A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-05-09 / 19. szám

A HÉT 5 VILÁGOK HARCA — A szabadkőművesség történetéből. — 1717-ben egy kis londoni korcsmában együtt ült egy csöndes asztaltársaság, amely­nek tagjai a legkülönbözőbb társadalmi körökből kerültek ki. Volt közöttük skót presbite­­riánus pap, volt természettu­dós, volt régiségbuvár, volt lord, volt katolikus ember és volt egy zsidó tubákárus is ott az asztalnál- Csöndesen, halkan beszélgettek, nem voltak vilá­got felforgató terveik. Vagy in­kább, tényleg volt egy olyan közös gondolatuk, amely na­gyon úgy festett, hogy felfor­gatja az akkori világot, amely még a nemrég lefolyt valláshá­borúk vérgőzével volt ittas. A mikor az volt a legfontosabb kérdés, amely embert az ember­től elválasztotta, hogy hisz-e a transzszubtancióban és vájjon két szin alatt áldozik-e, vagy egy szin alatt. S ezekért a kér­désekért Bertalan-éj szakákon, inkvizíciók kamráiban, harminc éves háborúkban az emberek megszámolatlan ezrei hagyták az életüket. S akkor jön egy ilyen sehon­­nai asztaltársaság, s amint már asztaltársaságoknál szokás, alapszabályokat készít a maga számára — James Anderson dr. skót presbiter fogalmazta meg őket — s az alapszabályok első pontja igy szól: — We are of that Religion, in which all men agree... — Ahhoz a valláshoz tarto­zunk, amelyben minden ember megegyezik! A londoni korcsma “uj” evan­géliuma. Ötvennégy év múlva, amikor a londoni asztaltársaság már világszerte elterjedt, minden korok egyik legnemesebb gon­dolkodója, Lersing igy fejezte ki ennek a vallásnak a fogal­mát: Das ist die Religion der taeti­­gen Menschenliebe. Ennek a tevékeny embersze­retetnek ápolására alakult lon­doni asztaltársaságnak csak­hamar nagy hire kerekedett: szabadkőművesek neve alatt is­mertté váltak rövidesen Euró­pában és Amerikában. Az az alapelvük, hogy olyan valláshoz tartoznak, amely nem zár ki senkit, sőt mindenkit magába fogad, fajra, felekezetre, nyelv­re való tekintet nélkül, aki azt hiszi magáról, hogy képes tet­tekkel is az emberszeretetet szolgálni, — ez az egyetemessé­­gi elv veszedelmes konkurenci­ának mutatkozott egy másik, régi történelmi alakulatra néz­ve, amely annakidején, 1700 év­vel azelőtt szintén a tevékeny emberszeretet jegyében indult s csak az idők folyamán vált kizárólagossá, úgy amint politi­kai hatalomban öregbedett és azt kautálék bástyáival kellett védekezve körülépitenie. Ez a hatalom, mely az uj — és mégis oly ősi — elvben ve­szedelmet látott a maga hatal­mára nézve: a római pápai ura­lom volt. Még húsz év se telt el a londoni asztaltársaság meg­alakulása óta; s az akkori világ leghatalmasabb ura, XII. Kele­men, már is arra méltatta, hogy pápai bullában egyházi átokkal sújtja. S azóta, 1738 április 28-ika óta enyhületlenül tart ez a közel kétévszázados harc. És pedig tart annak dacá­ra is, hogy meglehetősen egyenlőtlen fegyverekkel fo­lyik. Hiszen a római kúria mel­lett rendszerint ott volt min­denkor a világi hatalom is, a szabadkőművesek mellett pe­dig rendszerint semmi más, mint a becsületes kötelesség­­teljesítés öntudatának néma fegyvere, amely épp olyankor szerezte meg eszméinek a leg­több, vagy legalább a legmeg­­győződöttebb híveit, amikor a legnagyobb volt az üldözés- Az elnyomottság a legjobb propa­gandaeszköz az emberek