és az új magyar gazdasági modell a társadalom erejére alapoz - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Szárszó Budapesten címmel megrendezett értekezleten vasárnap, a Budapest Kongresszusi Központban. Varga Mihály elmondta, hogy évről évre egyre kiegyensúlyozottabbá vált a bruttó hazai termék növekedése, jelenleg évi 4-5 százalékos, ezzel növekedési pályára állt a magyar gazdaság. A pénzügyminiszter utalt arra, hogy az elmúlt évek természeti katasztrófái és regionális válságai ellenére, a magyar gazdaság jó válaszokat tudott adni a kihívásokra. “Évről évre kisebb a gazdasági deficit, csökken az állam eladósodottsága és csökkenő irányzatot mutat az infláció,” tette hozzá a miniszter. Varga Mihály elmondta, hogy az európai uniós csatlakozásig folytatni kell a nagy infrastrukturális beruházásokat, fejleszteni kell a hazai kis- és középvállalkozásokat és nagy összegekkel kell támogatni a tudásalapú társadalom kiépítését. A pénzügyminiszter véleménye szerint a jövőben arra kell törekedni, hogy a külkereskedelemben szorosabb kapcsolatok épüljenek ki a CEFTA-országokkal, valamint az ázsiaiakkal is. Varga Mihály taglalta a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kedvezményeket és utalt arra, hogy a Széchenyi-terv keretében folytatják a lakásépítési programokat. Jelentős összegeket áldoznak kutatás-fejlesztésre és a gyógyturizmus lehetőségeinek bővítésére. Széles Gábor, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy szükségessé vált a nemzeti felemelkedés programjának a kidolgozása, hiszen a következő években számos külső és belső gazdasági körülmény megváltozik. Az előadó utalt arra, hogy a Széchenyi Plusz tervnek köszönhetően eddig sikerült kivédeni a recessziós hatásokat, és reményét fejezte ki, hogy a következő években a magyar gazdaság teljesítőképességemem fog csökkenni.
