A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-17 / 3. szám
A HÉT 11 akkor képtelen vagyok itt a győzőt látni, hacsak nem a központi hatalmakat, amelyek elvesztvén a háborút, megszabadultak a monarchiától és ilyen mödon nemzeti létük alatt először élvezték a politikai szabadságot. De mindazokat az országokat, amelyek résztvettek a háborúban, a veszteségek oly súlyosan érintették, hogy egyiknél sem lehet győzelemről beszélni. Azt hiszem, ugyanazt mondhatjuk, amit Mohamed mondott, amikor Hunyadit legyőzte, amikor látta, a magyar síkságon a török csapatok páratlan mértékű pusztulását: “csak az ellenségem számára kívánok olyan győzelmet, mint ez.” Nos barátaim, önöknek, amerikaiaknak — mert hiszen önök amerikaiak és önök alkotják Amerikát az emberi szabadságért dolgozó intézményeivel és ideáljaival, — mondom, önöknek amerikaiaknak a dolga, akik látták, mit jelentett Európa számára a régi állam rend és akik tanúi voltak annak, hogy mit tett az uj világ az önök számára, az önök dolga, hogy szivvel-lélekkel segítsenek bennünket, hogy ebből a mi Amerikánkból egy jobb Amerika legyen. A civilizációért és haladásért. Ez a ami jogunk és kötelesség ink és ha mindnyájan szivünkbe zárjuk e szent ideál iránt való lelkesedésünket és magunkat állandóan e szent ideál szalgálatának szenteljük, úgy Amerikának nem lesz félni valója sem a jelenben, sem a jövőben és úgy fog itt állni a világ előtt, mint egy erősség, amelynek falain megtörik oly eseményeknek a hulláma, amelyek az emberi nem fejlődését fenyegetik, akkor Amerika egy meghódithatalan phalanx lesz, mert Amerika sohasem fog habozni egy pillanatig sem, hogy vele egyenlő gondolkodású népek társaságában elfoglalja helyét, valahányszor arról van szó, hogy a világ civilizációjának és haladásának értékeit meg kell védelmezni. Küldjék haza önök ezt az üzenetet mindazoknak, akik a mi ideáljainkat nem értik meg, világosítsanak önök be ezeknek az embereknek az otthonába és segítsenek eloszlatni azt a sötétséget, amit Európában a reakció okozott. Ha ezt önök megteszik, akkor szebbé és jobbá teszik az otthoniak életét és előmozdítják az európai nemzetek prosperitását. Az ut, amelyen haladnunk kell, a közép ut, amelyről nem szabad sem jobbra sein balra letérni. — Mi ezt tudjuk, de önök legyenek segítségünkre abban, hogy azt mások is tudják. Vigyék ki az amerikai gondolatainkat túl a mi határainkon, hogy másokat is rávezethessünk arra az útra, amolyen mi oly sikeresen haladhatunk előre. — Ne felejtsék el, hogy ha valami baj van a mi határainkon kívül, ez azt jelenti, hogy baj van határainkon belül is. A baj és zavar nem ismer határokat. Aki jó amerikai: Károlyi mpllett áll! Mr. Biró azt mondotta azokban a szavakban, amelyekkel engem bemutatott, hogy önök mindnyájan szeretnék tudni, mit tettem én Károlyi grófért és a feleségéért? Meg kell mondanom, hogy semmi mást nem tettem Károlyiékért, mint amit önöknek tanácsoltam itt. Én egyszerűen átvittem a gyakorlati életbe azt, amit hirdetek, mert hiszek azokban az alapvető eszmékben amelyek ennek a köztársaságnak stabilitását biztosítják és Amerikát biztos és boldog országgá teszik szemben Európával, amelyet az egyenetlenség és gyűlölködés oly rettentően pusztít. Én egyszerűen azt tettem, hogy megpróbáltam jó amerikai lenni. Amikor Károlyi és Károlyiná azt mondották nekem, hogy szeretnék hozzásegíteni a hazájukat, hogy az azt tegye a magyar nemzetért, a mit Amerika tett az amerikai magyarságért, akkor megvallom magam is belállottam Károlyi ügyének hívévé és kétségkívül ugyanezt tették mindazok, akik Károlyinét hallották, aki ugyan annyi barátot szerzett magának és ügyének, amelyet képviselt, ahány emberrel találkozott. Még az ellenségei is barátaivá lettek, mert az ő finom és jó. ágos válaszai eloszlatták haragjukat. Amikor végül megértették őt az ellenségei, akkor megértették azt is, hogy milyen hibákat követtek el, mikor kihallgatás nélkül elitélték. Csak azok a magyar királypártiak nem akarták elismerni Károlyi ügyének igazságos voltát, akik gróf Apponvi itteni látogatása alatt rájöttek arra, hogy Amerikában nem lehet hangulatot csiná'ni a magyar királyság restaurálás*' mellett. De “senki sem olyan vak, mint azok, akik nem akarnak látni “6 i” pusztulás előtt a büszkeség jár”. Pusztulás fogja nyomon követni azokat a büszke monarchistákat, akik nem értik meg, hogy a királyok i teni jogát a népek isteni joga váltotta fel. Károlyi politikája — Amerika politikája. Károlyi megértette ezt és jelszavává tette ezt a gondolatot, de nem harci kiáltásává. A békés fejlődést hirdette és egyforma jogokat követelt mindenki számára. Amerikában nem lehet ellenzője ennek a gondolatnak, mert hiszen ez a gondolat a mienk. Ha Amerika ezeket az ideálokat beleoltotta másokba is, úgy Amerika, bizonyára támogatni fogja ezeket az ideálokat akkor is a mikor Magyarországról van szó. Azonban Magyarország messze van, a magyar királypárti propaganda azonban itt van. A mi népünknek először meg kellett értenie a helyzetet. Az a sok újságkivágás, amelyet Amerika minden részéből kaptam, azt bizonyítja, hogy Amerika igenis megértette, hogy Károlyi mit akar és Károlyi grófnőt az ország egész sajtója teljes erejével támogatja. Gróf Károlyi és a felesége bebizonyították, hogy igazi hazafiak, akik megtették azt, amit kötelességüknek tartottak a hazájuk érdekében tekintet nélkül azokra a hatalmas áldozatokra, amelyeket hozniok kellett. Meg vagyok róla győződve, hogy minden ország fejlődése a demokrácián keresztül vezet, az általános titkos és egyenlő választő jogon és a királyságok bukásán keresztül. Washington is hazaáruló? Ha ez hazaárulás, akkor hazaáruló George Washington, Thomas Jefferson, Hamilton vagy Benjamin Franklin. De akkor ép úgy hazaárulók Massaryk és Teli Vilmos, vagy a scót Robert Bruce. Ha Károlyi áruló, mert megmagyarázta a magyar népnek a királyság lehetetlen voltát és jobb utat mutatott honfitársainak, akkor csakugyan azt tette, amit Wilson igaznak és jónak hirdetett és a melynek alapján megadta a kért fegyverszünetet Németországnak. A német császári kormány akarata ellenére is kénytelen volt elfogadni ezeket az ideálokat, amelyeket a német nép, mihelyt alkalma volt nyíltan hirdetni az akaratát, azonnal magáévá tette. A fegyverszünet idejében Németország annyira magára vonta a szövetségesek teljes figyelmét, hogy a legfelsőbb!) tanács Magyarországra alig fordított gondot. Károlyi hangosan kiálltott segítségért, a bolseviki hordák egyre jobban előretörő ereje ellen, de Párisban senki sem akarta meghallani a segélykiáltást. így történt a tragédia. Kun Bélát kieresztették a börtönből kommunista követői” és Magyarország kálváriája újra megkezdődött. Chehszlovákiának és kengyel országnak az volt a szerencséje, hogy Masaryk és Paderewski Amerikában voltak a tragikus pillanatban, amikor e középeurópai országok sorsa felett döntöttek, megnyerték Wilson elnök bizalmát 1918- ban és így hazájuknak nyert ügye volt. Suiyos baj, hogy Károlyi nem volt itt 19J 8-ban, hogy ugyancsak megnyerte volna magának Wilsonnak jóakaratát. Amerika a magyar reakció ellen. De mindez már elmúlt. Mi a kötelességünk a jelenben? A válasz világos. Adják önök tudomására mindenkinek a leghatározottabb módon itt és Magyarországon és mindenütt, hogy az amerikai magyarok, épugy, mint Amerika többi nemzetségei nem vesznek részt a monarchia restaurálásában, hogy tőlük nem fog támogatást kapni semmiféle reakciós regime Magyarországon, nem kaphat kölcsönt Amerikától és hogy egy ilyen kölcsönt, ha sor kerülne erre a vakmerő kísérletre, az amerikai magyarok egyhangúlag fognak elitélni az amerikai nyilvánosság előtt. írják meg ezt önök haza minden leveliikben, nyomtassák ki újságjaik minden kiadásában, üzenjék ezt meg minden egyes Magyarországra viszszatérrő utassal. Hirdessék ezt önök a szószékről és proklamálják mindenütt. Ily módon lehet megmenteni Magyarországot a prosperitás számára és ily módon lehet megmenteni a magyar fajt. Ily módon segíthetnek önök honfitársaikon, mint a hogy Amerika segített önökön. Ily mődon folytathatják önök a munkát, amelyet Károlyi oly önzetlenül kezdett meg, feláldozván mindent azért, hogy ugyanazokat a jogokat adhassa meg honfitársainak, amely jogokat önök zavartalanul élveznek ebben az országban. Harcolni kell a magyar szabadságért! Tévedés azt hinni, hogy bennünket többségek kormányoznak. Bennünket néhány elhatározott ember korknányoz, akik azt akarják, hogy bizonyos dolgok történjenek vagy ne történjenek. Épen elegen vannak itt önök ma este, akik joggal beszélhetnek amerikai eszmékről és intézményekről és akik oly mődon érvényesíthetik befolyásukat Magyarországon, hogy ne legyen bátorsága egyetlen egy magyar kormánynak sem azt hinni, hogy kevesebb szabadságot adhat a magyar népnek, mint a mennyit a magyarok találnak itt Amerikában. Ép elegen vannak itt ma este ahoz, hogy felkeltsék a magyar népben azt az állhatatos kívánságot, hogy a kormány annyi szabadságot juttasson a nemzetnek, mint a mennyit az amerikai kormány juttat az amerikai népnek. Gróf Károlyi megmutatta az utat, amelyen haladni kell és Károlyi grófnő mint egy igazi Jean d’Arc mindenkit lángra gyújtott tisztánlátásával és törhetetlen hitével. A szabadságot, melyet meg akarunk nyerni, állandóan követelnünk kell. Fognak-e bennünket követni ezen az utón? A szabadság ára örökös őrködés volt mindig. Meg van-e önökben ez az örök őrködés, ez az állhatatos akarat, hogy a szabadságra való törekvés, melyet Károlyi eddig elért, ne legyen soha hanyatlóban és a szabadság vágya. melyet Károlyi lángra gujtott, sohase haljon ki a magyar nép szivéből. Hajlandók-e önök, amerikai magyarok összefogni, talpra állani amellett a nagy elv mellett, amelyet Gettysburgi beszédében Lincoln harsogott világgá, hogy “a nép uralma a népért és a nép által” ne vesszen ki soha erről a földről, de maradjon meg mindörökké? És elfogadnak-e önök jogokban Magyarország részére kevesebbet, mint amennyit az amerikai nép számára Lincoln követelt? Telefon Lenox 6993 KENESSEY MARGIT ZONGORATANÁRNŐ a Budapesti Zeneakadémia módszere szerint oktat iskolájában kezdőket és haladókat 323 EAST 83rd STREET, NEW YORK Hermann Arthur HAJÓJEGY, PÉNZKÜLDÉS ÉS KÖZJEGYZŐI IRODÁJA First Ave., Cor. 67th St„ New York S Varga & Erős Patika — az egyetlen igazi = MAGYAR GYÓGYSZERTÁR ----- 1491 AVENUE a, NEW YORK (S. W. cor. 79th St.) ahol mindent megkap s ahol Dr Erős — Miklós óhazai gyógyszerész húsz éven — át szerzett minden tudásával szolgálja —a magyarok javát.
