A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-03-01 / 41. szám
6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. MÁRCIUS 1. Röviden ■ Tizenötezer magyarigazolványt IGÉNYELTEK SZLOVÁKIÁBAN Közel tizenötezer ember kért január elseje óta magyarigazolványt Szlovákiában. A Felvidéken működő tizenegy közvetítő iroda munkáját irányító központ vezetője, Pogány Erzsébet szerdai adatai szerint a tizenötezer benyújtott kérelem számát sokszorosan meghaladja azoké, akik már igényelték, de még nem vitték vissza a kitöltött kérdőíveket. Az elkészült és átvett igazolványok számáról Szlovákiában nincs adat, mert az igazolványokat az illetékes magyarországi intézmények állítják ki és adják át. Annyit biztosan tudni, hogy több száz igazolvány már a kérelmezők tulajdonában van. A magyar kedvezménytörvénnyel szemben tapasztalható szlovák ellenkezés, a jelek szerint, a szlovákiai magyarok körében nem csökkenti, hanem inkább növeli a kérelmezők számát. ■ Kárpótlástakarnak Budapesttől Anyagi kárpótlást kér Magyarországtól a Kárpátaljáról 1938-ban és 1939-ben kitelepített cseh állampolgárokat tömörítő szervezet. A szövetség elnöke bejelentette: már készítik a kárvallottak, illetve örököseik listáját. Josef Havel szerint 1946-ban mintegy 6300 ember igényelt jóvátételt. ■ DZURINDA SZERINT Orbán valótlant állított Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök “igaztalannak” tartja Orbán Viktor kijelentését, miszerint Magyarország a szlovákiai belpolitikában fennálló bonyodalmak miatt nem tud megállapodni a kedvezménytörvény ügyében Szlovákiával. Az MTI pozsonyi tudósítójához eljuttatott állásfoglalás szerint, a magyar miniszterelnök Romano Prodival, az Európai Bizottság ebökével folytatott brüszszeli megbeszélése után tett ilyen kijelentést. Dzurinda szerint a magyar kedvezménytörvény gyakorlati érvényesítése ellentétes lenne a nemzetközi jog normáival, egyszersmind “a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közti megállapodással, mert sértené a Szlovák Köztársaság önállóságát és fiiggedenségét, s etnikai elvekre épülő megkülönböztetést honosítana meg a Szlovák Köztársaság polgárainak életében" - fogalmaz a pozsonyi közlemény. ■ A JUGOSZLÁV PARLAMENT ELFOGADTA A KISEBBSÉGI TÖRVÉNYT A jugoszláv törvényhozás alsóháza kedden elfogadta a kisebbségi jogok védelméről szóló törvényt. A jogszabály alapvető jogi kereteket teremt például a vajdasági kisebbségek, közöttük az ott élő magyarok helyzetének rendezéséhez. A zárószavazáson a képviselők egyhangúlag jóváhagyták a kormány által előterjesztett jogszabályt. A törvény egy ik sarkalatos pontja, hogy előirányozza a szövetségi kisebbségi tanács és a kisebbségi nemzeti tanácsok létrehozását, amelyeket a kisebbségek tagjai választanak meg. Ezek hivatottak ápolni és védelmezni a kisebbségek nemzeti, vallási, nyelvi és kulturális sajátosságait. Létrejön a nemzed kisebbségi alap, amely költségvetési forrásokból finanszírozza majd a nemzeti kisebbségek helyzetének javítását és kulturális életének fejlődését célzó tevékenységet. A törvény szabályozza a kisebbségek arányos képviseletét a hatalmi szervekben, tilt továbbá a kisebbségek lakta területeken minden olyan intézkedést, amely megváltoztatja az etnikai arányokat. ERDÉLYI EGYÜTTMŰKÖDÉS A román Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség újabb együttműködési megállapodásának fontosságát magyarázták el a PSD vezető politikusai a párt erdélyi helyi szer-Mircea Geoana vezetei vezetőinek. A Kolozsvárott tartott találkozón a román kormánypárt országos vezetősége részéről jelen volt Viorel Hrebenciuc alelnök és Cozmin Gusa, a PSD főtitkára, valamint Mircea Geoana külügy- és loan Rus belügyminiszter.- A PSD és az RMDSZ megállapodása modellként szolgál az etnikumközi problémák megoldására - hangsúlyozta Viorel Hrebenciuc. A PSD alelnöke közölte, hogy a megállapodás lényegét és tartalmát a két szervezet képviselői ismertetni fogják Washingtonban és Brüsszelben is. Mircea Geoana külügyminiszter, a harmónia modelljeként értékelte a megállapodást. Geoana hozzátette: Románia olyan kisebbségi politikát vár el azoktól az országoktól, amelyekben román nemzetiségűek élnek, mint amilyet Romániában valósítanak meg. A román kormánypárt és az RMDSZ idei együttműködési megállapodása előírja megállapodások kidolgozását és aláírását a két szervezet megyei területei alapszervei között. Cozmin Gusa szerint a területi megállapodások célja az, hogy “valós célok elérését” segítsék a megyékben. Erdélyben eddig román részről elsősorban amiatt bírálták a PSD-RMDSZ megállapodást, mert az kimondja, hogy bővíteni kell a magyar nyelvű oktatást a kolozsvári és marosvásárhelyi állami egyetemeken. Az érintett egyetemek rektorai ezt feleslegesnek tartják, mert véleményük szerint a magyaroknak a jelenlegi formában is elég lehetőségük van arra, hogy anyanyelvükön tanuljanak. A PSD bukaresti küldöttsége találkozott az elégedetlen rektorokkal is. A találkozó után loan Rus belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a PSD és az RMDSZ megállapodása az érvényes oktatási törvény alapján, az egyetemi autonómia tiszteletben tartásával született, azaz új magyar tanszékek és karok létrehozásáról az érintett egyetemek szenátusa hivatott dönteni. Kárpátalja - választás A megkérdezett kárpátaljai magyarok 92 százaléka szerint fontos a magyarság képviselete az ukrajnai hatalmi szervekben. Alig egy hónappal az ukrajnai parlamenti és helyhatósági választások előtt a beregszászi Limes Társadalomkutató Intézet a kárpátaljai magyarság szempontjából legfontosabb, Beregszász központú választókerület magyar nemzetiségű választói között végzett felmérést. A 49 magyarlakta településen megkérdezett 500 szavazásra jogosult választópolgár 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindenképp részt vesz a március 31-i voksoláson. A bizonytalanok aránya 22 százalék volt, 4 százalék úgy vélte, valószínűleg nem megy el szavazni, míg 3 százalék biztos volt abban, hogy nem vesz részt a választásokon. A biztos résztvevők 51 százaléka már eldöntötte, kit támogat szavazatával, viszont 38 százalék csak a választás napján határoz. Az adatközlők 92 százaléka tartotta fontosnak, hogy a magyarság képviseletet kapjon a hatalmi szervekben, 5 százalék bizonytalan volt és csak 3 százalék nem tulajdonított semmilyen jelentőséget a magyar képviseletnek a döntéshozó testületekben. A parlamenti választáson induló egyéni képviselőjelöltekről megkérdezettek 83 százaléka úgy nyilatkozott, hogy Kovács Miklós jelenlegi parlamenti képviselőre szavazna, míg a többi jelölt a szavazatok 17 százalékát kapná, ha most lennének a választások. A kedvezmény törvény olcsó munkaerő behozatalát célozza Az amerikai Time hírmagazin európai kiadása fényképpel és térképpel illusztrált romániai riportot közölt a magyar kedvezménytörvényről “A birodalom visszavág” címmel. A térkép az 1920-as és a mai Magyarországot mutatja és szövegében közli az olvasóval, hogy Magyarország akkori területének kétharmadát elvesztette, aminek következtében 3,5 millió magyar szorult a szomszédos országokba, akiknek “a magyar kormány most megkésett hazatérést kínál a múlt hónapban életbe lépett státustörvénnyel”. A riport ismerteti a törvény által nyújtott kedvezményeket, a Romániában és Szlovákiában mutatkozó heves tiltakozást és idézi Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ez a törvény a magyar nemzet határokon átnyúló újraegyesítését szolgálja. A riport szerint a törvény messzebb megy, mint a szomszédos országok hasonló rendeletéi, továbbá olcsó munkaerő behozatalát célozza. A cikk végső kicsengése, hogy a térség országai között ma nagyok az életszínvonalbeli különbségek, ezért egy bukaresti nyugati diplomata szerint a fő dolog, hogy mindezeket az országokat mielőbb fel kell venni az EU-ba. Tőkés cáfolata Tőkés László püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke pénteken cáfolta, hogy kijelentette volna: Markó Béla szövetségi elnök azt kockáztatja, hogy már az RMDSZ következő kongresszusa előtt kénytelen lesz távozni tisztségéből. - Nem felel meg a valóságnak a Rompres hírügynökség által közzétett állítás, amely szerint Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Markó Béla szövetségi elnöknek a tisztségétől való idő előtt megválását helyezte volna kilátásba - fogalmazott a tiszteletbeli elnök hivatalának közleménye. Eszerint Markó Béla elsietett választ adott, amelyre az a közmondás illik: “ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna”. Markó Béla a szövetség vezetőinek csütörtöki sajtóértekezletén újságírói kérdésekre válaszolva azzal a közmondással válaszolt a távozásának lehetőségéről szóló felvetésre, hogy “éhes disznó makkal álmodik”. A tiszteletbeli elnök cáfolatát tartalmazó közlemény szerint mesterségesen támasztottak személyi ellentétet.
