A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-03-08 / 42. szám

Amerika hírei 4 A HÍD 2002. MÁRCIUS 8. Röviden ■ Bush az MSZP-nek szurkol? A Washington Post munkatársa fenntartja véleményét, miszerint az Egyesült Államok kormánya titokban az MSZP-nek szurkol a választásokon, és Bush elnök a magyarorszá­gi helyzet miatt zárkózott el attól, hogy Or­bán Viktort meghívja a Fehér Házba. Az Egyesült Államok követsége szerint egyéb­ként a kétoldalú kapcsolatok jók. A Tények információi szerint nem véletlen, hogy az Orbán-kormányt hevesen bíráló cikk most jelent meg a Washington Postban. A Warter­­gate-ügy kapcsán óriási tekintélyt szerzett lap kommentátora lényegében a NATO-tag­­ságra érdemtelennek nevezte Magyarorszá­got, és azt állítja, hogy a Fehér Ház az MSZP választási sikeréért szorít. Jackson Diehl, aki a katonai kérdések és Közép-Európa szakér­tője, a Tények kérdésére elmondta: a lapban közölt állítások magasrangú washingtoni hi­vatalnokok véleményét tükrözik. A Tv2 által megkérdezett, névtelenséget kérő amerikai illetékesek megerősítették: Washington Or­bán Viktorral szemben fennálló bizalmatlan­ságának oka a szomszédságpolitika, a szélső­jobb térnyerése és a védelmi erőfeszítések el­hanyagolása. ■ A MAGYAR ÁLLÁSPONT A Washington Post írása nem tükrözi a hiva­talos amerikai értékelést a magyar külpoliti­káról, több megállapítása nem állja meg a helyét, emiatt a Külügyminisztérium kezde­ményezi a magyar álláspontot és külpoliti­kát megfelelően bemutató írás elhelyezését a lapban - közölte a külügyi szóvivő. Horváth Gábor leszögezte, hogy az amerikai külügy­minisztérium hétfői állásfoglalása egyértel­műen rögzítette: a két ország viszonya szo­ros és baráti. Sajnálatos, hogy az írás egyol­dalú, és nem szól Bush elnök február 14-én Orbán Viktor kormányfővel folytatott tele­fonbeszélgetéséről, amely éppen azt hangsú­lyozta, hogy az amerikai elnök és a kor­mányzat nagyra értékeli Magyarország szö­vetséges! együttműködését, mondta Hor­váth Gábor. Szerinte elfogadhatatlan a mód­szer, hogy a magyar miniszterelnöknek olyan kijelentést tulajdonítanak, (“ieben­­sraum”), amely tőle nem hangzott el. Mivel a cikkben foglaltak nem felelnek meg a ma­gyar külpolitikáról kialakított hivatalos ame­rikai értékelésnek és a magyar külpolitikai felfogásnak, a magyar álláspontot és külpoli­tikát megfelelően bemutató írás elhelyezését kezdeményezzük a Washington Postnál - kö­zölte a külügyi szóvivő. ■ Letartóztatások egy amerikai REPÜLŐTÉREN Az Egyesült Államok szövetségi hatóságai le­tartóztatásokat eszközöltek azon a repülőté­ren, ahonnan a Világkereskedelmi Központ épületébe ütközött repülőgépek felszálltak. A letartóztatottak valamennyien a bostoni Logan Nemzetközi Repülőtéren működő kü­lönböző cégek alkalmazottai. Illetékesek sze­rint mintegy 20 embert tartóztattak le, ami­nek okát egyelőre nem indokolták. A BBC tu­dósítója szerint spekulációk merültek fel. hogy a letartóztatottak olyan hamis társada­lombiztosítási számmal rendelkeztek, amely lehetővé tette, hogy a repülőtér mások elől el­zárt részeibe is bemehessenek. A Logan Re­pülőtér biztonsági rendszerét élesen bírálták a szeptemberi támadásokat követően. ATOMCSAPÁS OTTHON hogy a legnagyobb mértékben a nevadai sivatagban végrehajtott nukleáris robban­tások károsították az amerikai polgárok egészségét. A tanulmány a fenti adatokat részletesen elemezve azzal a következte­téssel zárul, hogy minden olyan személy ki volt téve nukleáris fegyverek kísérleti robbantásából származó radioaktivitás­nak, aki 1951 után született az Egyesült Államokban. A radioaktív sugárzás szét­szóródását a legmodernebb környezeti modellek segítségével mérték fel, amely­hez figyelembe vették az időjárás és né­pességváltozás adatait, és más a kísérletek­hez kapcsolódó mérési eredményeket is. A fentiek értelmében nem volna talán hi­ábavaló, ha hasonló felmérések készülné­nek az európai nukleáris szennyezettség­ről, és az azzal összefüggő betegségekről. A csernobili erőmű pusztulásának hatását még a mai napig sem ismerjük teljes egé­szében, a szovjetunió atomfegyver-kísér­leteinek hatása az európai lakosságra néz­ve még kevésbé ismert. A béke ára Szovjetunió területéről, illetve az ilyen cé­lokra használt Csendes-óceáni szigetekről. Az ezekből származó egészségügyi káro­sodásokat korábban jócskán alábecsülték. A tanulmány azonban arra is rámutatott, Múlthét csütörtökön az USA Today megdöbbentő tanulmányt hozott nyilvá­nosságra, amelyet az amerikai Egészség­­ügyi Minisztérium készített az atomfegy­verek rejtett hatásairól és egészségügyi kockázatairól. A jelentés szerint az USÁ- ban legalább 15000 rákos megbetegedés okozta halálesetért a hidegháborús nukle­áris fegyvertesztekből visszamaradó ra­dioaktív-sugárzás felelős. A tanulmány ki­tért arra, hogy a daganatok kialakulását nem csak az Egyesült Államokban, de a világ bármely pontján végrehajtott fegy­verkísérletek, robbantások is okozták, így az amerikai felmérés adatai alapján a szá­mok világszinten minden bizonnyal még megrázóbbak. Az amerikai kormány Egészségügyi Minisztériuma által készí­tett tanulmány emellett arról is szót ejt, hogy az országban 1951 után születettek, vagy ott élők között kb. 20000-re tehető azoknak a halált nem okozó rákos megbe­tegedéseknek a száma, amelyek biztosan összefüggésben állnak a felszíni atomfegy­(folytatás a címlapról) Áz Afganisztánban rejtőző al-Kaida harcosok azért képeznek szinte megfogha­tatlan ellenfelet, mert voltaképpen nincs katonai szervezetük. A 200-400 főből álló egység, amely ellen az amerikai erők har­colnak Gardez körzetében, minden való­színűség szerint az al-Kaida legnagyobb el­lenállási góca, de az országban bizonyára több csoportjuk is van. A Pentagon szerint, ezek futárok segítségével érintkeznek egy­mással, de nincs meghatározható katonai parancsnokuk, vagy látható stratégiájuk. Mivel pedig nincs hadseregük, leheteden leverni erőiket a hagyományos módszerek­kel. Egységes parancsnokságuk sincs és csak csoportokban harcolnak, amelyek áll­hatnak többszáz főből, avagy éppen csak néhány harcosból. “Nem lepne meg egyi­künket sem, ha ezeknek a keménykötésű harcosoknak kis csoportjai megtámadná­nak bennünket és megkísérelnék az ideig­lenes kormány megdöntését “ mondotta Tommy R. Franks tábornok, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának fe­je. A Gardeztől délre fekvő Shahi Kot kör­zetben harcoló csoport egyrészt azért vá­lasztotta ezt a területet rejtekhelyéül, mert Paktia tartomány egyike azoknak, ahol a tálibok és az al -Kaida hosszú idő óta élvez­te a helyiek támogatását, másrészt közel van a pakisztáni határhoz. Nem is beszélve arról, hogy ez az ország egyik legnehezebb és legkönnyebben védelmezhető terepe. A harcok színhelye, 3-4000 méterrel a tenger színe felett, hóborította csúcsok között hú­zódik, ahol bizony nincs könnyű dolga az amerikai helikoptereknek. Washingtoni hivatalos körök váltig han­goztatják, hogy az al -Kaida harcosokat kö­rülzárták és rövidesen felszámolják. A Pen­tagon azonban egyidejűleg megkezdte az amerikai közvélemény előkészítését a jövő­ben sorra kerülő harcokra, nomeg arra, hogy azoknak lesznek amerikai áldozatai. “Azt hiszem várható, hogy felbukkannak majd újabb, számottevő gócok és lesznek ehhez hasonló harcok” - közölte Donald H. Rumsfeld, védelmi miniszter. A háború tehát folytatódik és ki tudja meddig? A média nagy általánosságban csak másod­kézből értesül az eseményekről, tehát nem létező a régi értelemben vett haditudósító, aki szinte együtt harcolt a katonákkal az el­ső vonalban, vagy annak közelében. Az al - Kaida továbbra is jelen van Afganisztán­ban és a világnak szinte minden táján. Egyes hírszerzési források szerint külön­böző helyeken más-más fajta merényletek­re, támadásokra készülnek. Van bizonyos összefüggés az Afganisztánban erősödő ge­rilla műveletek és a palesztinok fokozott erőszakos cselekményei között a Közel- Keleten, lévén, hogy oda is menekültek al - Kaida tagok, sőt esetleg vezetők is. A terror fellángolóban van szinte világszerte. Nem­zetközi viszonylatban ma a terror elhárítás­ra és megelőzésre fordított összegek meg­haladni látszanak a népjóléti beruházáso­kat. Bin Laden és társai nyilvánvalóan így akarják és így is tervezték. A szeptember 11-én lezajlott egyesült államokbeli esemé­nyek megváltoztatták nemcsak Amerika, de az egész világ életét. Folyik a terrorelle­nes harc, de milyen árat kell még fizetnie az emberiségnek az igazi békéért? Al-Kaida az interneten Nemrég elfogott internetes üzene­tek, egyebek közt elektronikus levelek arra utalnak, hogy az al-Kaida terrorhá­lózat emberei Pakisztánban, az afgán határ közeli búvóhelyeken igyekeznek újra csoportosulni, rendezni soraikat - írta szerdai számában a The New York Times. A lap amerikai kormányzati ille­tékesektől szerezte értesülését. A közlés szerint az Egyesült Államok hatóságai eddig általuk nem ismert internetes website-ok létezéséről szereztek tudo­mást, és bepillantást nyertek eddig nem ismert internetes kommunikációs csa­tornákba. Az al-Kaida “higanymozgá­sú” operatív emberei a világ legkülön­bözőbb pontjain, bárki előtt nyitott internetes kávéházakban, illetve repülő­tereken igénybe vehető számítógépek­ről szokták továbbítani elektronikus üzeneteiket és megnézni a címükre ér­kezett “postát”, ami hallatlanul megne­hezíti elfogásukat. Néhány ilyen, “kib­­ertérben” lebonyolított üzenetváltás va­lós földrajzi elhelyezkedéséről annyit si­került megállapítani, hogy a nyomok Pakisztánba vezetnek. Több üzenet az afgán-pakisztáni határvidék egyes eldu­gott falvainak környékéről származott, illetve oda irányult. Ott nyilván nem működnek internetes kávéházak, de ma már természetesen könnyen beszerez­hető olyan számítógép, amely mobilte­lefon segítségével lehetővé teszi az inter­netes kapcsolattartást. ver-kísérletekkel. A tanulmány állítólag arról is ír, hogy rengeteg nukleáris fegy­vertesztből származó visszamaradó sugár­zás érte az Egyesült Államokat az egykori

Next

/
Oldalképek
Tartalom