A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-03-08 / 42. szám

6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. MÁRCIUS 8. NÉMETH ZSOLT KÁRPÁTALJÁN Röviden ■ Kétnyelvű táblák Csütörtökön lejár a közigazgatási törvény ál­tal biztosított anyanvelv-használati jogok ér­vényesítésére kiszabott határidő. Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti ki­sebbségi lakosság aránya meghaladja a 20 szá­zalékot, kötelező módon kétnvelvű intéz­mény- és helységnévtáblákat kell elhelyezni. A helységnevet eg\- táblára, azonos színnel és egyforma méretű betűkkel kell kiírni, felül románul, alatta - esetünkben - magyarul. Az önkormányzatok hatáskörébe tartozó intéz­ményeknél a román feliratú tábla alá azonos méretű, magyarul feliratozott táblát kell ki­függeszteni. Ezek elmulasztása csütörtöktől már kihágásnak minősül és a vétkes polgár­­mester 25-től 50 millió lejig terjedő pénzbír­sággal sújtható. A kihágást a közigazgatási minisztérium meghatalmazottja, a prefektus vág)' annak megbízottja állapíthatja meg. ■ Munkaszolgálatosok kárpótlása Március 4-én, a képviselőház plénuma elfo­gadta Németh Csaba szenátor törvénykezde­ményezését azon személyek erkölcsi és anya­gi kárpótlásáról, akik 1950—1961 között kato­nai szolgálatukat munkaszolgálatosként töl­tötték. A tervezetet korábban a szenátus már elfogadta. A törvény előreláthatóan négy-hat héten belül jelenik meg a Hivatalos Közlöny­ben. A képviselőházban elfogadott változat szerint minden munkaszolgálaton letöltött hónap után havonta 15 000 lejt kapnak az er­re jogosultak. Az elhunytak után özvegy eik, a kárpótlás felét öröklik, ha nem kötöttek új há­zasságot. A volt munkaszolgálatosoknak nem kell rádió- és televízióbérletet fizetniük, orvo­si és gyógyszerellátásuk mind a járóbeteg-, mind a kórházi kezelés esetén ingyenes, és el­sőbbséget élvez. A jogosultságot a katona­­könyvben történt bejegyzések vág)' a megy ei katonaközpont, illetve a piteti-i 02405-ös ka­tonai egység által kiállított bizonylatok alap­ján a megyei nyugdíjpénztárak keretében működő különbizottság állapítja meg. ■ MFjGTÁRGYALJÁK a himnusztörvényt A román kormány szerdán tárgy alt a nem­zeti zászló kitűzéséről, a himnuszéneklésről és a nemzeti szimbólumokról szóló törvény alkalmazási normáiról - közölte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hozzátéve: hátravan még néhány jogi termé­szetű kérdés megoldása, amelyek megbeszé­lésére jövő héten kerül sor. ■ Alakulóban a kapcsolat A Komárom járásbeli Pathban a hét végén ünnepélyes ülést tartott a község és Borsod­­szentgyörgy helyi, illetve magyarországi képviselő-testülete. A tanácskozáson dr. Sza­bó Olga pathi és Kriston Sándor borsod­­szentgyörgvi polgármester ismertette azt az együttműködési megállapodást, amelyet a két falu önkormányzati képviselői 2002. má­jus elsején írnak alá Borsodszentgyörgyön. A megállapodás értelmében a két község meg­határozatlan időre testvértelepülési kapcsola­tot létesít. A testvérkapcsolat az Európai Unió célkitűzéseinek értelmében jött létre azzal a szándékkal, hogy erősítse a határon átnyúló együttműködést, a jószomszédi kap­csolatot, a települések közötti baráti viszonyt és az európai szemléletet. A két község ön­­kormányzatai és intézményei együtt kíván­nak működni a közigazgatás, az oktatás, a kultúra és a gazdaság területén. Kárpátalján nincs és nem lesz semmi­lyen akadálya a magyarországi státustör­vény végrehajtásának, mivel az ukrajnai megye vezetése üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely a kárpátaljai ma­gyarok támogatására irányul - hangsú­lyozta Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója kedden Ungváron a kárpát­aljai látogatáson tartózkodó Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár­ral folytatott megbeszélésen. A kormány­zó azt is kifejtette: ő maga biztatja magyar nemzetiségű beosztottjait, hogy igényeljék a magyarigazolványt. A tárgyalást követő sajtóértekezleten Németh Zsolt nagyra ér­tékelte, hogy körvonalazódik a megoldás az ukrán féllel a vereckei honfoglalási em­lékmű felépítése ügyében. A kárpátaljai megyei vezetés szaktörténészekkel vizsgál­tatta meg az emlékmű építését ellenző uk­rán nacionalisták kifogását, amely szerint 1939-ben a bevonuló magyar csapatok el­fogott ukrán szicsgárdistákat végeztek vol­na ki a Vereckei-hágón. Mivel az ukrán tu­dós szakemberek semmilyen nyomát nem találták az állítólagos magyar erőszaknak, a kárpátaljai vezetés készen áll arra, hogy engedményes megoldást ajánljon a torzó­ban maradt honfoglalási emlékmű kérdé­sének megnyugtató rendezésére - fűzte hozzá Németh. Hennagyij Moszkal a Attól való félelmében, hogy a moldvai csángók magyarnak vallják magukat a kö­zeledő népszámláláskor, Petra Gherghel jászvásári római katolikus püspök körle­vélben szólította fel híveit, ne feledjék, egyházmegyéjében a szentmisék, az okta­tás, a család és a társadalom nyelve a ro­mán. A körlevelet vasárnap olvasták fel a moldvai katolikus templomokban. A fő­pásztor azzal kívánja megtéveszteni híveit, hogy a beszélt nyelv senkinek nem ma­gántulajdona, hanem Isten által ajándéko­megbeszélésen elmondta, hogy a torzó vereckei emlékmű a magyar turisták za­rándokhelyévé vált, ezért a kárpátaljai ve­zetés üdvözölné, ha magyarországi vállal­kozók is bekapcsolódnának a környék ren­dezésébe szálloda, étterem építésével. Né­meth megelégedését fejezte ki, hogy a kár­pátaljai vezetés minden tőle telhetőt meg­tesz a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház zökkenőmentes állami támogatásának biztosítása, az egyedülálló magyar történelmi okmányokat őrző, le­romlott állagú beregszászi levéltár épület­gondjának orvoslása érdekében és keresi a zott eszköz, és azt a nyelvet kell használni, amely a szentmiséken elégedettséget nyújt és összeköt a közösség tagjaival, ami a szó­ban forgó egyházmegyében a román nyel­vet jelenti. Árra a kérdésre, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége válaszol-e valamilyen lépéssel a főpásztori felhívásra, Bartha András, a bákói székhelyű szerve­zet elnöke elmondta, levélben kérték a Pro Europa Ligát és a bukaresti Helsinki Bi­zottságot, hogy a népszámlálás idejére megoldást, miként ellentételezhetné kár­pátaljai magyar oktatási és művelődési in­tézmények felújításának formájában a be­regszászi kórház építése során felhalmozó­dott egymillió dolláros ukrán államadós­ság fele részének elengedését a magyar kormány által. A külügyi államtitkár Ung­váron részt vett a Széchenyi Alapítvány kuratóriumának ülésén. A tanácskozás után Németh méltatta az alapítvány tevé­kenységét, azt, hogy az Új Kézfogás Köz­­alapítvány támogatásával 15 ezer kárpátal­jai magyar gazda földprivatizációs illetékét finanszírozta 80 millió forint értékben, il­letve 120 millió forint összegben juttatott az elmúlt hetekben 10 ezer gazdának vető­magot és műtrágyát. Németh Zsolt késő délután Nagy dobrony ban találkozott Horkay László református püspökkel, meglátogatta a helyi református gyermek­­otthont és lakossági fórumon vett részt. A külügyi államtitkár szerdán Ungváron megjelent a tavaly márciusi árvíz áldozata­inak emlékére tartott rendezvényen, ame­lyen Leonyid Kucsma államfő elnökölt. Ezt követően Németh Viskre látogatott, ahol ünnepélyesen átadta a Britannica Hungarica enciklopédiát a helyi Kölcsey Ferenc Középiskolának, majd hazautazása előtt Munkácson találkozott Majnek Antal római katolikus püspökkel. küldjenek megfigyelőket a csángó falvak­ba, így kívánják ellenőrizni, hogy a szám­lálóbiztosok tiszteletben tartják-e a csán­gók nemzeti önazonosságra és anyanyelv­re vonatkozó választását. Ők azt javasolták a szervezet tagjainak és minden magyarul beszélő csángónak, hogy vallják magukat magyarnak (ne csángónak), és az anya­nyelv rovathoz diktálják be, hogy magyar. Több helyütt azt is elmagyarázták, hogy magyarigazolványt is csak az kaphat, aki magyarnak vallja magát. Markó a népszámlálásról Romániában március 18-án el­kezdődik a népszámlálás, amelynek adatai az elkövetkező tíz esztendő­ben számtalan helyzetben szolgál­nak majd hivatkozási alapul. “Fontos ez a fölmé­rés természetesen az egész romániai társa­dalom szociális helyze­tének, vagyoni és civi­lizációs állapotának elemzése végett is, de a mi számunkra ezen túl is rendkívül nagy, mondhatni döntő je­lentősége van, hiszen egyáltalán nem mind­egy, hány magyar nemzetiségű és magyar anyanyelvű személyt mutat ki a népszámlálás. Nemcsak itt, Romániában, hanem Európa- és világszerte is aszerint fogják a jövőben megítélni a mi sú­lyunkat, hogy hányán vagyunk. Ezekben a hetekben a romániai ma­gyar közélet legfőbb felelőssége tu­datosítani közösségünkben a nép­­számlálás fontosságát. Felhívjuk mindenkinek a figyelmét: magyar nemzetiségünk és ma­gyar anyanyelvűnk ki­nyilatkoztatása és pon­tos feltüntetése a nép­számlálási íveken egyé­ni-, de ugyanakkor lét­­fontosságú közösségi érdek is. Ma, amikor közösségünk demográ­fiai jellemzői amúgy sem túl biztatóak, min­dent meg kell tennünk azért, hogy magyar nemzetiségét mindenki fölmutassa. A magyarság száma nem egysze­rűen csak számadat, hanem súlyt, erőt, befolyást, jövőt jelent mind­annyiunknak” - mondotta Markó Béla RMDSZ-elnök. Hét bomba Újvidéknél A NATO légi hadjáratában lebombázott újvidéki Szabadság híd környékén hét fémtárgyat - gyanítha­tóan fel nem robbant bombát - érzékeltek a tűzszeré­szek detektorai. Újvidéknél a múlt szerdán kezdődött meg a Duna-meder megtisztítása a fel nem robbant NATO-lövedékektől. A robbanószerkezetek kiemelé­sét a Jugoimport-SDPR és a PMC Engineering jugo­szláv vállalat végzi. A Szlobodan Jovanovics ezredes vezette tűzszerészcsoport hétfőre a Szabadság hídtól mindkét irányba 150 méteres körzetben detektorokkal átfésülte a folyómedret, és hét fémtárgyat talált. Jovanovics szerint ezek a NATO légi hadjárata ideién fel nem robbant bombák, vagy akár még a II. világná­­borúból visszamaradt robbanószerkezetek lehetnek. A tűzszerészcsoport alaposan megvizsgál minden fém­tárgyat, amelynek súlya fél kilogramm és egy tonna között mozog. Hétfőn beindították a munkálatokat a Zezelj hídnál, és hamarosan a péterváradi hídnál is megkezdik a robbanószerkezetek felkutatását. Mind­három hídnál először 150 méteres körzetben pásztáz­zák át a folyót, hogy mielőbb megkezdődhessen a híd­roncsok kiemelése a vízből. A továbbiakban a tűzsze­részek 5,1 kilométeres szakaszon 300 hektárnyi vízfel­színt kutatnak át, illetve a part mentén tízméteres sáv­ban is keresik a robbanószerkezeteket. A Duna-meder megtisztítása a bombáktól hetven napot vesz igénybe. A csángók megtévesztése

Next

/
Oldalképek
Tartalom