A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-17 / 3. szám

4 A HÉT Mit csinál gróf Széchenyi László? Néhány héttel ezelőtt egy spanyol festő érkezett Amerikába: Ignacio Zuloaga. Nagy művész, egyike a világ legnagyobbjainak. Amerikába jött úgy és azért, hogy ugyan­azt tegye mint amit más nemze­tek nagy piktorai tesznek. Kiál­lítást rendezni a képeiből, eladni a képeiből, portrékat festeni, ha megrendelő akad. Kiállítását a Reinhardt Gallériákban rendez­te. S ennek a képkilállitásnak ün nepélyes megnyitására a meghí­vókat Senor Don Juan Riano y Gayengos ő Excellenciája, a washingtoni spanyol nagykövet nevében és aláírásával küldöt­ték szét az amerikai society tag­jainak, a sajtó képviselőinek, a művészvilág reprezentánsainak. Ő Excellenciája a spanyol nagykövet — aki a washingtoni diplomaták sorában előkelő he­lyet foglal el — nagy társadalmi eseményt csinált Zuloaga kép­­kiállitásnak a megnyitásából és valószínűleg megtisztelve érez­te magát, hogy egy ilyen nagy spanyol festő kiállítására ő küld­hette szét a meghívókat, ő és a felesége fogadhatta a kiállításra érkező látogatókat; büszke volt, hogy Spanyolországnak ilyen nagy művésze van és nem akar­ta elmulasztani az alkalmat, hogy Zuloaga művészete révén nemcsak Zuloagának, de Spa­nyolországnak is jusson valami a dicsőségből s az ezzel járó pub licitásból. A spanyol nagykövet egész jól számított. Az amerikai lapok hosszú tudósításban — nemcsak mint művészeti, de mint társadalmi eseményről is — számoltak be a spanyol festő sikeréről és Zuloaga az első na­pon a kapott nagyköveti publi­citás segítségével négy képét 100,000 dollárért adta el magá­nosoknak és múzeumoknak. A spanyol nagykövet ebben az esetben okosan cselekedett. Ki­tűnő diplomatának bizonyult, aki ügyesen, hozzáértően és hű­ségesen szolgálta hazájának, Spanyolországnak érdekeit. * Van egy ország, Magyaror­szág, amelynek különösen most nagy szüksége van publicitásra, a külföld — vagy maradjunk csak Amerikánál — Amerika ro­­konszenvére, elösmerésére, mert hiszen a régebbi időkben, ami­kor még osztrák-magyar mo­narchia volt, a külföld és Ame­rika nem ösmerhette Magyaror­szágot, nem vehetett tudomást Magyarország nemzeti életéről, kulturális fejlettségéről. Erről már gondoskodtak a mindenkori osztrák-magyar nagykövetek, akár Washingtonban, akár Pá­­risban, vagy Londonban képvi­selték a monarchiát, illetőleg Ausztriát. De most van egy ország, Ma­gyarország, amely csak úgy ön­ti magából a tehetségeket: festő két, Írókat, feltalálókat, tudóso­kat. Ennek az országnak ma csak a kultúrája révén lehet a külföldön vagy mondjuk Ame­rikában publicitást, elösmerést, hírnevet szerezni. Az ember ezek után joggal azt hihetné, hogy a kis, gazdasági­lag számba nem jövő Magyar­­országnak képviselője — úgy ahogy azt az arra olyan nagyon nem is szoruló — spanyol vagy csehszlovák követ minden adan­dó esetben megteszi, minden al­kalmat mohón megragad, hogy magyar művészek, írók sikerei mellett tüntessen, egyéni súlyá­val, társadalmi összeköttetései­vel és befolyásával társadalmi eseményekké növelje ezeket a sikereket, hogy igy minél több publicitás, minél több elösmerés jusson hazájának, Magyaror­szágnak, amelyet itt Ameriká­ban képvisel. Az ember megint csak azt hi­hetné, hogy gróf Széchenyi Lászlónak — mert igy hívják Magyarország washingtoni kö­vetét — egyszerűen peche van, hogy bár kínos erőlködéssel ku­tat magyar művészeti, irodalmi, színházi sikerek után, amióta ő képviseli Amerikában Magyar­­országot, egyetlen egy olyan művészi vagy irodalmi esemény sem történt, amellyel büszkén