A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-02-28 / 9. szám

VOL. II. No. 9. NEW YORK, FEB. 28, 1925. EGYES SZÁM ARA: 10c Szerkesztik DÉRI IMRE és KENDE GÉZA A HÉT, published Every Saturday by A HÉT, Inc., at 205 E. 85th St., New York, N. Y. Subscription Rates: One Year $4-00. Six Months $2.00. Single Copies 10c. Entered as Second Class Matter, March 13, 1924, at the Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879. HIVATALOS VIZSGÁLAT A KÁROLYI-ÜGYBEN A SZENÁTUS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGA A SZÁJKOSÁR RENDELET MIATT FELELŐSSÉGRE VONJA HUGHES KÜLÜGYMINISZTERT Az amerikai sajtó élén a N. Y. Worlddal nem hagyja lekerülni a napirendről a Károlyi ügyet. — Nem lehet Amerikában elkobozni a szólásszabadságot A HÉT volt az egyetlen ma­gyar újság, amely a múlt héten részletesen beszámolt a Káro­lyi Mihály ügyének amerikai vo­natkozású szenzációiról. Meg­írtuk, hogy a New York World akciót kezdett Hughes külügyi államtitkár ellen, aki megtiltot­ta Károlyinak, hogy beszélhes­sen és megirfuk, hogy a nagy amerikai lapok egymás után csatlakoztak ehhez az akcióhoz A múlt hét végén máris jelent kezett az első nagy fordulat Ká­rolyi ügyében: Borah szenátor indítványára a szenátus külügyi bizottsága megindította a vizs­gálatot; kötelezte Hughes ál­lamtitkárt, hogy bocsássa ren­delkezésére a “szájkosár rende­letre” vonatkozó összes adato­kat ; március kezdetén a Civic Liberties Union tiltakozó' gyű­lést rendez; közben pedig Káro­lyi egyik amerikai hive, Mr Ernst, ismét Washingtonba uta­zott, hogy újabb adatokat bo­csásson Borah szenátor rendel­kezésére. A külügyi bizottság még e hét folyamán megkezdi a kihallgatásokat. Borah összehívja a külügyi bizottságot. Azt a vezércikket, a mely­ben a szájkosár-rendelet ellen tiltakozik, ezekkel a szavakkal fejezte be a World: “Liberális amerikaiak elvárják Borah sze­nátortól, hogy maga vegye ala­pos vizsgálat alá ezt az ügyet.” Két nappal később már azt je­lentik a washingtoni táviratok, hogy Borah szenátor megindí­totta a vizsgálatot a Károlyi­ügyben és a szenátus külügyi bi­zottsága legközelebb már tár­gyalni is fogja ezt az ügyet. Ugyanekkor a Károlyi-ügy hul­lámai a Fehér Házig hatolnak el, Már egy félhivatalos kommüni­ké jelenti, hogy Coolidge elnök­nek nem volt tudomása arról, hogy a State Department hall­gatási fogadalmat tétetett le Ká­rolyival, mielőtt megadta volna neki a beutazási engedélyt. A “N. Y. World” február 14-iki száma már azt sejtetti, hogy az akció a győzelmes befejezéshez közeledik. Két forrásból kapta az adato­kat a World a Károlyi-ügyben — jelzi a lap. Dr. Büchler Sá­muel a Magyar Zsidó Szövetség nevében tiltakozott a szájkosár­rendelet ellen, mig “A HÉT” cí­mű vezető magyar hetilap egyéb adatokon kívül rendelkezésére bocsátotta a Worldnak azt a ve­zércikkét, amely a lap legköze­lebbi számában jelenik meg és amely Hughes államtitkárt tá­madja, mint azt az embert, aki elkobozza Károlyi szólássza­badságát. Felelősségre vonják Hughest! Két nap múlva újra a nagy amerikai lapok első oldalára ke­rül Károlyi ügye. “Gróf Károlyi szólásszabad­ságának megvonása — jelenti Washingtonból a New York Times — annyira felháborította a szenátus külügyi bizottságát, hogy a bizottság utasitotta Bo­rah szenátort, mint a külügyi bi­zottság elnökét, hogy Hughes államtitkártól követelje az ügy­re vonatkozó adatoknak a kül­ügyi bizottság elé való terjesz­tését. Az ügyet Johnson califor­­niai szenátor terjesztette hiva­talosan a bizottság elé. John­son elmondotta, hogy megbíz­ható adatok szerint Károlyi politikai üldözés áldozata és a Statej Department segédletet nyújtott a magyar kormány­nak a politikai menekült üldö­zéséhez. Úgy Johnson, mint Borah sze­nátor, aki ugyancsak felszólalt a külügyi bizottság ülésén, kifej­tették, hogy minden valószínű­ség szerint a Károlyi ellen ki­adott szájkosár-rendelet mögött a magyar kormány washingtoni követe, gróf Széchenyi László és felesége, Vanderbilt Gladys ál­lanak. Horthy tengernagy kormá­nya — mondotta Borah — at­tól fél, hogy ha Károlyi szó­hoz jut, ismét hatalomra kerül Magyarországon. Johnson szenátor — a World közlése szerint — azt is elmon­dotta, hogy az amerikai magyar sajtó egy része a legaljasabb módon támadja Károlyit, akit a State Department megakadá­lyoz abban, hogy a támadások­kal szemben védekezzék. Borah helyesli azt az ideát, hogy egy hatalmas tiltakozó gyűlést ren­dezzenek New Yorkban, ame­lyen bélyegezzék meg a State Department eljárását. Biró János nyilatkozik a Times-ban. A New York Times február 20-i száma közli Biró János nyi­latkozatát, amelyben Biró töb­bek között a következőket mond ja: — Károlyit a magyar kor­mány tiltotta el a politikai ak­ciótól Amerikában és Mr. Hughes a magyar kormány esz­köze volt. A magyar kormány attól fél, hogy Károlyi a köztár­sasági államforma érdekében állítja csatasorba az amerikai magyarokat. Károlyit Horthy tette meg kommunistának; Horthy minden politikai ellenfe­lét kommunistának nevezi. — Amikor Károlyi a londoni konzultól beutazási engedélyt kért, a konzul ezt mondta neki: “Úgy tudjuk, hogy Ön kizáró­lag azért megy Amerikába, hogy beteg feleségét megláto­gassa. Az alatt a feltétellel ad­juk meg Önnek a vízumot, hogy Amerikában semmiféle politikai ügyben nem vesz részt, tehát nem ir és nem mond beszédet.” Még azt sem engedték meg Ká­rolyinak, hogy megmondja a ri­portereknek, miért nem tehet előttük semmiféle nyilatkozatot. — Az igazi erők, amelyek Ká­rolyi ellen dolgoznak, Széchenyi László és a Vanderbilt-család. A félmilliónyi amerikai magyarság 99 százaléka a köztársasági ál­lamformát kívánja bevezetni Magyarországon, Magyarorszá­gon viszont Horthy börtönnel bünteti mindazokat, akik a köz­­társasági pártot akarják. Ugyancsak nyilatkozik a Times-ban Dr. Büchler Sámuel is, aki kijelenti, hogy a legna­gyobb szégyen a Károlyi ellen kiadott szájkosár-rendelet. Ért­hetetlen, hogy Horthy, ez a kö­­izókori tipusu diktátor, az ameri-

Next

/
Oldalképek
Tartalom