A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-31 / 5. szám
VOL II. No. 5. NEW YORK, JAN. 31, 1925. EGYES SZÁM ÁRA: 10c Szerkesztik DÉRI IMRE és KENDE GÉZA A HÉT, published Every Saturday by A HÉT, Inc., at 205 E. 85th St., New York, N. Y. Subscription Rates: One Year $4.00. Six Months $2.00. Single Copies 10c. Entered as Second Class Matter, March 13, 1924, at the Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879. HORTHY BOTRÁNY MAGYARORSZÁGON SZENZÁCIÓS LELEPLEZÉSEK A FEHÉR TERROR BORZALMAS RÉSZLETEIRŐL Fényes László bebizonyítja, hogy Horthy kormányzónak is része volt az atrocitásokban. Budapest, (Becsen keresztül) január 26. A HÉT tudósítójának kábeltávirata. A magyar politikai életnek akkora szenzációja van, amilyen évek óta nem volt. A magyarországi szociáldemokrata párt lapjában, a Népszavában, sorozatos támadások jelennek meg Horthy kormányzó ellen és e támadások alapja az, hogy az 1920-ban elkövetett tömeggyilkosságok, rablások, fosztogatások Horthy Miklósnak, a nemzeti hadsereg fővezérének a tudtával és beleegyezésével történtek és az atrocitásokban magasrangu tisztek is közvetlen szerepet játszottak. Mindaz a borzalom, amelyről az emberek esztendők óta beszélnek, de amelyekről nem lehetett Írni, mindaz a vér, amit a tiszti különitmények, Horthy főtisztjeinek vezetésével ontottak, mindazok a hajmeresztő kegyetlenségek, amiket a Dunántúl a Horthy-tisztek elkövettek, most napfényre kerülnek s az embe rek remegve, borzadva olvassák napról-napra a Népszava szenzációs leleplezéseinek irtózatos részleteit. A cikksorozatot Fényes László, ez a nagyszerű riporter írja. Tudvalevőleg Fényest Horthyék azonnal bevonulásuk után letartóztatták, azzal vádolván őt, hogy résztvett a Tisza-gyilkosságban. Dacára annak, hogy mindenki tudta, milyen gaz és aljas ez a vád, Fényes Lászlót két évig börtönben tartották. A tárgyaláson felmentették Fényest, aki néhány hónapi pihenés után újra megkezdte hirlapirói működését. Az áruló fotográfiák. Fényes László valamiképen hozzájutott 'néhány fotográfiád hoz, amelyet a fehér tisztek készítettek akasztásokról, kínzásokról és amelyekben a megkínzott és kivégzett emberek halálküzdelmét örökítették meg. Ezé két a fotokrafiákat Fényes László kiadta a Népszavában. Irtózatos képek ezek, akasztásokról, kiherélésekről, megcsonkításokról. A képek fő érdekessége azonban nem az, hogy megörökítették ezeket a rettentő eseményeket, hanem az, hogy a fotográfiák alapján pontosan meg lehet állapítani, hogy kik vettek részt ezekben a borzalmakban. Az egyik fotográfia alapján például megállapították, hogy a vérengző tisztek egyike egy Kmetty Károly nevű főhadnagy volt. Kmetty a fotográfia közlése után levelet irt Fényes Lászlónak, amelyben felszólította, hogy azonnal küldje vissza neki az eredeti fényképet, máskülönben lelövi őt. Fényes azonban nem ijedt meg ettől a fenyegetéstől, hanem közölte a Népszavában ezt a levelet is. Fényest állandóan detektívek őrzik. A rablógyilkos safe-je Nemrégiben történt, hogy egy Lederer nevű csendőrfőhadnagy a feleségével együtt meggyilkolt és kirabolt egy Kudelka nevű gazdag hentesmestert. A gyilkost letartóztatták és a nyomozás során kiderült, hogy Lederer a bolsevizmus alatt mint terrorfiu dolgozott, a bolsevizmus bukása után pedig beállott a fehérek közé és mint a Prónayféle különitmény tagja irtózatos kegyetlenkedésekben vett részt. Saját bevallása szerint nem kevesebb mint tizenöt embert akasztott fel sajátkezüleg. Amikor a rendőrség házkutatást tartott Lederer lakásán, egy safe-et találtak, amelyben levelek, parancsok, fényképek, írások és egyéb dokumentumok voltak, amelyek a Prónay-különitmény működésére vonatkoznak és amelyekből állítólag kitűnik, hogy maga Horthy közvetlen összeköttetésben állott ezzel a különitménnyel. A safe az összes írásos bizonyítékokkal együtt most a Lederer-féle gyilkossági ügyben nyomozó vizsgáló birónál van. — A riporterek azonban kinyomozták, hogy mi van a safeben és most az egész sajtó — a fajvédő lapok kivételével — fenyegető hangú cikkekben követeli az adatok közzétételét. Saját ságos azonban, hogy a vizsgálóbíró mindeddig nem hozta nyilvánosságra a gyilkos safe-jében talált írásokat és fényképeket. A Népszava nyíltan megírja, hogy a vizsgálóbíró felsőbb nyomás alatt dolgozik és megtiltották neki, hogy Lederer előéletéből bármit is publikáljon. Kik voltak a gyilkosok cinkosai? Természetes, hogy sajtóban, parlamentben, az utcán, a kávéházakban egyébről sem beszélnek, mint ezekről a rendkívüli nagy horderejű leleplezésekről. A Horthy elleni izzó hangulatot a legitimisták is felhasználják és a maguk részéről a parlamentben követelik, hogy végre teremtsenek rendet és hozzák nyilvánosságra a fehér hadsereg valamennyi atrocitását. Különös súlyt ad ennek a legitimista követelésnek az is, hogy olyan politikusok, mint Andrássy Gyula és Apponyi Albert, ugyancsak azt követelik, hogy az 1920-as borzalmakat ne titkolják tovább és állapítsák meg, kik állottak útjában évek hosszú során keresztül annak, hogy az atrocitások elkövetőit kinyomozzák és bíróság elé állítsák ? A harc a legnagyobb hevességgel folyik és a fejlemények egyelőre beláthatatlanok. Herczeg Ernő.