azonosíthatta volna magát és igy a hiba nem ő benne van, ha­nem a magyar művészekben ille­tőleg magában Magyarország­ban, amelynek nincsenek művé­szei, amelynek pikturája, irodal­ma, tudománya nem exportké­pes és épp ezért nem is kerül Amerikába. Gróf Széchenyi László nagyon nagy ur és mivel a nagyon nagy urak nem szoktak a saját fejük­kel gondolkozni, a magyar kor­mány ösmerve Széchenyinek ezt a veleszületett tulajdonságát ta­nácsosi minőségben és Pelényi János személyében egy olyan fe­jet küldött Washingtonba, amelynek az lenne a kötelessége, hogy a magyar követ helyett gondolkozzék. És mivel mi most gróf Szé­chenyi László fejével akarunk beszélni Pelényi Jánoshoz for­dulunk és az ő szives figyelmébe ajánljuk a következőket. Él itt Amerikában egy ma­gyar festőművész a többi között, akit Halmi Arthurnak hívnak. Ennek a Halmi Arthurnak né­hány hét előtt ugyancsak a Renihard Gallériákban volt gyüj teményes kiállítása. Az ő kiállí­tására nem küldték ki a meghí­vókat a magyar követ, gróf Szé­chenyi László nevében és a ven­dégeket nem fogadta gróf Szé­chenyi László és felesége, mint ahogy azt a spanyol nagykövet tette a Zuoaga kiállításon. Sőt a nagykövet meg se nézte ezt a kiállítást. Pedig Halmi Arthur magyar piktor, nagy művész és jó Beschreibunggal jött Ameri­kába. Amikor Capeknek, a cseh drá­maírónak premiérje volt New Yorkban, egy páholyban ott ült a cseh követ, nem mint magán­ember, de mint Csehország kép­viselője. Amióta Széchenyi a magyar követ Washingtonban, Molnár Ferencnek — ha jól emlékezem JANUÁR 20-IG elhelyezett bankbetétek Ja­­náur 1-től 4% mellett ka­matoznak. Reggel 9-től este 8-ig ki­vehet vagy elhelyezhet bár­mily kis vagy nagy össze­get. Alaptőke, tartalék és be­tétek összege közel FÉLMILLIÓ DOLLÁR. Schwabach Bankház 1345—1st A ve., 72ik utca sarok New York, N. Y. Mme. FISCHER beauty szalonjaiban kitűnő szaktudással biró férfiak és nők állanak a közönség rendelkezésére. Visszaadjuk a haj ered*­­ti szinét. Permanent wave. Fésültetés. Szemölcs, szőrszálak eltávolítása. Arc massage. Manikürözés. Mme. FISCHER szépség specialista Lexington Ave és 68-ik utca sarkán Phone: Plaza 2916 95 SECOND AVE, 3490 BROADWAY 5. és 6-ik utcák közt 143-ik utca sarkán Tel.: Orchard 5953. Tel.: Audobon 7700 NEW YORK, N. Y. DOHÁNYZIK? VAGY SZERET EGY JÓ FALATOT, AVAGY KEDVELŐJE FINOM BON-BONNOKNAK? HA IGEN, AKKOR FIGYEL­JEN, HOGY MI MINDENT KAPHAT NÁLUNK. Most érkezett Európából: TRABUCCO és VIRGINIA szivarok ..................................................... 25 cent darabja PURSITSCHAN cigaretta dohány .............................. 35 cent és $1.35 dobozonként “DRITTE SORTE” egyiptomi cigaretta, 24-es doboz $1.20, 100-as doboz $4.75 Úgyszintén a hires MEMPHIS, NIL, KHEDIY és PRINCESSAS CIGARETTÁK Ausztriából. Magyar brindza sajt 80 cent fontja I Paprikás szalonna 45 cent fontja Füstölt libamell $2.00 fontja I Libamáj-hurka 70 cent fontja Füstölt libacomb $1.00 fontja | Pischinger torta 75 cent darabja “Ostsee” hering, borecetben, 45 cent és 70 cent egy kanna. Prágai sonka, cirka 2 fontos kis kannákban, $1.20 fontonként, Heller- és Schmidt-féle Bon-Bonok Bécsből, Lindt és Suchard-féle csokoládék Svájcból, Hildebrandt és egyéb hires gyártmányú csokoládék Berlinből. Nagy választék mindennemű pipere-cikkekben, púderek, kölni vizek, szappanok, stb. — Lohse-féle hirs Lilien Milch szappan, 3 darab, dobozban, $1.25. IDEAL SPECIALITY HOUSE 1505 THIRD AVE., 85-ik utca sarok, NEW YORK írjon árjegyzékeinkért. Postai megrendelése net gyorsan szállítunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom