A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-04-18 / 16. szám

2 A HÉT gyár Népszava kiadójáról, vagy elmulasztottak meghívót kül­deni neki valami estélyre. Üz­letembereket kényszerítenek arra, hogy bizonyos újságok­ban, amelyek szintén nincsenek egy véleményen a lapvállalko­zóval, ne merészeljenek hirdet­ni. A publicitással való nagyon csúnya és nagyon erkölcstelen visszaélésnek nincs az a for­mája, amivel ne találkoznánk ebben az újságban. * Igaz: ennek a visszaélésnek megvannak a maga nagyon üd­vös következményei is és bizo­nyára ez az egyetlen magyará­zata annak, hogy Amerika még nem nyúlt bele ebbe az idegen­­nyelvű sajtó-dzsungelbe. Ezek a viszonyok, amelyeknek a pár­ját nem találjuk meg a világ semmiféle társadalmában sem, annyira megutáltatják minden valamirevaló emberrel az ame­rikai magyar életet, hogy min­den energiáját összeszedve, me­nekül belőle. Az Amerikai Ma­gyar Népszava valóban nagy­szerűen amerikanizál. Megha­misított magyarországi hírei­vel, terrorjával, polémiáinak páratlan durvaságával egyenes sen rákényszeríti az amerikai magyart, hogy tanuljon meg angolul és felejtse el azt is, hogy valaha magyar újságot olvasott. Abból a magyar pos­­ványból, a melyet ő teremtett meg, kiusztatja a magyarokat a nagy amerikai tengerbe, ahol aztán végleg elvesznek a ma­gyarság számára. Ezért csök­ken évről-évre a közönsége, ez­ért vészit el évenként átlag két ezer olvasót, mert aki egyszer annyira vitte az angol nyelv­ben, hogy csak a Daily News irodalmi nívóját is megértse, az boldogan lélekzik fel és nem rontja meg az agyát többé az­zal a szellemi táplálékkal, ame­lyet a Népszava nyújt át neki. De ha a Népszavának ezt a fur­csa amerikanizáló metódusát Amerika talán honorálja is: a magyarságnak nem lehet az a célja, hogy az ő újságja pusz­títsa ki itt a magyar életet. Le­het, hogy az amerikai magyar­ság is foglalkozik az öngyilkos­ság gondolatával, — de az egé­szen bizonyos, hogy más halál­nemet is tud választani magá­nak, mint hogy az Amerikai Magyar Népszava szellemi bűz­­bombáitól pusztuljon el. * A pusztulástól az amerikai magyar életet csak egy uj napi­lap mentheti meg. Egy uj, tisz­tességes napilap, amely nem le­het erkölcsileg felelőtlen egyé­nek magántulajdona, amelyet magasabb szempontok vezetnek és amely végre egy igazi újsá­got ad az amerikai magyarság­nak. Ennek a napilapnak való­ban az amerikai szellemet kell tükröztetnie, ennek az újság­nak a fair play alapján kell áll­nia, ennek az újságnak liberá­lisnak, progresszivnek kell len­nie. Ez az újság nem oktrojál­hat rá az amerikai magyarság­ra személyeket, ez az újság nem lehet vadászterülete Magyaror­szágból kiszökött desperádók­­nak, — ennek az újságnak olyan fairnek, olyan tisztessé­gesnek kell lennie, mint ami­lyen fairek és tisztességesek a legnagyobb amerikai napila­pok. Ennek az újságnak politi­kai polémiáiban is be kell tar­tani azokat a határokat, ame­lyeket a tisztesség és a jóizlés ír elő. Ennek az újságnak tá­mogatnia kell minden tisztessé­ges magyar mozgalmat, á hir­detési érdekektől teljesen füg­getlenül, ennek az újságnak ne­velnie kell a közönséget, taní­tani és támogatni az amerikai magyarokat, — adni nekik és nem venni tőlük örökösen. Becsületes, tisztességes, libe­rális napilapot kell adni az ame­rikai magyarságnak, olyan la­pot, amelyet újságírók írnak, a kiket nemcsak az újságírás mesterségére neveltek rá, ha­nem az újságírói erkölcsre is. * Egy ilyen lapnak a megindí­tásához nemcsak pénz, tőke kell, hanem valami más is: a közönség akarása, a közönség­nek a lappal való együttérzése. Egy ilyen lap nem lehet embe­rek magántulajdona: kell, hogy ez a napilap az egész amerikai magyarságé legyen. A Hét szerkesztőségét leve­lekben buzdították az olvasói arra, hogy csináljanak ebből az újságból napilapot. A Hét szerkesztősége vállal­kozik erre a feladatra. De csak úgy, csakis azzal a feltétellel, ha a közönséggel partnershipbe mehet. Egy napilaphoz komoly tőke kell. Legalább huszonötezer dollár. Ezt a tőkét a közönség­nek kell összeadnia, mint ahogy a közönség lesz a tulajdonosa is az uj napilapnak. A közönséghez, az amerikai magyarsághoz fordul ezennel A Hét: akarja-e az amerikai magyarság, hogy legyen itt egy EURÓPAI ÉS AMERIKAI KÖTVÉ­NYEK, ÉRTÉKPAPÍROK.—Felvi­lágosítás személyesen v. levélben JOHN BIRO & CO. 2 Rector Street New York Telefon: Whitehall 3630. igazi napilap végre? Ha igen, akkor hamarosan ki fog derül­ni, hogy mily könnyen össze lehet hozni a napilap megindí­tásához szükséges tőkét. Ha igen akkor kell akadni ötezer embernek, aki néhány dollárral hozzájárul ahhoz, hogy ez a napilap megalakuljon, néhány dollárral, amely azt is biztosít­ja, hogy az uj napilapnak társ­­tulajdonosa is lesz. A Hét szerkesztősége egy­előre semmiféle pozitív indít­ványt nem tesz. A Hét szer­kesztősége egyelőre csak hoz­zászólásokat kér a közönségtől. A Hét szerkesztősége arra vár, hogy milyen visszhangja lesz ennek a felhívásának? Az uj napilapot a közönség­nek magának kell megteremte­nie és mi azt akarjuk, hogy maga a közönség határozza meg e napilap megalakításá­nak a módozatait is. Nézzük meg végre: van-e annyi erő az amerikai ma­gyarságban, hogy meg tudja teremteni a saját napilapját? MOST SZOMBATON ÁPRILIS H0 18-AN tt A HÉT t? UDVARI BALJA HOTEL MAJESTIC (Central Park West és 72-ik utca) JEGYEK ESTE A PÉNZTÁRNÁL IS KAPHATÓK. ÁRA KÉT DOLLÁR ÉRTÉKES DIJAK! ÉJFÉLI TRÉFÁK! Szigethy József 10 tagú zenekara Találkozzunk valamennyien szombaton este “A HÉT” bálján!

Next

/
Oldalképek
Tartalom