A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-03-21 / 12. szám

-X_ A HÉT 3 —LLOYD JEGYEK ODA—VISSZA LESZÁLLÍTOTT ÁRON BRÉMÁN ÁT MAGYARORSZÁGBA Harmad osztály, csak kabinok Itt lakó Idegeneknek, ha 12 hó­napon belül térnek vissza, nincs nehézségük a partraszállásnál. 32 Broadway, New York, vagy a helyi ügynöknél. Otték kénytelenek voltak elfogad­ni ezt az ajánlatot, amely káruknak mintegy egytizedét jelenti, azzal a megokolással, hogy legalább a ve­szett fejsze nyelét mentsék meg, mi­után Halleréktól pénzüket úgysem tudják visszakapni és káruk meg­térítésére se mgondolhatnak. Fosztogatás fajvédő alapon Fejedelmi fizetést húzott Haller István, mint a Budapesti Áruhitel­bank elnöke, dacára annak, hogy a banknak nem volt egy fillérje sem. Mindenáron pénzt kellett szerezni, tehát elhatározták, hogy nagyobb részvényeladási kampányt indítanak, és eladják azokat a részvényeket, a melyek nem értek egy fillért sem. Az egyik részvényügynöknek sike­rült is felhajtani egy Preisz Gyula nevű nyugalmazott főhadnagyot, a k'nek Szombathelyen volt egy kis gombkötő és paszomántgyára. En­nek a Preisz Gyulának adott el Hal­ler István 50.000 darab teljesen ér­téktelen Áruhitelbank-részvényt 150 millió koronáért — a következő mó­don: Haller István közölte Preisz Gyu­lával,, hogy a részvényeknek az ér­téke sokkal több, mint háromezer korona és ő csak azért adja Preisz Gyulának háromezerért a részvénye­ket, mert lehetővé akarja tenni ne­ki, mint keresztény embernek s volt aktív tisztnek a vállalatba való könnyebb és előnyösebb bekapcsoló­dást. Preisz Gyula előadta, hogy ő nincsen olyan vagyoni helyzetben, hogy megelégedhetne az egyszerű tőkebefektetéssel, mert kis tőkével neki kenyerét kell biztosítani. Száz­ötven millió koronát nem köthet le akként, hogy ennek csak évi oszta­lék formájában élvezhesse a gyü­mölcsét. Elmondotta, hogy tőkéjének felhasználásával Budapesten gomb­ás paszomántgyárat akar létesíteni. Haller István erre azt válaszolta, hogy ha Preisz megveszi az 50.000 darab részvényt, a Budapesti Áru­hitelbank gondoskodni fog a gyár felépitéséről és üzembe helyezéséről. Haller Istvánnak ezekkel az Ígére­tekkel sikerült rábírni Preisz Gyulát a részvények megvásárlására. Szer­ződést kötöttek, amelynek értelmé­ben a Budapesti Árúhitelbank egy paszomántgyári részvénytársaságot alapit, 300.000 millió korona alaptő­kével, gondoskodik a gyár felépité­séről, üzembehelyezéséről és biztosít­ja ennek forgótőkéjét. Ezenkívül Preisz Gyulát a Budapesti Áruhitel­bank felügyelő bizottságába is meg­választják. A szerződés megkötése után Preisz Gyula lefizette a 150 millió koronát és megkapta az ötven ezer darab részvényt. A szerződés teljes megnyugvást akart nyújtani Preisz Gyulának és ezért azt a biz­tosítékot is megadta, hogy amennyi­ben záros határidőn belül a gyár bármi oknál fogva nem kezdhetné meg üzemét, Preisz Gyula 150 millió koronája után a mindenkori koszt­­pénzkamat szerinti heti kártérítésre tarthat igényt. Preisz türelmesen várta a paszo­­mántgyár felépítését, de ez egyre késett. Haller és társai újabb és újabb kifogásokkal odázták el a szer­ződésileg vállalt kötelezettség telje­sítését. Elmondották Preisz Gyulá­nak, hogy más természetű óriási üz­letek lebonyolításával vannak elfog­lalva, amelyekből Preisz Gyula is, mint részvényes, tetemes haszonhoz fog jutni. Preisz egyideig még tü­relmesen várakoztt, de amikor látta, hogy Haller és a Géczy-fivérek egy­általán nem foglalkoznak a gyárala­­pitás ügyével, szerződésére való hi­vatkozással erélyesebben lépett fel. Preisz Gyulának ekkor még sej­telme sem volt arról, hogy a Bu­dapesti Áruhitelbank teljesen tőke nélkül áll és hogy az ő 150 millió koronáját is már régen fölemésztette az igazgatók fize­tése. Haller Istvánnak és a Géczy-fivé­­reknek azonban a bank tényleges helyzetét sikerült a felügyelő bizott­ság tagjai előtt is eltitkolni és igy a jóhiszem Preisz Gyula komolyan vette Hallernek azt a kijelentését, amely szerint a gyár felépítésének nincs más akadálya, mint az, hogy megfelelő telket találjanak e célra. Terepszemle Rákosszentmihá­­lyon Egészen komoly arccal végig ját­szották a telekkeresési komédiát. Autón járták be a főváros környé­két, telekügynökök seregét mozgósí­tották és végre boldogan újságolták el Preisz Gyulának, hogy sikerült Rákosszentmihályon olyan telket ta­lálni, amely alkalmas a paszontmánt gyár céljaira. Bizottságot alakítot­tak a bankban és kiszálltak a hely­színre, tárgyaltak a tulajdonossal, de a telket természetesen nem vet­ték meg. Preisz Gyula most már energikusan követelte a telek meg­vételét, a gyár felállítását, vagy leg­alább is a 300 millió korona alaptő­kéjű paszomántgyári rt. megalapítá­sát. Amikor minden felszblitás hiá­bavalónak bizonyult, ügyvédhez for­dult. Megbízta Reiszky Károly dr. ügyvédet, hogy ez vizsgálja meg az ügyet. Az ügyvéd rövid utánjárás után meggyőződött a/rról, hogy ügyfelét Hallerék csúfosan felültették és az Ő százötven millió koronáját is el­nyelte a Kossuth Lajos-utca 1. szám alatti fényes bankhelyiség. Preisz Gyula nem tudott belenyu­godni az ügy ilyetén elintézésébe és most már figyelemmel kisérte Hal­ler Istvánnak és társainak minden lépését. Egy napon meglepetéssel ér­tesült arról, hogy Hallerék menekül­ni akarnak a sülyedő hajóról: tár­gyalást kezdettek egy érekeltséggel a Budapesti Áruhitelbank részvény­­többségének átvételéről. / Reiszky ügyvéd ekkor szigorú levelet intézett Haller Istvánhoz és figyemeztette őt eljárásának esetleges következmé­nyeiről. Haller István személyesen kereste fel Reiszky Károly dr. ügyvédet és megkérte őt az ügy békés elintézésé­re. Kérése az volt, hogy Preisz Gyu­la nyugodjon bele a bank részvény­többségének eladásába, tartsa meg részvényeit, amelyek talán még jók lesznek a jövőben, ő viszont gondos­kodik arról, hogy megfelelő tőkét szerezve, mégis felépíthessék a pa­szomántgyárat. Preisz Gyulát talán sikerült volna Hallernek újból meg­téveszteni, de Reiszky ügyvéd már tisztában volt a helyzettel és minden törekvése oda irányult, hogy ügyfele részére mentse a menthetőt. Felszó­lította Haller Istvánt, hogy vegye vissza a részvényeket. Haller min­dent megígért és halasztást kért az ügyvédtől, hogy módja legyen a részvények visszavásárlását társai­val, a Géczy—Hugyecz testvérekkel megbeszélni. [Megjöttek az Uj Lemezek Helyi vevők jöjjenek, vidékiek kérjenek ár­jegyzéket. Nagy rak­tár Piano rollokban. Beszélőgépek potom­áron FAZEKAS LAJOS 1436 First Ave., New York ______a 76. és 77-ik utcák között A menyecske csókja édes, De annál is jobb a NÉGYES A legjobb pipadohány magya­rok részére Amerikában. Kapható minden rendes üzlet­ben vagy megrendelhető az alábbi címen: Négyes Tobacco Shop 423 E. 5th ST„ NEW YORK MEGVÉTELRE KERESTETIK Zola Emilnek “A munka” cimü könyve. Ajánlatokat A Hét kiadójá­ba kell küldeni. (Figyelmeztetés: Zolának két re­gényét fordították magyarra “A Munka” címmel: az egyik a Le Tra­vail, a másik a ‘L’Oevre cimü. A Le Travail magyar fordítására van szükségünk, amelynek a hőse Luce Froment). (Hird.) I i UTÜLSÚ CSENGETÉS! TESSÉK BESZÁLLNI! VASÁRNAP, Március 22-én, ESTE 7 órakor indul a különvonat A HÉT Vacsorájára és Kabaréjára melyet a Hotel Ansonia, 73-ik utca és Broadway földszinti nagy éttermében tartunk meg. Arra kérjük vendégeinket, hogy igyekezze­nek pontosan 7 órakor jönni, mert mindjárt a vacsora kezdetén meglepetés vár rájuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom