A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-17 / 3. szám

VOL. II. No. 3.

NEW YORK, JAN. 17, 1925.

EGYES SZÁM ARA: 10c

Szerkesztik DÉRI IMRE és KENDE GÉZA

A HÉT, published Every Saturday by A HÉT, Inc., at 205 E. 85th St., New York, N. Y. Subscription Rates: One Year $4-00. Six Months $2.00. Single Copies 10c. Entered as

Second Class Matter, March 13, 1924, at the Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879.

Ml VAN A KÁROLYI PÉNZEKKEL

KÁROLYI MIHÁLY megérkezése újra az érdeklődés közponjába dobta azt a kérdést, hogy mi történt azokkal a pénzekkel, amelyeket Károlyi Mihály gróf és a vele együtt jött függetlenségi képviselők a demokratikus Magyarországért folytatott harc céljaira gyűjtöttek? A háború, amely közvetlenül a gyűjtés befejezése után kitört, hosszú ideig elejét vette a belső politikai küzdelmeknek; az érintkezés a háború alatt meg szakadt Magyarország és Amerika között és igy az amerikai magyarságnak nem igen volt alkalma értesülni annak a politikai küzdelemnek az egyes momentumairól, amelyet Károlyi Mihály és a függetlenségi párt Magyarország demokratizálódásáért és első sorban az általános választójogért folytatott. Ennek a küzdelemnek a finanszírozására adta az összegyűjtött pénzt az amerikai magyarság. Akkor határozottan és kifejezetten azzal a feltétellel fogadta el Károlyi a gyűjtött pénzt, hogy azzal nem tartozik elszámolni, annál kevésbé, mert pénzről, amelyet politikai célokra használnak fel, elszámolást adni meglehetős nehéz.

A HÉT értesülése szerint azonban Károlyi Mihály dacára annak, hogy semmiféle elszámolási kötelezettsége nincs, már emlékiratainak első kötetében pontos elszámolást akart adni. Ebben az elszámolásban azonban megakadályozta őt az a körülmény, hogy emigrációja következtében maga sem tudott pontos elszámolást kapni attól

az úrtól, akire az amerikai pénzek kezelését a függetlenségi párt rábízta: Beck Lajos volt államtitkártól. Beck Lajos volt a függetlenségi párt pénzügyi titkára. A Madarassy-Beck családdal való közeli rokonsága és a bankvilággal való szoros összeköttetése révén került abba a helyzetbe Beck Lajos, hogy ezt a feladatot rábízták. Károlyi az emigrációban állandóan sürgette Beck Lajost; kérte, irt neki, üzent neki, majd fenyegette, hogy azonnal juttassa el hozzá a pontos, részletes, tételről-tételre való elszámolást, de Beck ez alól mindig kibújt. Ennek a magyarázata valószínűleg az, hogy Beck, aki a Károlyi-kormány alatt államtitkárságot kapott, egyike volt azoknak, akik siettek átmenteni magukat az uj rendszerbe és gyávaságukban odáig mentek, hogy még egy levél erejéig sem merték magukra venni a Károlyival való érintkezés ódiumát. Károlyi igy ma sincs abban a helyzetben, hogy a teljesen pontos és részletes elszámolást megadhassa az amerikai magyarságnak, dacára annak, hogy ezt az elszámolást soha senki nem kérte tőle.

A gyűjtött pénz egy része még itt van az idegenek vagyonát őrzőjének kezelése alatt. A HÉT információja szerint azt az összeget, amit a pénzből a háború alatt kihúztak, a következő célokra költötték el:

1. A Magyarországi Szociáldemokrata Párttal való megállapodás értelmében a pártnak a gyűjtésből tizenöt százalék járt. A Függetlenségi Párt ezt a megállapodást azért kötötte a szociáldemokrata párttal, mert a választójogi küzdelemben előljárt a szociáldemokrata párt és mert a szocialisták is résztvettek úgy az amerikai útban, mint a gyűjtésben. Körülbelül 5000 dollárt tett ki az az összeg,, amit ily módon a szocialisták kaptak, viszont a szocialisták ezt a pénzt a Népszava finanszírozására fordították, miután a pártlap ebben az időben súlyos nehézségekkel küzdött.

2. Körülbelül hétezer frankot, tehát ezer és néhány dollárt költöttek arra, hogy azt a két függetlenségi párti képviselőt, aki az amerikai utón végigkísérte Károlyit és akik visszafelé utaztukban Károlyival együtt francia fogságba kerültek, kiszabadítsák. Barabás Béla és Ráth Endre és a többiek tovább utazhattak Magyarországba, azonban Károlyi Mihály, Búza Barna és Héderváry Lehel fogságba jutottak. Károlyi szabadult ki először, Héderváry és Búza Barna azonban fogva maradtak. Igen nagy nehézségek árán sikerült csak kiszabadítani őket és a közbenjárások költsége hétezer francia frankot emésztett fel. (Többek között egy olasz tenoristát küldtek bizonyos üzenetekkel Franciaországba és ez szorgalmazta a magyar képviselők szabadonbocsátását) Károlyi úgy érezte, hogy a költségeket kiutalhatja az amerikai alapból, annál inkább, mert hiszen az amerikai ut következtében jutottak fogságba a képviselők és mert két magyar politikus kiszabadításáról volt szó.

3. A harmadik és a legjelentősebb tétel a Függetlenségi Párt félhivatalos lapjának a “Magyarországának a finanszírozása volt. A Magyarország Károlyi Mihály politikáját követte; kifejezetten békepárti volt és a háború alatt mindaddig, amig Az Est-koncern át nem vette, egyetlen háborús, uszitó vezércikket nem közölt. Károlyi, aki

HOGY ÉL KÁROLYI MIHÁLY NEW YORKBAN?

Károlyi Mihály egyelőre majdnem az egész napját felesége betegágya mellett tölti, a Postgraduate Hospitalban. A grófné állapotában, sajnos, a múlt hét végén egy kis visszaesés állott be. Egy pillanatig úgy látszottt mintha a betegség veszedelmes fordulatot venne, azonban a jgrófné gyorsan kiheverte a bajt és ma már lényegesen jobban érzi magát Valószinü azonban, hogy még legalább egy hetet a kórházban kell töltenie. Károlyi természetesen egész nap a kórházban van; itt fogadja barátait és tisztelőit, aki k felkeresik őt és néhány amerikai ismerősét és hívét, akik a legnagyobb tisztelettel veszik körül. Dr. Warbasse-nél, egy igen előkelő amerikai urnái lakik Károlyi Mihály, Brooklynban. Mihelyt a grófné annyira jobban lesz, hogy kijöhet a kórházból, mindketten kimennek néhány hétre Westchester Countyba, ahova egy amerikai család hívta meg őket.

Mindadddig, amig felesége teljesen fel nem épül, Károlyinak nincsenek speciális tervei A grófné feltétlenül folytatni fogja amerikai felolvasó körútját. Annyi meghívást kapott előadások tartására, hogy valószínűleg felépülése után néhány hónapot még itt fog tölteni.