A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-02-22 / 40. szám

8 A HÍD Hazai hírek 2002. FEBRUAR 22. Röviden ■ Lüxusingatlanban AZ ÚTTÖRÓSZÖVETSÉG ELNÖKE A csillebérci ifjúsági tábor értékes őspark­jában álló, luxusingatlanná alakított va­dászházba költözött az úttörőszövetség el­nöke, Rácz Péter, miután a szervezet eladta az épületet és a hozzá tartozó területet - kö­zölte a Magyar Nemzet. Az önkormányzat akár bírságot is kivethet, mert a házra nem kértek és nem is kaptak lakás célú haszná­latbavételi engedélyt. Rácz Péter semmi ki­vetnivalót nem talál abban, hogy a csille­bérci vadászházban lakik. Közölte: az előző tizenöt évben is szolgálati lakások voltak az épületben. Elmondta, hogy az ingatlant a Bau-Bérc Kft.-től bérli, attól a cégtől, amelynek korábban az úttörőszövetség el­adta. A bérleti díjról azonban nem volt haj­landó nyilatkozni, mondván, az nem tarto­zik senkire. Azt sem árulta el, hogy a va­dászház és a hozzá tartozó telek eladásáért mennyi pénzt kapott a szervezet. Arról, hogy miért került a Bau-Bérc Kft. tulajdo­nába Csillebérc egyik legértékesebb, őspar­kos része, Rácz Péter azt nyilatkozta: az út­törőszövetség korábban nagy összegű bankhitelt vett fel, amelynek törlesztőrész­leteit csak a terület eladásából tudta fizetni. Rácz Péter egyébként a szocialista párt képviselőjelöltje. A lap szerette volna meg­kérdezni az ügyről a Bau-Bérc Kft.-t, de a cég elérhetetlennek bizonyult. ■ Házkutatásokról faggatják A FŐKAPITÁNYT A parlament önkormányzati bizottságának rendészeti albizottsága hétfői ülésén meg­hallgatta Orbán Péter országos főkapitányt arról, miképpen születnek döntések a ház­kutatások elrendeléséről. A főkapitány meghallgatását Pozsgai Balázs a testület el­nöke kezdeményezte, annak folytán, hogy a rendőrség február 5-én hajnali öt órakor házkutatást tartott Jankovics Györgynél, az Országos Nyugdíjas Szövetség ügyve­zető elnökénél. Jankovicsot autócsempé­széssel gyanúsították, mert gépkocsijának rendszáma állítólag hasonlított egy olyan járműéhez, amelyet még decemberben csempésztek ki Balassagyarmatnál az or­szágból. Iratait azonban rendben találták és kiderült, hogy még a járművek típusa sem egyezett. Pozsgai felhívta a figyelmet, hogy a rendőrség lépésére éppen aznap került sor, amikor az MSZP megállapodást kötött a 700 ezer tagot számláló Országos Nyug­díjas Szövetséggel. A pártok felsorakoztak a sorkötelezettség eltörlése mellett A következő kormányzati ciklus során meg kell szüntetni a sorkötelezettséget, és át kell térni az önkéntes haderőre - véleked­tek egyöntetűen a Hadkötelezettséget El­lenzők Ligájának szombati budapesti fóru­mán megjelent pártok képviselői. A polgári liga tanácskozásának célja az volt, hogy a választási kampányhoz kapcsolódva világossá tegye a választópolgárok előtt, melyik pártok akarják meg­szüntetni a sorozás intézményét. A rendezvényen az MSZP az SZDSZ, a Centrum párt, a Munkáspárt és a Nemzeti Demokrata Párt képviselője jelent meg. Egyetértettek abban, hogy hivatásosokból álló haderőre van szükség. Úgy vélekedtek, hogy a kormány Nemzetőrséggel kapcsola­tos elképzelése nem más, mint a sor­kötelezettség újabb formája. Iváncsik Imre, az MSZP képviselője, az Or­szággyűlés Honvédelmi Bizottságá­nak tagja elmondta: pártja programjá­ban az szerepel, hogy legkésőbb 2006- ig megszüntetik a sorkatonai szolgála­tot, és olyan önkéntes hivatásos had­erőt hoznak létre, amelyben szolgálni biztos és megbecsült kereseti forrást jelent a katonák számára. Hangsúlyozta: el­lenkezik programjukkal az az elgondolás, amelyet a miniszterelnök hangoztat, azaz, hogy minden magyar fiatalnak kapnia kell valamilyen alapkiképzést. Mint mondta: a Nemzetőrséget pártja csak önkéntes alapon tudja elképzelni. Közlése szerint olyan had­seregre van szükség, amely egyszerre képes a nemzeti és a szövetségesi feladatok ellátá­sára, ezeket pedig csak jól felkészült állo­mánnyal lehet teljesíteni. Mécs Imre, az SZDSZ képviselője, a honvédelmi bizott­ság tagja hangsúlyozta, hogy már ebben a kormányzati ciklusban is meg lehetett vol­na teremteni az önkéntes hadsereget. Hangsúlyozta: pártja úgy vélekedik, hogy 2003. január 1-jétől eltörölhető a sorkötele­zettség. Szerinte az önkéntes katonáknak tisztességes fizetést kell adni, és téves a Honvédelmi Minisztériumnak az az elgon­dolása, hogy a sorkatonák laktanyáinak fel­újítására költi a pénzt. Mécs Imre a Nem­zetőrséget grandiózus blöffnek nevezte, mint mondta: arról anélkül kezdtek tár­gyalni, hogy egyetlen komoly katonai szak­ember véleményét meghallgatták volna. Droppa György, a Centrum párt képvise­letében arról szólt, hogy kormányra kerülé­sük esetén 2004. december 31-ig eltörlik a sorkötelezettséget. Úgy vélekedett: semmi értelme annak, hogy olyan katonákat ké­pezzenek ki, akik kitűnőek a folyosó mosá­sában és a sepregetésben. Székely Péter, a Munkáspárt el­nökségi tagja közölte: a sorkötelesség csak arra jó, hogy derékba törjön egy iskolai pályát, vagy egy munkavi­szonyt. Közlése szerint pártja 2004 végére megszűntémé a hadkötele­zettséget. Vincze János, a Nemzeti Demokrata Párt képviselője 2005. december 31-i dátumban jelölte meg a sorkatonaság eltörlését. Farkas Henrik, a HEL ügyvezetője elmond­ta: a rendezvénytől távol maradt Fi­desszel folytatott levelezésből az de­rült ki, hogy a jövőben a Nemzetőr­ség venné át a kötelező katonai kikép­zés szerepét. Mint mondta: az FKGP az MDF és a MIÉP korábbi levelei alapján pedig úgy tűnik, hogy ezek a pártok a sorkötelezettség hosszú távú fenntartásában gondolkoznak. Deák Péter katonai szakértő hangsú­lyozta, hogy a XXI. századra idejét múlttá vált a sorkötelezettségre épített hadsereg. Szentesi György' haditechnikai szakértő ugyancsak a hadkötelezettség megszünte­tése mellett érvelt, többek között azzal in­dokolva véleményét, hogy a bonyolult technikai eszközöket állandó, jól felkészült állománynak kell kezelnie. MÁDL KÁROSNAK TARTJA A FÉLELMET KELTŐ NYILATKOZATOKAT Mádl Ferenc köztársasági elnök csü­törtök délelőttre összehívta a hat parla­menti párt elnökét, hogy a választási kampány eldurvulása miatt egyeztessen velük - közölte hétfőn a köztársasági el­nöki hivatal sajtóirodája. Az államfő a múlt héten - Kuncze Gábornak írt vá­laszlevelében - kifejtette: lassan egy hó­napja növekvő elégedetlenséggel figyeli a választási kampány eldurvulását. Az SZDSZ elnöke levelében azzal a kérés­sel fordult Mádl Ferenchez, hogy vállal­jon szerepet a parlament február 5-i ülésnapja óta kialakult “akut és tűrhetet­len ügyek rendezésében” és ennek érde­ké-Az első Amerikai Magyar Televízió! A Hungarian American Television az alábbi földi sugárzású adókon(UHF) illetve kábelcsatornákon fogható: WNYE 25 csatorna - New York, New Jersey, Connecticut - Szombat 16 óra DUNA TV Híradó Szombat reggel 7 óra 30 perc Time Warner Cable 34 csatorna - Manhattan Vasárnap 16 óra WLRN 36 csatorna - Greater Miami (Hollywoodtól Key-ig) Kedd hajnali 1 óra WLRN 17 csatorna (UHF) - Dél-Florida (West Palm Beach-től Key-ig) HATV, P.O. Box 468, Radio City Station, New York, NY 10019 Tel/fax: 1-718-275-1223 Karl Bardosh producer Mozgóképes honlap: www.hungary-online.com/hatv/ Mádl Ferenc ben közvetítsen a pártok között. “Külö­nösen károsnak tartom az állampolgár­okban félelmet keltő, vagy idegenellenes nyilatkozatokat. Úgy gondolom, egyet­len párttól sem fogadható el ez a hang­nem” - fogalmazott válaszlevelében az ál­lamfő. Megítélése szerint a durva, nem a tényekre és a pártok elképzeléseire összpontosuló kampány szűkíti a pol­gárok választási lehetőségeit, ez pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja az állam­polgárok választási részvételét. A múlt héten írt levélben Mádl hozzátette: “így végső soron a demokrácia is csor­bul”. Mint írta, köztársasági elnökként alapvető feladatnak tartja a demokrá­cia, az állampolgárok jogainak védel­mét, valamint azt, hogy a nemzet egy­sége ne sérüljön. “Bár kampány idején a dolgok élükre állnak, meggyőződé­sem, hogy vannak olyan nemzeti érde­kek, amelyek igénylik a politikai erők konszenzusát” - közölte Mádl Ferenc. A köztársasági elnök különösen aggasztó­nak tartja, hogy olyan kérdések is kam­pánytémává váltak, amelyekben koráb­ban széles körű egyetértés volt a parla­menti pártok között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom