A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-04-25 / 17. szám
A'HÉT 3 millió ember életét oda lehetne dobni a mészárszékre, úgy érezte hogy Franciaországnak egy érdeke van: békét kötni, tisztességes, megegyezéses alapon. Elutazott Svájcba és ott tárgyalásokat kezdett hasonló gondolkodású férfiakkal, Hohenlohe Sándor herceggel, a német pacifistával, Károlyi Mihálylyal, másokkal. Azt hangoztatta, hogy Párisban is, Berlinben is le kell törni azokat a politikusokat, akik “jusq’ au bout”, az utolsó emberig akarják folytatni a háborút, addig, amig egész Európa elvérzik. “Nem veszik-e észre ezek az örültek” — kiáltott fel kétségbeesetten, hogy az európai kultúra temetővé lesz, hogy hiába győzünk: Franciaország nem tudja majd pótolni az elvesztett emberéletet, hogy a háború vége Franciaország anyagi romlása lesz, akár győzünk, akár legyőznek bennünket ? Svájcból is meghallották Párisban Caillaux hangját. A háború már közel három éve tartott, a francia katonák az árkokban Caillauxt éltették és a stockholmi szocialista konferencia idejében “A Stockholm!” felirásu táblákat hordoztak a fronton, úgy látszott, hogy a vérgőz mámorából kijózanodik a világ. Caillaux békét akart, Czernin békét akart, Theodor Wolff a Berliner Tageblatt-ban a business-alapon való békéről vezércikkezett, a Károlyi-párt a békéért harcolt. Ekkor került kormányra Franciaországban Clémenceau, ekkor lett Németországban politikai hatalom Ludendorff tábornok. A béke barátjait öszszemorzsolták. Clemenceau a politikai perek egész tömegét indíttatta meg, Malvy belügyminisztert száműzték, Cail. lauxt száműzték, a vérfürdő tovább tartott, jött a vég, Franciaország győzelme és nem volt ember Franciaországban, akiről akkora megvetéssel beszéltek volna, mint Caillauxról. Hazaáruló mondották, az > ellenség megfizette, a németekkel és Károlyival cimboráit. Ha birtokai lettek volna, bizonyára elkobozták volna azokat és ha lett volna bolsevizmus Franciaországban, bizonyára Caillauxt állították volna oda bűnbaknak. Joseph Caillaux pedig ott ült Svájcban. Tűrte a rágalmakat, a megvetést. Egész élete a felesége volt, aki gyilkolt miatta, aki még mindig szép volt és a kit még mindig imádott. A reakció tombolt Franciaországban és a győzelem részegségében nem vették észre, hogy Franciaország belepusztul ebbe a győzelembe, hogy a gazdasági és pénzügyi összeomlás egyre gyorsabban közeledik. Lassan jött a kijózanodás. Caillaux másfél évvel ezelőtt hazamehetett Franciaországba, de a vasúti állomáson véresre verte a tömeg és amikor megérkezett Párisba, leköpdösték. Senki nem volt mellette, csak, a felesége. Megvetett, gyűlölt ember volt, aki bezárkózott a lakásába és tehetetlenül, vergődve nézte, hogy rohan lefelé Franciaország a gazdasági összeomlás lejtőjén. Caillaux hallgatott. Nem olyan idők jártak, hogy a próféták szavát meghallgatták volna. A hullámvonal elérkezett a mélypontra. Száműzetésének hosszú ideje alatt Caillaux állítólag vagyona egy részét is elvesztette. Megvetetten, gyűlölten, hívek nélkül, párt nélkül, hazaárulónak bélyegezve állott Párisban Joseph Caillaux. .. Vissza a hatalomba. De nemcsak Caillaux csúszott lefelé, hanem Franciaország is. A pénzügyi katasztrófa sötét körvonalai egyre fenyegetőbben bontakoztak .ki. Caillaux próféciája közeledett a beteljesedéshez. Franciaország képtelen fizetni az adósságait, dacára a megnyert háborúnak, a katonai kiadások terhei irtózatosak, a francia frank bukását egyszer feltartóztatta a Morgan-cég kölcsöne, de ma ismét négy milliárd fedezetlen bankjegy van forgalomban. És a pénzügyi és gazdasági romlás hónapjaiban egyre nagyobb várakozással fordult Franciaország a Park Monceau-i ház felé, ahol hallgatva, szótlanul rótta a szobákat Joseph Caillaux, a francia politika John Gabriel Borkman-ja. Előbb félénken kezdett beszélni arról, hogy Caillaux véleményét kellene kikérni, aztán egyre bátrabban, egyre hangosabban emlegették a nevét. “Csak Caillaux mentheti meg Franciaországot” — mondották. “Caillauxnak igaza volt”, “Hol van Caillaux?” “Mért üldözik Caillauxt ?” “Caillaux mártír”, “Caillaux... Caillaux... Caillaux”: az áruló neve zúgott végig Párison, Caillauxt hivatta az elnök az Elysée-palotába, miniszteri tárcát kínáltak Caillauxnak, aki azonban visszautasította, mert csak olyan feltételek mellett volt hajlandó vállalkozni, amelyek Franciaország pénzügyi diktátorává tették volna. És mint a görög sorstragédiákban a kórus egyre erősödő zúgása, úgy hangzott fel ismét Caillaux neve Párisban, amig a dezignált miniszterelnöknek, a szelíd Painlevének az autója megállott a Caillaux-ház előtt. És az estilapok már hozták a szenzációt: Caillaux elfogadta a pénzügyi tárcát a kabinetben. Egy uj világ ellen. A hullámvonal, Caillaux pályafutásának hullámvonala ismét merész lendülettel ivei a magasba. De Caillaux, aki miniszterelnökből száműzött és hazaáruló volt, akit Páris népe leköpdösött, akinek a családi életét minden intimitásával együtt kiteregették a lapokban, akinek a felesége szuronyos börtönőrök között ült a vádlottak padján: Caillaux nem lehet csak pénzügyminiszter. A Caillaux pályafutásának hullámvonala nem törhet meg a pénzügyminiszterségnél. A radikális tömegek szemében ismét Caillaux a vezér, a lobogóra ismét az ő neve van felírva és abban a kemény harcban, amit a dolgozó tömegek a reakcióval és a militarizmussal folytatnak, Joseph Caillaux ma a legjelentősebb tényező. Nem ember többé, hanem egy nagy gondolatnak, egy világszemléletnek a megtestesítője. Franciaország külföldi barátai öt év óta várták, hogy Caillaux kormányra kerüljön, mert tudták, hogy Caillaux kormányra kerüljön, mert tudták, hogy ez a francia imperializmus végét jelenti. Caillaux holnap miniszterelnök lesz, uj lökést ad a pacifizmusnak Franciaországban, uj politikai kurzust vezet be Franciaországba és ez az uj kurzus jelenti majd a világpolitikának azt a balra fordulását amely a háborús és militarista őrjöngésnek véget vet és egy boldogabb világ, egy békésebb és megelégedettebb Európa horizontját vetíti elénk. Nem a francia politikában jelent fordulatot Caillaux kormányra jutása, hanem a világpolitikában. Tíz évi őrjöngés után a józanságot. És a felszabadulás, a megkönnyebbülés sóhaját azokban az országokban, ahol még tombol a háborús reakció és ahol ma már tudják, mit jelent az, ha a francia politikát egy radikálisan demokrata, forradalmian pacifista államférfi irányítja. A hullámvonal egyre fölfelé tör. Amig a hullám elér odáig. Könnyű lett volna Caillau^ és Károlyi politikai pályája és a két oly rokon embersors között párhuzamot vonni. A különbség csak az, hogy a Károlyi pályafutásának hullámvonala még a mélyponton van. A különbség az, hogy Károlyit még csak nem is engedik viszsza a hazájába. A különbség csak az, hogy Magyarországon még nem vallják be, hogy Károlyinak volt igaza. A különbség csak az, hogy a hatalom birtokosait Magyarországon kevésbé izgatja a haza sorsa, mint Franciaországban. A különbség csak az, hogy Caillaux franciának született, Károlyi pedig magyarnak. Magyarországon pedig minden évekkel vagy évtizedekkel később szokott történni, mint Franciaországban. Magyarország még a negyvennyolcas forradalommal is ép egy hónappal maradt .el Franciaország mögött. Hanem a világpolitikának is vpnnak hullámvonalai, amelyek Párisból szoktak kiindulni. És ha egyszer a liberális és pacifista hullám, amelynek a zúgását most halljuk Párisból, megindul és végigsöpri Európát, akkor nincs reakció, amely ennek a hullámnak gátat emelhessen. Csak az a kérdés, mikor ér el ez a hullám Magyarországra? Holnap, holnapután vagy tiz esztendő múlva? Déri Imre. TI DR. NICHOLAS M. It T rRIEDMAlN Amerikai Magyar Fogorvos Modern Fogászat — Mérsékelt Árak 353 EAST 86th STREET Gor, 1st Ave. NEW YORK CITY Tel. Lenox 1857.
