A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-03-07 / 10. szám

VOL. II. No. 10. NEW YORK, MARCH 7, 1925. EGYES SZÁM ARA: 10c c M 1 Szerkesztik DÉRI IMRE és KENDE GÉZA A HÉT, published Every Saturday by A HÉT, Inc., at 206 E. 85th St., New York, N. Y. Subscription Rates: One Year $4.00. Six Months $2.00. Single Copies 10c. Entered as Second Class Matter, March 13, 1924, at the Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879. SZÓLÁSSZABADSÁGOT KÁROLYI MIHÁLYNAK! HUGHES VÁLASZA NEM KIELÉGÍTŐ. — BORAH ÉS JOHNSON A SZENÁTUS ELÉ VISZIK A KÁROLYI ÜGYET Az amerikai sajtó folytatja a támadásokat Hughes ellen. — A State Department megkezdi a visszavonulást. — Kellogg valószínűleg visszavonja Hughes rendeletét. Az a nagyarányú küzdelem, amit liberális és valóban ameri­kai gondolkodású amerikaiak Károlyi teljes és korlátozatlan szólásszabadságáért és a jog­­fosztó, szégyenteljes “szájko­sár-rendelet” ellen megindítot­tak, egyre nagyobb erővel fo­lyik tovább. Hughes államtitkár, akit Borah szenátor ebben az ügyben nyilatkozattételre szorí­tott, azt a választ adta a szená­tus külügyi bizottságának, hogy bizonyos “titkos információk” alapján látta tanácsosnak meg­nyirbálni az amerikai szólássza­badságot, viszont megengedte Károlyinak azt, hogy a Civic Liberties Union március 7-i la­komáján, amit Károlyi tisztele­tére rendeznek, felszólaljon. Károlyi is, barátai is, Hughes ur válaszát nem kielégítőnek tart ják. Károlyi a március 7-i lunch­­eon-on nem fog felszólalni, el­lenben beszél Károlyi helyett az amerikai sajtó, beszél helyette Borah és Johnson és beszél he­lyette az a liberális Amerika, a mely még értékesnek tartja a szólásszabadság szent jogát ebben az országban. Hughes védekezése. Hughes államtitkár Borah szenátorhoz, mint a szenátus külügyi bizottságának elnöké­hez, levelet intézett, amelyben igy védekezik azzal a váddal szemben, hogy Széchenyi Lász­ló kívánságára felfüggesztette az amerikai szólásszabadságot: Az 1918. május 22-én kelt kongresszusi határozat felhatal­mazta az elnököt, hogy idege­nek beutazását belátása szerint korlátozásnak vesse alá. Az el­nök a State Department vezető­jét bizta meg azzal, hogy . nevé­ben ezt a jogot gyakorolja. A háború végével a kongresszus a legtöbb háborús törvényt hatá­lyon kívül helyezte ugyan, de ennek a rendelkezésnek az érvé­nyét fentartotta. Károlyi Mihály abból a célból kapta meg a beutazási enge­délyt, hogy beteg feleségét meg­látogassa. Károlyival közölték, hogy a beutazási engedélyt meg­kapja azzal a megszorítással, hogy felesége meglátogatására jön Amerikába és nem folytat itt politikai tevékenységet. Ká­rolyi elfogadta ezt a feltételt. "Felteszem” — folytatja Hughes a levelét — ‘‘hogy a szenátus külügyi bizottsága is­meri gróf Károlyi történetét és én csak annyit mondhatok, hogy az az információ, amely a State Departmenhez beérkezett és amelynek a közzététele nem len­ne összeegyeztethető a közér­dekkel, tanácsosnak tartotta, hogy óvatossági rendszabállyal éljünk.” “A sajtóban közzétett kijelen­tésekre vonatkozólag csak any­­nyit mondhatok, hogy itt nem a szólásszabadságról van szó, ha­nem egy idegennek arról a jogá­ról, hogy bebocsássák ebbe az országba. Ennek a jognak a ke­zelése pedig a State Depart­­mentre van bizva.” “Nem kielégítő!” A külügyi államtitkárnak ezt a válaszát nem tartották kielé­gítőnek sem a liberális lapok, sem a szenátus külügyi bizottsá­gának tagjai. Ami Borah szená­tort illeti, Borah kijelentette, hogy a külügyi bizottság annál kevésbbé tarthatja kielégitőnek, mert Hughes vonakodott a bizottság ren­delkezésére bocsátani a Káro­lyira vonatkozó adatokat, holott épp az a lényege a kér­désnek, hogy honnan, kitől kap­ta Hughes ur a Károlyira vonat­kozó adatokat, annál inkább, mert a szenátus külügyi bizott­sága meg van győződve arról, hogy az egész affér mögött a háttrében Széchenyi László, he­lyesebben a Vanderbilt család áll. Borah felveszi a harcot. Mr. Hughes válasza kínos visszatetszést szült washingtoni politikai körökben. Borah sze­nátor közvetlenül Hughes leve­le után nyilatkozatot tett a washingtoni laptudósitók előtt, amelyben kijelentette, hogy Hughes államtitkár válaszára úgy ő, mint a liberális szenáto­rok a szenátus plénuma elé kény­telenek vinni ezt az ügyet. Bo­rah szerint a kérdés lényege ép­pen az, hogy honnan szerezte az információt a State Department és miféle titkos erők dolgoznak a sötétben Károlyi ellen? Tisz­tán kell látnunk ebben az ügy­ben és nem engedhetjük meg, hogy idegen államok ügynökei diktálják a State Department politikáját, — mondotta Borah. Borah szenátornak ez a hatá­rozott állásfoglalása annál na­gyobb jelentőségű, mert köztu­domású, hogy Hughes bukása jórészt azokra az ellentétekre vezethető vissza, amelyek köz­te és Borah között felmerültek. Nyílt titok, hogy Kellogg alatt Borahnak jelentékeny szerepe lesz Amerika külügyi politiká­jának intézésében. Hughes levelének még egy sokkal súlyosabb következmé­nye is lesz: Johnson szenátor in­dítványt fog benyújtani, hogy a kongresszus szüntesse meg a State Departmentnek azt a jo­gát, amely szerint feltételekhez kötheti idegenek beutazását. Johnson szenátor hangsúlyozta, hogy a kongresszusnak soha nem volt az intenciója, hogy egy háborús törvény alapján olyan jogot adjon a kormány kezébe, amely szájkosarat tehet bármely politikai menekült szá­jára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom