A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-03-01 / 41. szám

10 A HÍD Röviden ■ Páger Antal gyűrűje Makó város Páger .Antal Színészdíjat alapított szülötte, a nagy színész emlékére: évente szak­mai kuratórium ítéli oda a művész aram- pe­csétgyűrűjének másolatát. Első alkalommal Halász Judit, a budapesti Vígszínház drámai színésznője kapta, akinek Varázsfuvola című hanglemezét lapunk januárban méltatta. ■ BrüEGHELT LOPTAK Elloptak egy 2,5 millió dollár értékű Jan Brueghel-festménvt egy stockholmi műkincs­vásárból. A XVII. századi flamand mester “Aalsti látkép" című alkotását - négy kevésbé értékes, svéd, illetve finn festménnyel együtt - egy magányos tolvaj vitte el. Christer Sjoblom rendőrségi illetékes szerint a tolvaj feltehetően zárás után rejtőzött el a vásár helyszínén, majd egyszerűen kiszaladt onnan a képekkel. A biz­tonsági őrök üldözőbe vették, és húsz méterre megközelítették, de a tolvaj végül eltűnt a tö­megben egy vasútállomás környékén. A fest­mények teljes értékükre biztosítva voltak. 2000. decemberében Rembrandtokat és Renoirokat loptak el Stockholmban eg)’ múze­umból, és bár kilenc embert letartóztattak, sőt el is ítéltek ezért a bűntettért, de két festményt mind ez idáig nem sikerült megtalálni. ■ Egri csillagok Idén négyszázötvenedik éve, hogy az egri vár­védők, az egri nők segítségével elűzték a török ostromlókat. Az évforduló alkalmából március 12-én páratlan művészeti értékű festmények kiállítása nyílik, július 20. és 28. között pedig naponta látványos várjátékokat rendeznek. ■ Looking for Hamlet A pesti színházművészet egy ik új különlegessé­ge a „Looking for Hamlet” című monodráma, amelyet a lengyel Tama Janowitz novellájának felhasználásával Novák János rendezett szín­padra angol nyelven. A Kolibri Pince nevű színházban Alexis Latham játssza a bohóccá változott modem Hamlet történetét, aki meg­próbál újból kapcsolatot teremteni a világgal. Ez már a második budapesti színház, ahol an­gol nyelvű előadást is látni lehet. ■ Karikatúra fesztivál A Magyar Kultúra Alapítvány március 25. és április 15. között rendezi meg a VI. Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivált, budavári épü­letében. Témája: “A pénz beszél, a karikatúra ugat”. Több mint százötven odahaza és kül­földön élő magyar művészt kértek fel a bemu­tatkozásra: március 10-ig három rajzukat jut­tathatják el a rendezőkhöz. ■ A Gibson gttár díjkiosztó A hagyományok szerint a Grammy díjkiosztó előtt egy nappal, február 26-án a Hollvwood-i Knitting Factory-ban - a Gibson Guitar Coqroration jutalmazza a tavalyi év legjobb hangszereseit. 10 kategóriában több mint 50 művészt, zenekart jelöltek a rock, a blues, a country és a jazz területéről. Az egyik életmű­díjat a rockgitár-játék hőskorának nagy7 alakja, Scotty Moore kapta, aki Elvis Preslev gitárosa volt. A másikkal a legendás bendzsóst, Earl Scruggst jutalmazták. Az Orville H. Gibson Guitar Awards névadója 1856-1918 között élt, az ő szellemében a díjakat azok kapják, akiknek a játéka tükrözi a minőséget, az újdonságot és a hagyománvt. A jelölteket és a győzteseket a ze­nei média szakembereinek a szavazata dönti el. Kultúra 2002. MÁRCIUS 1. SZÍNÉSZEK ÉHSÉGSZTRÁJKJA Gaál Péter Közösen folytat éhségsztrájkot Ma­rosvásárhelyen egy román és egy ma­gyar színész. A román-magyar közös éhségsztrájk abszolút premiernek szá­mít Romániában: a tiltakozó lépéssel a város kéttagozatos Nemzeti Színháza körül kialakult tarthatat­lan helyzetre próbálják felhívni a figyelmet. Las­san két hónapja dúl az ál­datlan vita a színház ügyé­ben. A román kormány tavaly döntést hozott a kulturális intézmények decentralizációjáról, s en­nek keretében rendelet született arról, hogy szá­mos színház kikerül a kul­turális minisztérium fel­ügyelete alól, fenntartá­suk gondját átadják a he­lyi közigazgatásnak. A ro­mániai helyi tanácsok elv­ben melegen támogatják a decentralizációt, de az ed­digi gyakorlatnak nem igazán örülnek: a hatáskörükbe kerülő közintézmények­hez központi forrásokból nem kapnak elegendő pénzt, miközben saját gazdál­kodási lehetőségeiket Bukarest tovább­ra is rendkívül szűk keretek közé szorít­ja. A marosvásárhelyi helyzetet bonyo­lította, hogy a színházak átadásáról szó­ló kormányrendelet nem pontosította: a városi, vagy a megyei tanács értendő-e helyi közigazgatás alatt. A Maros me­gyei tanács úgy vélte, hogy a színház a városé, a városi tanács szerint azonban a megyét illeti a tulajdonosi jog. Maros megyében meglehetősen érdes a vi­szony a megyei és a városi tanácselnök között. A megye élén álló magyar Virág György és a várost vezető román Dórin Florea kapcsolatát már jó ideje a “virá­gok háborújaként” emlegeti a helyi saj­tó - mivel a román florea szó magyarul virágot jelent. így érthető, hogy ebben a vitában sem várható békés megoldás a megye és a város között. Az újabb ütkö­zet első vesztese természetesen a szín­ház, pontosabban a társulat lett. A szí­nészek tavaly december óta nem kapják meg fizetésüket, pedig erre a célra Bu­karest még a színház átadásakor kiutalt 12 milliárd lejt. A városi tanácsban a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség képviselői vannak többségben, s ők némi habozás után megszavazták, hogy a színház gondját a város vállalja magá­ra. A polgármester azonban jogsértő­nek találta a városi tanács döntését és a közigazgatási bírósághoz fordult. Virág György erre közölte, hogy a megye kész átvenni a színházat, ám Dórin Florea ez ellen is óvást emelt. A kor­mányt képviselő megyei prefektus kíno­san ügyel arra, nehogy bármiféle mó­don állást fogaljon a vitá­ban, amely már egyre na­gyobb visszhangot kap a központi román sajtóban is. Tavaly decemberben a ro­mán kormányhoz közelálló bukaresti lapok figyelmez­tettek, hogy a színház ro­mán tagozata kerülhet vál­ságba. Akkor még nem lát­szott biztosnak a kedvez­ménytörvény miatt keletke­zett román-magyar vita megoldási módja, ezért a la­pok úgy fogalmaztak, hogy “a magyar revizionizmus” miatt felfűtött légkörben nem szabad hagyni a straté­giai fontosságú román tago­zat kimúlását. Most a román lapok már másként írnak: az került a címoldalra, hogy Nicolae Gristache színész, a szín­ház. szakszervezetének éhségsztrájkot hirdető vezetője kijelentette, a legjobb megoldás az lenne, ha a román kormány felkérné Magyarországot, vegye át a marosvásárhelyi színházat. Az éhség­­sztrájkhoz csatlakozott Székely Ferenc magyar színész, a szakszervezet elnök­­helyettese is. O arra tett ígéretet, hogy a Moldovai Köztársaság kormányától kér majd testvéri segítséget. Újdonságok agyagban Ezzel a címmel nyílik meg március 15- én kortárs amerikai és magyar keramiku­sok kiállítása a Pelham Művészeti Köz­pontban, amely a New York-i Westchester County hasonló nevű város­kájában található. Á gyönyörűnek ígérke­ző tárlat Lőrincz Zsuzsa, Amerikában élő magyar keramikus művész elgondolása volt, belevon­ván a magyarországi Kép­ző- és Iparművészek Szö­vetségén belül működő Magyar Keramikusok Tár­saságát, Pannonhalmi Zsu­zsa elnök vezetésével. A ki­állítás szervezője és kuráto­ra Lőrincz Zsuzsa, aki az ötvenes évek végefelé ván­dorolt be az Egyesült Álla­mokba és maga is agyag­formáló, sőt az említett művészeti központban ok­tatja is művészetére a ta­nulni vágyókat. A tárlat te­hát a Pelham Művészeti Központnak és a Magyar Kerámikusok Társaságá­nak közös erőfeszítése ré­vén jött létre. Az utóbbi Magyarországon működik. Célja, hogy mind belföldön, mind a határokon túl önállóan képviselje a tagság szakmai érdekeit és független döntési joggal meg is védelmezze azokat. A Társaság munkájával és törekvéseivel része kíván lenni a magyar kultúrának a magyar kerámiaművészet értékeinek szakmai elismertetésével hazai és nemzetközi vi­szonylatban egyaránt. A Pelham Művészeti Központnak persze ha­sonlóak a célkitűzései, mindössze amerikai vi­szonylatban. Ez a ha­szonmentes szervezet ki­állításokat rendez, elő­adásokat szervez oktató munkát végez, szóval elő­segíti a kerámia-, illetve képzőmű­vészet megis­mertetését és ter­jesztését mind az országon belül, mind azon kívül. A tárlat, az ame­rikai és magyar művészek legbe­csesebb alkotásait mutatja be. A fogadással egybekötött március 15-i ünnepélyes megnyitóra este 6:30 és 8:30 között kerül sor, amelynek ke­retében a közönség személyesen is ta­lálkozhat néhány kiállító művésszel. A tárlat harminc keramikus alkotásaiból tevődik össze, ezekből 25 magyar és öt amerikai A kiállítás április 27-éig áll az érdeklődők rendelkezésére. A záró­­ünnepségre azonban április 20-án 2 és 4 óra között kerül sor, ugyancsak foga­dással egybekötve. A rendezőség mind­kettőre szeretettel várja New York és kör­nyéke magyarságát és amerikai barátait. Lőrincz Zsuzsa egyébként úgy tervezi, hogy ez egyben vándorkiállítás is lesz. Már megbeszélést folytatott Márton And­rással, a New York-i Magyar Kulturális Központ új igazgatójával, aki lehetőséget lát arra, hogy a tárlat elkerülhessen egy­részt a Magyar Köztársaság New York-i Főkonzulátusára, másrészt pedig a wa­shingtoni nagy­­követségre is. Remélhetőleg a bemutató körút nem áll meg ezen a két he­lyen és meg­nyílnak majd e­­lőtte nemcsak az amerikai dip­lomáciai képvi­seletek, de a ma­gyarországi ki­állító termek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom