A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-22 / 44. szám
Kémbotrány Szerbiában Részletek a 6. oldalon (Belpolitikai viszály) NEW YORK CITY $1.00 OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSON KÍVÜL 2002. MÁRCIUS 22. 2. ÉVFOLYAM Cukrosbácsi a Yahoo!-n Katolikus papok, egv rendőrtiszt, eg)' ápolónő, egy nevelőtanár és egy iskolabusz-vezető ellen büntető eljárást kezdeményezett az FBI indult gyermekpornográfia vádjával. (5. oldalon) Magyarok Pelhamban Korábbi előjelzésünknek megfelelően, a Pelhami Művészeti Központban megnyílt az “Újdonságok agyagban” című kerámia kiállítás. (12. oldalon) FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP 44. SZÁM 12. HÉT TERROR ITT-OTT, MINDENÜTT Lapzárta útán ■ Nem SIKERÜLT A TŰZSZÜNET Azr izraeli-palesztin biztonsági főbizottság illetékesei szerda este nem tudtak megállapodni a rendkívül fontosnak tartott tűzszünetben a Tel-Avivban megrendezett tanácskozásukon. Mindössze arról született döntés, hogy a “közeljövőben” folytatják egyezkedésüket A palesztin fél a szerda esti eredménytelen ülés előtt 24 órával azt nyilatkozta, hogy az Izraellel kötendő tűzszüneti terv’ életbe léptetése érdekében hajlandóak valóra váltani a Tenet-tervben rögzítettek alapján rájuk eső kötelezettségeket. A szerda esti tanácskozást annak ellenére is megtartották, hogy aznap reggel egy öngyilkos palesztin merénylő hét izraeli, köztük négy katona életét oltotta ki, bár - megfigyelők szerint - a merénylet kétségtelenül árnyékot vetett a tárgy alásra. A megbeszélésen részt vett Anthony Zinni amerikai közvetítő is. Az érdekelt felek egyelőre nem nyilatkoztak érdemben a háromórás tárgyaláson elhangzottakról. A mielőbbi megegyezés a fegyvernyugvásról már csak azért is fontos lenne, mert Ariel Sáron izraeli kormányfő ebben az esetben lehetővé tenné, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök elhagyhassa a palesztin területeket és külföldre utazzék, például Bejrutba a jövő héten esedékes arab csúcsra. Másrészt Dick Cheney amerikai alelnök, aki a héten ingázott a térségben, a Saronnal két napja folytatott eszmecsere folyamán is jelezte: a tűzszünet megvalósításához köti találkozóját a palesztin vezetővel. Cheney időközben 12 országot érintő kőrútjának befejeztével, szerda este hazatért Washingtonba. Márer György Islamabadban, vasárnap reggel, az amerikai nagykövetség közelében, két férfi besétált egy protestáns templomba és kézigránátokat kezdett dobálni. Ót személy, köztük a diplomáciai képviselet egyik alkalmazottja és a középiskola utolsó osztályát végző lánya, életét vesztette. Legalább negyvenen - többségükben külföldiek - megsebesültek, köztük jónéhány súlyosan. Érdemes ehhez még hozzátenni, hogy az eset Pakisztán legbiztonságosabb városában, de még annak is legféltettebben őrzött körzetében történt. Az amerikai nagykövetségen az élet már-már visszatérőben volt a rendes kerékvágásba, miután a szeptember 11-i eseményeket követően a diplomaták hozzátartozóit hazaküldték és most többen ismét megjelentek a színen. A támadás vitathatatlanul az amerikai diplomaták, valamint a pakisztáni kormány ellen irányult. A merényletért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget. Szinte ezzel egyidejűleg az izraeli Kfar Saba helységben egy 18 éves lány iskolatársaival beszélgetett az utcán, amikor egy palesztin férfi megközelítette a csoportot, pisztolyt rántott, agyonlőtte a lányt és megsebesítette két társát. A támadóba egy polgári személy belelőtt, majd az odaérkező rendőrök és biztonsági közegek végeztek vele. Legalább 10-12 másik személy is megsebesült, nagyrészt tizenévesek. Ezt a támadást az “Aksza Mártírok Brigádja” vállalta magára. A Tel Aviv-tól északra fekvő városban elkövetett cselekmény csak része volt az erőszak aznapi fellángolásának, miközben Anthony C. Zinni, amerikai különmegbízott kísérleteket tett egy tűzszünet létrehozására. Jeruzsálem északi negyedében egy öngyilkos merénylő egy autóbusz közelében felrobbantotta önmagát, megsebesítvén a vezetőt és pánikot keltvén az utasok között. Egy másik palesztin férfit a Jeruzsálemtől északra fekvő Anata községben egy robbanás ölt meg. A rendőrség szerint minden jel arra mutat, hogy öngyilkos bombázó volt. Egy nappal korábban, a világ másik felén, Venezuela fővárosában, Caracasban meggyilkolták Isaías Duarte Cancino érseket, miután egy szegény negyedben összeadott néhány házaspárt. A szókimondó főpapot, aki gyakran bírálat tárgyává tette a baloldali lázadókat, két férfi lőtte agyon, amint gépkocsija felé igyekezett a szertartásokat követően. Vitatható, hogy lázadók voltak-e felelősek a merénylet elkövetéséért, vagy kábítószer csempészek. Ugyanilyen merényletek zajlanak le Írországban, Indiában, Afrikában és a földkerekségnek szinte minden táján. Világszerte folyik a harc a terrorizmus ellen, de úgy látszik: mennél hevesebb az ostrom, annál sűrűbbé, fenyegetőbbé és erőszakosabbá válnak a terrorcselekmények. Az egész világ készenlétben tartja biztonsági erőit ezeknek a merényleteknek megelőzése, illetve elhárítása érdekében, amint azonban az ábra mutatja, ez az éberség korántsem elegendő. (Folytatás a 5. oldalon) 1944: három magyar tragédia A New York-i magyar főkonzulátus terme zsúfolásig megtelt kedden este. Pillanatig sem lehet vitás, hogy a tömeg első számú vonzereje Gyulai Edelsheim Ilona grófnő, avagy, ha úgy tetszik, Horthy István kormányzóhelyettes felesége volt. Sokan ismerik persze John W. Shirley nagykövet nevét is, de még többen Deák Éerenc történészét, aki a Colombia Egyetem tanára. A rendezvény címe egyezett a fent láthatóval. A vitavezető pedig nem volt más, mint Jeszenszky Géza, a Magyar Köztársaság washingtoni nagykövete. A tárgykörök: Magyarország német megszállása, a zsidók deportálása és a sikertelen fegyverletétel. A hallgatóságban még jónéhányan emlékeztek arra a gyászos márciusi vasárnapra, amikor 1944-hen a német csapatok megszállták hazánkat és megkezdődött az ország történelmének egyik leggyászosabb korszaka. A három előadó mindegyike túlélője volt a borzalmaknak, amelyek ezt a napot követték. Jeszenszky Géza elöljáróban biztosította a hallgatóságot, hogy nem mint politikus, nem mint diplomata, hanem mint történész vesz részt ezen az esten. Ennek megfelelően állította az idők távlatába a három eseményt, amelyet végső fokon az ország megcsonkítása és a háborús vereség megtorlásának gondolata váltott ki. A legérdekesebb múlttal rendelkező személy a teremben talán John W Shirley nagykövet volt, aki annakidején a Pearl Harhor ellen intézett japán támadás és az Egyesült Államoknak szóló német hadüzenet után, édesapjával útban volt Portugália felé, hogy onnan hazautazzon. (Folytatás a 10. oldalon)