A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-04-04 / 13. (14.) szám

VOL. II. NO. 13. NEW YORK, APRIL 4, 1925 EGYES SZÁM ÁRA: 10c.

Szerkesztik: DÉRI IMRE és KENDE GÉZA

A HÉT, Published lEvery Saturday by A HÉT, Inc., at 205 E. 85th St., New York, N. Y. Subscription Rates: One Year $4.00. Six Months $2.00 Single Copies 10c. Entered as a Second Class Matter, March 13, 1924, at Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879.

Búcsúzunk Károlyi Mihálytól

Károlyi vasárnap utazik Londonba

Károlyiné az ősz folyamán visszajön Amerikába. —

Károlyi is elkíséri feleségét

Károlyi Mihály vasárnap este kilenc órakor a Grand Central Stationről elutazik Canadába. Hétfőn reggel érkezik meg Károlyi Mihály Montrealba, a honnan St. Johnba utazik tovább, hogy innen szálljon hajóra és térjen vissza három hónapi amerikai tartózkodás után Londonba. Barátai és tisztelői már elbúcsúztak tőle annak a lakomának a keretében, amelyet az Ady Club rendezett Károlyi tiszteletére a Boulevard kávéház és restaurant különtermében és amelynek a lefolyásáról A Hét következő számában fogunk részletesen beszámolni. Károlyi Mihály amerikai és magyar hívei vasárnap este nyolc órakor találkoznak a Grand Central Stationen, hogy egy hatalmas és impozáns demonstrációval vegyenek búcsút a magyar demokrácia nagy eszméjének nagyszerű reprezentáló jától.

Károlyi nem beszélhetett az Egyesült Államokban. A reakció szájkosarat tett a szájára. Reakciósok mindenütt az egész Világon vannak, Amerikában épugy, mint Európában és az a nemzetközi szövetség, amely a világ valamennyi nemzetének reakciósai között megvan, sokkal erősebb, sokkal internacionálisabb, mint bármily más nemzetközi szervezet. “Egy egész világ ellen” — ez a cime a Károlyi Mihály könyvének és valóban: az egész világ reakciós tábora vette fel a harcot ez ellen az egy ember ellen, aki sziklaszilárdan állott a népszabadság eszméje mellett. Az amerikai reakció nem engedte beszélni Károlyit. Hughes ur, a ki hivatali tevékenységének utolsó napjaiban sokkal jobban képviselte a Vanderbilt-családot, mint az Egyesült Államok érdekeit, megtette azt a szívességet gróf Vanderbilt Lászlónak, hogy nem engedte Károlyit beszélni, Mr. Kellogg pedig, aki eddig ki nem nyomozott diplomáciai sikerek után került a külügyminiszteri székbe, úgy érezte, hogy neki is oda kell állania Horthy mellé. Károlyi tehát eltávozik az Egyesült Államok területéről anélkül, hogy , módjában lett volna akár a magyar, akár az amerikai közönség előtt a magyar problémáról beszélnie.

Károlyi amerikai tartózkodása azonban nem volt eredménytelen. Károlyi hallgatása ékesebben és hangosabban szólt, mintha agitálva járta volna be Amerika magyarlakta városait. A magyarok között való agitáció épugy tisztára magyar ügy lett volna, az amerikai nyilvánosság teljes kizárásával, mint ahogy nem jutnak az amerikai közvélemény nyilvánossága elé az imitt-amott felbukkanó fehér mozgalmak. Károlyi, a hallgató, a szótlan, sokkal, de sokkal nagyobb publicitást kapott az amerikai sajtóban, mint amilyent kapott volna az agitátor Károlyi. És ez a publicitás minden sorában, minden betűjében csapásokat osztogatott nemcsak az amerikai reakciónak, hanem sokkal inkább a magyarországinak. Ha lett volna még Amerikában újságolvasó ember, aki nem tudta volna, hogy mit jelent Horthy kormánya, aki nem tudta volna, hogy ennél gonoszabb, véresebb, szabadságtipróbb uralom alig volt még a modern történelemben, az részletesen informálódhatott arról, ,hogy mi a Horthy-rendszer abban a sok ezer amerikai újságban, amely heteken keresztül közölte a Károlyi-ügy legújabb fejleményeit. Nincs az a pénz, amivel ezt a publicitást meg lehetett volna fizetni, nincs az a sajtócampagne, amivel a magyarországi kurzus helyre tudná ütni azokat a sebeket, amelyeket a Károlyi-affér kapcsán szenvedett. A liberalizmus leghatalmasabb segítőtársa mindig és mindenkor a reakció végtelen ostobasága volt- Ha Károlyit korlátozás nélkül engedték volna be Amerikába, sokkal kevesebb amerikai lett volna kiváncsi arra, amit igy elmondottak Károlyi helyett nanról-napra az amerikai lapok.

Ami az amerikai magyarságot illeti, ezt a tömeget is felrázta a letargiájából Károlyi itttartózkodása. A felvilágosodottság, a szabadság és a demokrácia ügyének katonái újabb tömegekkel erősödtek. A magyar kormány megfizetett lapjai, a kakaó-peddlerek hivatalos újságja megutál tatták magukat még azzal a közönséggel is, amely a magyar politikában nem foglalt állást, de a melynek a jóérzését felháborította az az aljas és perfid mód, amellyel Károlyit támadták. Nem elvi harc volt ez, nem ellentétes világnézletek megütközése, hanem egy gyáva és korlátolt embernek a rágalomhadjárata egy olyan férfi ellen, akiről előre tudta, hogy nem tud visszaütni.

Értesülésünk szerint Károlyiné az ősz folyamán visszatér Amerikába, hogy felolvasó körútját, amelyet a betegsége következtében kénytelen volt megszakítani, folytassa. Károlyi Mihály abban az esetben jön csak vissza Amerikába, ha beutazási engedélyét immár minden korlátozás nélkül megkapja. A szabadság és a demokrácia amerikai magyar barátai nem búcsúznak végleg Károlyi Mihálytól. Abban a meggyőződésben mondanak hozzá istenhozzádot, hogy néhány hónap múlva viszontlátják és szervezkedhetnek és tömörülhetnek a lobogó körül, amely az évtizedes harcban az ői kezében tiszta és mocsoktalan maradt.