A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-05-02 / 18. szám
_L A HÉT KÖRUTAZÁSI JEGYEK LESZÁLLÍTOTT ÁRON és vissza lüciJU és U. S. Revenue Tax Egy kitűnő alkalmat ajánlunk önnek: ellátogathat az óhazába leszállított 3-ad osztályú körutazási kiránduló jeggyel. Utasainkat külön vonat viszi Hamburgból utazásuk céljáig, tapasztalt vezetők felügyelete alatt. Itt lakó idegenek, akik 12 hónapon lieliil visszatérnek, nem esnek a kvótatörvény korlátozásai alá. Foglalja le most helyét Visszatérési engedélyért és más felvilágosításért forduljon bármely helyi ügynökhöz, vagy United American Lines 35—39 Broadway New York ■ súlya alatt szinte összeroskadva, azután kimerültén leültem melléje a sezlónra. A barna: Na és ő? A szőke: Biztatott és bátorított. Az életnek, mondta, bizonyosan van célja és a szenvedésnek bizonyosan van értelme. A barna: Ezt mondta ? A szőke: És hogy szeressem a szenvedést. Szeretnünk kell a szenvedéseinket. A barna (nevet): Mit csináltál? A szőke: Megragadtam a kezét és azt mondtam, hogy mindent el tudok érni, ha egy erős kéz vezet az élet göröngyös labirintjában. A barna: És ő? A szőke: Lassan kirántotta a kezét a kezemből és átült a sezlónról a karosszékre. A barna (álmélkodva): Átült? A szőke: Át. És azt mondta, hogy egy jó testvér ragaszkodásával áll majd mindig mellettem. A barna (hitetlenül): Hát hogyan? Hát az, hogy a kezét megfogtad, az nem — ? A szőke: De igen. Vörösre pirult, dadogott és reszketni kezdett. Nem lehetett volna teljesebb tünet-komplexumot kívánni. A barna: Hát akkor miért ? A szőke: Ezt kérdeztem magamtól én is. És azt az átkozottul ostoba feleletet adtam magamnak, hogy talán nagyon félénk és gyakorlatlan még. Felálltam és odamentem hozzá. Erre ő felállott és átült a sezlónra. A barna (elkábultan): Na! A szőke: Elveszítettem a türelmemet és elveszítettem, saj* nos, az eszemet is. Nem, ne gondold^ hogy tovább is Putifárnét játszottam, hiszen nem lángoltam én ezért a világszemléletbe öltözködött Józsefért. Semmi agresszivitás többé. A barna: Hanem? A szőke: Hanem ahelyett, hogy ekkor még néhány bánatosat sóhajtván, néhány mélyértelmüt gyügyögvén, csendesen és végérvényesen elküldtem volna, ehelyett... A barna: Ehelyett? A szőke: Ehelyett dühbe jöttem. A barna: A düh rossz tanácsadó. A szőke: Halk méreggel azt kérdeztem tőle, hogy tulajdonképpen nem tetszem-e én neki. A barna: Mit felelt? A szőke: El van bűvölve tőlem. Én vagyok a legszebb aszszony Budapesten. Általában nincs asszony hozzám fogható. A barna: Hát akkor? A szőke: Ez még jobban dühbe hozott. Néhány gonosz megjegyzést tettem a férfiasságára, erre ő nyugodtan, de igen gorombán felelt; csendes méreggel elveszekedtünk egy darabig, végre arra a kérdésre hegyeződött ki a beszélgetés, nem érzi.e ő magát nagyon nevetségesnek. A barna: Azelőtt ettől féltek a fiuk legjobban. A szőke: Tudod ez mit felelt ? “Nem értem, mi lenne abban nevetséges; ha valaki nem óhajt viszonyt kezdeni egy férjes asszonnyal.” A barna: Ilyen nyíltan beszéltetek? A szőke (türelmetlenül): Igen, — ekkorra tudniillik az elszánt és méregtől csöpögő szóváltásból kiderült, hogy ő is szeret engem, én is szeretem őt. A barna: És mégse? A szőke: Mégse. A barna: De miért? A szőke: Nem kezd viszonyt egy férjes asszonnyal. A barna De miért az ég szerelmére ? A szőke :Mert csalás. A barna (álmélkodva): Mert csalás ? A szőke: Mert csalás. A barna: Azelőtt erre voltak a legbüszkébbek. A szőke: Nem, — nem tud csalni, — nem bírná elviselni. A barna: Mit? Kivel szemben? A szőke: Az urammal szemben. Novella folytatás..................... A barna: Nem mondtad neki, hogy az uradnak nagyon mindegy ? A szőke: Erre azt kérdezte, hogy tehát megmondjuk-e majd az uramnak. A barna: Rémes. — Ez az ostobaság határán jár. A szőke: Tudta, hogy ez képtelenség. De akkor meg — azt mondta, — ha titokban .tartjuk, ő nem tud az uramra barátságosan mosolyogni, vele kezet fogni; az asztalához leülni. Nem hajlandó csalni. A barna: Hihetetlen. (Szünet.) A szőke: Egyszerre csak beszélgetés közben azt mondta, hogy ő hisz Istenben. Pénzküldés Ohazai ügyek AMERIKAI DOLLÁROK KIFIZETÉSE Gyors Pontos és Hazautazás A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE Becsületes Kihozatal Mindennemű megbízások e címre küldendők _ Kiszolgálás RUTTKAY JENŐ BANKHÁZA 106 AVENUE B NEW YORK, N. Y. Bankházunk vasárnap nyitva délelőtt 10 órától 12-ig. | 7 L. MENDELSOHN A legismertebb, legrégibb MAGYAR VIRÁGÜZLET 1341—2nd Avenue, New York City Telephone: Rhinelander 3074 A barna (álmélkodva): Hisz istenben. A szőke: Igen. (Szünet.) A barna (elgondolkozva): Azt akarta azzal mondani... ? A szőke: Azt kérdeztem tőle, azt akarja-e ezzel mondani, hogy csak az a szerelem megengedett, amelyhez oltár és törvény hozzájárult. A barna: És? A szőke: Azt mondta, szó sincs róla. Himnuszt zengett a szerelemről. Azt mondta, minden szerelem szent. A barna: Hát akkor? A szőke: De minden csalás gyalázatos. A barna: Erre elküldted. A szőke: El. (Hosszú szünet. A szőke aszszony ismét föláll és idegesen járkál.) A barna (elgondolkozva): Vájjon mind ilyenek-e? (Szünet.) Remélem, nem. A szőke: Szeretném fölpofozni a világot. (Nagyon hosszú hallgatás. Kint este van. A két szép aszszony melankolikus gondolatokba merül.) Két nagy magyar muzsikus (Folytatás az 5-ik oldalról) szerző stílusa, alkotási módszere és jelentősége, annyira megegyeznek abban, hogy anyagilag mindketten hallatlanul szegények. Igazi hősök. A művészetükért élnek, halnak, ha kell: nélkülöznek, de semmi olyan “manageri” ajánlat, a mely más modern mestereknek vagyont, palotát, végnélküli jólétet biztosit, az ő szivükhöz nem talál utat. A háborúban vesztes Magyarország — mint állam — bizony nem tudja eltartani ezt a két nagy művészét úgy, ahogy azt megérdemelnék, vagy ahogyan azt egy gazdag ország megtehetné. Tudvalevő dolog, hogy kvartettek és zenekari müvek jövedelméből modern zeneszerző — az egy Strauss Richardot kivéve — vagyont nem tud szerezni, amit pedig mint zeneakadémiai tanárok keresnek, az jóval alatta van a létminimumnak. De érdekes, hogy ezek a gondok a két nagy művész barátait és tisztelőit sokkal inkább bántják, mint magát Kodályt és Bartókot. Valami oly szent, megnemesedett művészi életet él ez a két ember, hogy a napi élet gondjai nem is érnek fel hozzájuk. T
