A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-03-07 / 10. szám
VOL. II. No. 10. NEW YORK, MARCH 7, 1925. EGYES SZÁM ARA: 10c c M 1 Szerkesztik DÉRI IMRE és KENDE GÉZA A HÉT, published Every Saturday by A HÉT, Inc., at 206 E. 85th St., New York, N. Y. Subscription Rates: One Year $4.00. Six Months $2.00. Single Copies 10c. Entered as Second Class Matter, March 13, 1924, at the Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879. SZÓLÁSSZABADSÁGOT KÁROLYI MIHÁLYNAK! HUGHES VÁLASZA NEM KIELÉGÍTŐ. — BORAH ÉS JOHNSON A SZENÁTUS ELÉ VISZIK A KÁROLYI ÜGYET Az amerikai sajtó folytatja a támadásokat Hughes ellen. — A State Department megkezdi a visszavonulást. — Kellogg valószínűleg visszavonja Hughes rendeletét. Az a nagyarányú küzdelem, amit liberális és valóban amerikai gondolkodású amerikaiak Károlyi teljes és korlátozatlan szólásszabadságáért és a jogfosztó, szégyenteljes “szájkosár-rendelet” ellen megindítottak, egyre nagyobb erővel folyik tovább. Hughes államtitkár, akit Borah szenátor ebben az ügyben nyilatkozattételre szorított, azt a választ adta a szenátus külügyi bizottságának, hogy bizonyos “titkos információk” alapján látta tanácsosnak megnyirbálni az amerikai szólásszabadságot, viszont megengedte Károlyinak azt, hogy a Civic Liberties Union március 7-i lakomáján, amit Károlyi tiszteletére rendeznek, felszólaljon. Károlyi is, barátai is, Hughes ur válaszát nem kielégítőnek tart ják. Károlyi a március 7-i luncheon-on nem fog felszólalni, ellenben beszél Károlyi helyett az amerikai sajtó, beszél helyette Borah és Johnson és beszél helyette az a liberális Amerika, a mely még értékesnek tartja a szólásszabadság szent jogát ebben az országban. Hughes védekezése. Hughes államtitkár Borah szenátorhoz, mint a szenátus külügyi bizottságának elnökéhez, levelet intézett, amelyben igy védekezik azzal a váddal szemben, hogy Széchenyi László kívánságára felfüggesztette az amerikai szólásszabadságot: Az 1918. május 22-én kelt kongresszusi határozat felhatalmazta az elnököt, hogy idegenek beutazását belátása szerint korlátozásnak vesse alá. Az elnök a State Department vezetőjét bizta meg azzal, hogy . nevében ezt a jogot gyakorolja. A háború végével a kongresszus a legtöbb háborús törvényt hatályon kívül helyezte ugyan, de ennek a rendelkezésnek az érvényét fentartotta. Károlyi Mihály abból a célból kapta meg a beutazási engedélyt, hogy beteg feleségét meglátogassa. Károlyival közölték, hogy a beutazási engedélyt megkapja azzal a megszorítással, hogy felesége meglátogatására jön Amerikába és nem folytat itt politikai tevékenységet. Károlyi elfogadta ezt a feltételt. "Felteszem” — folytatja Hughes a levelét — ‘‘hogy a szenátus külügyi bizottsága ismeri gróf Károlyi történetét és én csak annyit mondhatok, hogy az az információ, amely a State Departmenhez beérkezett és amelynek a közzététele nem lenne összeegyeztethető a közérdekkel, tanácsosnak tartotta, hogy óvatossági rendszabállyal éljünk.” “A sajtóban közzétett kijelentésekre vonatkozólag csak anynyit mondhatok, hogy itt nem a szólásszabadságról van szó, hanem egy idegennek arról a jogáról, hogy bebocsássák ebbe az országba. Ennek a jognak a kezelése pedig a State Departmentre van bizva.” “Nem kielégítő!” A külügyi államtitkárnak ezt a válaszát nem tartották kielégítőnek sem a liberális lapok, sem a szenátus külügyi bizottságának tagjai. Ami Borah szenátort illeti, Borah kijelentette, hogy a külügyi bizottság annál kevésbbé tarthatja kielégitőnek, mert Hughes vonakodott a bizottság rendelkezésére bocsátani a Károlyira vonatkozó adatokat, holott épp az a lényege a kérdésnek, hogy honnan, kitől kapta Hughes ur a Károlyira vonatkozó adatokat, annál inkább, mert a szenátus külügyi bizottsága meg van győződve arról, hogy az egész affér mögött a háttrében Széchenyi László, helyesebben a Vanderbilt család áll. Borah felveszi a harcot. Mr. Hughes válasza kínos visszatetszést szült washingtoni politikai körökben. Borah szenátor közvetlenül Hughes levele után nyilatkozatot tett a washingtoni laptudósitók előtt, amelyben kijelentette, hogy Hughes államtitkár válaszára úgy ő, mint a liberális szenátorok a szenátus plénuma elé kénytelenek vinni ezt az ügyet. Borah szerint a kérdés lényege éppen az, hogy honnan szerezte az információt a State Department és miféle titkos erők dolgoznak a sötétben Károlyi ellen? Tisztán kell látnunk ebben az ügyben és nem engedhetjük meg, hogy idegen államok ügynökei diktálják a State Department politikáját, — mondotta Borah. Borah szenátornak ez a határozott állásfoglalása annál nagyobb jelentőségű, mert köztudomású, hogy Hughes bukása jórészt azokra az ellentétekre vezethető vissza, amelyek közte és Borah között felmerültek. Nyílt titok, hogy Kellogg alatt Borahnak jelentékeny szerepe lesz Amerika külügyi politikájának intézésében. Hughes levelének még egy sokkal súlyosabb következménye is lesz: Johnson szenátor indítványt fog benyújtani, hogy a kongresszus szüntesse meg a State Departmentnek azt a jogát, amely szerint feltételekhez kötheti idegenek beutazását. Johnson szenátor hangsúlyozta, hogy a kongresszusnak soha nem volt az intenciója, hogy egy háborús törvény alapján olyan jogot adjon a kormány kezébe, amely szájkosarat tehet bármely politikai menekült szájára.