sorai­ban. Ennek a kétszázéves harcnak a történetét irta meg egy tör­ténelmi tanulmányban német nyelven Singer Arthur (Der Kampf Roms gegen die Frei­maurerei, Oldenburg, Leipzig) s tanulmányának most megje­lent első kötetével egészen a 19. század végéig jut el: a 20. szá­zad küzködéseit egy másik kö­tetre szánta s ez a kötet alig­hanem még a mostaninál is ter­jedelmesebb lesz. Persze a köz­zétételével még jócskán várni kell, amig a történelmi lehigga­­dás utat nyit az események nyugodtabb megítélése felé... Ahol a császárnő férjének se hisznek. Megrendítő, drámaian lüktető eseményekben nem volt hi ja ennek a kétszázéves harcnak. Hiszen még olyankor is, amikor maguk a fejedelmek is bele tar­toztak a szabadkőművesek so­rába, voltak olyan erős ténye­zők, amelyek a fejedelmeknél is hatalmasabbak voltak s ki tud­ták erőszakolni a szabadkőmű­vesek üldöztetését. így pl. Lo­­tharingiai Ferenc, Mária Teré­zia ura, aki már 1731 óta tagja volt a szövetségnek, nem tudta megakadályozni, hogy 1743 március 7-én fegyveres karha­talom rá ne törjön a bécsi pá­holyra. Annak tagjai közül ti­zennyolcat letartóztattak, a pá­pai nuncius jelenlétében hetei­kig vallatták őket. S bár a csá­szárnő férje, a szavával kezes­kedett a kőművesek tisztes ma­gatartásáról és azoknak a vá­daknak az alaptalanságáról, a miket ellenük emeltek, mégis különböző büntetésekkel súj­tották őket. Már Pilátus is szabadkőműves volt. Képtelenül, alattomos propa­gandával dolgoztak ezekben az időkben a szabadkőművesek el­len az ellenségeik. így pl. ami­kor 1776-ban szent Januárius ünnepén a szentnek a vére, a mely ezen a napon rendszerint folyékonnyá szokott változni, ezúttal nem akart megmoccan­ni, egyszerre csak felhangzott Nápoly utcáin a bérencek ordi­­tozása: — A szent megtagadta az idén a csudát, mert a város tele van a szabadkőművesek átkos pestisével! Jöttek aztán még egyéb vá­dak is- 1778-ban egy dominiká­nus barát Aachenben, a tem­plom szószékéről hirdette ki: — A zsidók, akik Krisztust megfeszítették, szabadkőműve­sek voltak; Pilátus és Heródes egy páholy elöljárói voltak, Ju­­dás, mielőtt Jézust elárulta vol­na, egy zsinagógában kőműves­nek vétette fel magát, s mikor a harminc ezüstpénzt visszaad-KöRUTAZÁSI JEGYEK LESZÁLLÍTOTT ÁRON ÉS VISSZA lÜfclJU és U. S. Revenue Tax Egy kitűnő alkalmat ajánlunk ön­nek: ellátogathat az óhazába le­szállított 3-ad osztályú körutazás! kiránduló jeggyel. Utasainkat kü­lön vonat viszi Hamburgból uta­zásuk céljáig, tapasztalt vezetők felügyelete alatt. Itt lakó idegenek, nkik 12 hó­napon bellii visszatérnek, nem esnek u kvótntörvény korlátozá­sai alá. Foglalja le most helyét Visszatérési engedélyért és más felvilágosításért forduljon bár­mely helyi ügynökhöz, vagy United American Lines 35—39 Broadway New York COMMONWEALTH BANK YORKVILLEI FIÓKJA: First Ave. és 77. utca sarkán Vagyon több mint $19,000,000-00 A New York Clearing House és Federal Reserve Bank tagja. Főiroda: SPRING STREET ÉS BOWERY Lexington Office: LEXINGTON AVE., 57. utca saruk Bronx Office: 3-IK AVE., 155. utca sarok NEW YORK, N. Y. Bankbetétek után havonként csatoliuk a kamatot a tőkéhez. Pénzt küldünk a világ bármely részébe. Hajójegyeket eladunk és besze­rezzük az utazáshoz szükséges iratokat. CHECK SZÁMLÁK. TÁMOGASSUK A COMMONWEALTH BANKOT

Next

/
Oldalképek
Tartalom