A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-03 / 1. szám
14 A HÉT A clevelandi magyarságról A HÉT számára irta: REMÉNYI JÓZSEF Amerikai szociológusok szerint a középnyugat az Egyesült Államok legjellegzetesebb része. A kelet túlságosan közel esik az Atlanti Óceánhoz, az európai emlékekhez, a nyugat ipari és kereskedelmi élete nem olyan zajos, lármás, sokoldalú, nem annyira reprezentáló, hogy teljesen indokolttá tenné az “amerikai” jelzőt, a délen még az eltorzított feudalizmus nyomaival találkozunk. A középnyugat az igazi Amerika: összetétele a farmer-civilizációnak és az indusztrializmusnak, a nagystílű kereskedelmi szempontoknak és bizonyos vidékiességnek, amellyel Amerika belekapcsolódik a múltba, a fejlődés éveibe. Ennek a középnyugatnak egyik legérdekesebb városa Cleveland. Milliós lakosságú város, amelynek hetvenöt százaléka idegen születésű vagy idegen származású. A város kulturális karakterét a New England államokból elszármozott telepesek utódainak erkölcsi és értelmi felfogása határozza meg, ugyanakkor azonban kétségtelen, hogy a város szellemi és gazdasági életében erősen építő értékekkel belekapcsolódnak a bebevándorlók is. Clevelandban konzervatív megállapitás szerint negyvenezer magyar lakik. Örvendetes jelenség, hogy a magyarság nemcsak, a gyárak munkájából veszi ki a részét, hanem kereskedelmileg is érvényesül, s szellemi megnyilatkozásaiban is megfelelő eredménnyel ad életjelt magáról. Clevelandban erős és szívós az az amerikai nacionalizmus, a mely Thomas Paine, Thomas Jefferson, Abráham Lincoln hagyományai alapján a demokráciát az amerikanizmussal egy kalap alá tartozó fogalomnak minősiti. Esztendőkkel ezelőtt Tom L. Johnson1 volt a város polgármestere, aki vagyonát, tekintélyét, hatalmát a nép szolgálatába állította s a bankokkal folytatott harcban az erkölcsi igazság elvét tudta diadalra juttatni. Ezzel a szellemmel ma is találkozunk Clevelandban és ez a szellem az, amely a gondolkodó magyarok érzésvilágát, életfelfogását élénken befolyásolja. A Klu Klux Klan természetesen itt is próbál garázdálkodni, mert a lelki sötétségtől mentes szempontok privilégiumával Cleveland sem. dicsekedhetik. Általában azonban meg lehet állapítani azt, hogy a bevándorlók, tehát a magyarok és magyar származású amerikai polgárok s a született amerikaiak közötti viszony barátságos, sőt nem egy esetben a teljes közvetlenség erejével hat. A clevelandi magyar kolónia körülbelül harminc éve él szerves, fejlődésképes életet. Tekintettel arra, hogy a magyarság az East Sideon és a West Sideon meglehetősen egységes táborban él, társadalmi életét bizonyos egészséges jelenségek teszik érdekessé és rokonszenvessé. Ha a magyarság szétforgácsolva élne, mint nem egy amerika városban, akkor társadalmi élete is kevésbbé egységes lenne s ennélfogva a benne rejlő kedélyt és gondolkodást képviselő értékek kisebb mértékben juthatnának felszínre. A clevelandi magyarság élete sincs hiányában a provincializmusnak, ami a bevándorló lélektanának természeténél fogva elkerülhetetlen. Itt is vannak kicsinyességek, teljesen amatőr kulturtörekvések, itt is találkozunk a falusi emlékek városi karikatúráival, a jelszavak és frázisok labirintusába itt is betévednek sokan. Ám ezek a bizarr és ferde életmegnyilatkozások eltörpülnek a tényleges értékek mellett. A bevándorló élete gyökértelen. Sem a gazdasági elhelyezkedés, sem a vérmérsékletnek és ■ hajlamoknak megfelelő munkakör nem tudja elfojtani a felnőtt korban idegen környezetbe került lélek nyugtalanságát. Még ott is, ahol amerikai részről nyílt és becsületes megértés nyilatkozik meg a bevándorlóval szemben, a bevándorló belső életében, Ízlésében, gondolkodásában, előítéleteiben, fantasztikusan érvényesülő mult a jussát követeli. Hogy a bevándorló a szivével is beleélje magát az uj környezetbe, annak elengedhetetlen feltétele, hogy legalább társadalmi életében — egyházi, egyleti, kulturáis tevékenységében!— a faji sajátosságait szolgáló erők megnyilatkozhassanak. A clevelandi magyar is kettős életet él: amerikait a gyárban, a hivatalban, amerikai-magyar életet pedig társadalmi működésében. Amerikai-magyar életet: azaz annyira magyart, amennyire azt a múlt szuverén jogainál fogva megkívánja, s annyira amerikait, amennyire az a viszonyokban való egészséges alkalmazkodásánál fogva elengedhetetlen. Persze vannak magyarok, akik ezt a kettősséget nem tudják összeegyeztetni egymással s vagy teljesen beleolvadnak az amerikai életbe, vagy pedig megmaradnak magyaroknak, ^irva vigadóknak, fe jet lehajtóknak, bánatlelkek a siker arénájában. Akik kimondottan a magyar társadalom keretén belül tesznek eleget annak az elvnek, hogy az ember társas lény, azok rendesen négy helyen keresik a szociális érintkezés örömeit. Az egyházban s a vele kapcsolatos intézményekben, a körben vagy egyletben, a színházi előadásokon vagy hangversenyek alkalmával, újabban pedig bizonyos családok között erős érintkezés fejlődött ki s ez benső, örömemléket teremtő összejövetelekben jut kifejezésre. Az egyházak, egyletek és körök mind elevenebb, mind változatosabb programmal kedveskednek a tagoknak és érdeklődőknek: nemcsak műkedvelő előadásokkal, kabaré előadásokkal, táncmulatságokkal, football versenyekkel, bazárokkal, nyáron piknikekkel, ha- , nem kulturcélokat szolgáló zeneestélyekkel s előadásokkal is, amelyeknek tárgya az irodalom, a művészet, a tudomány, az élet a maga gyakorlati és elvont távlatában. A táncmulatságokban a csárdáshangulat birkózik a jazz- zenével. A műkedvelő előadások alkalmat adnak a közönségnek arra, hogy a régi népszínművekkel, az újabb operettekkel, sőt nem egy esetben az újabb színmüvekkel is megismerkedjék. A bazárokon kiállított és kisorsolt munkák vajmi gyakran a magyar népben rejlő, szingazdagságban tomboló és nagyszerű invenciót eláruló ipar-müvészeti készséget juttatják kifejezésre. A dalárdák a magyar népdalok és müdalok, valamint a nemzetközi jelentő-VERESS KÁLMÁN ZENETANÁR tanít hegedűt, cimbalmot, csellót. 346 E. 78 St. Tel. Rhinelander 2183. ÁLLAMILAG ENGEDÉLYEZETT Kálmán Detektiv-lroda 799 BROADWAY, Room 231, NEW YORK.' 11-ik utca sarok. Telefon: Stuyvesant 0907 LEGKÉNYESEBB ÜGYEIVEL forduljon bizalommal hozzánk. Nyomozásainkat gyorsan, pontosan és lelkiismeretesen, teljes titoktartás mellett végezzük el. Ingyen tanácsot ad naponta délelőtt 10-től 12 óráig. KÁLMÁN BÉLA, a Detektiv-lroda főnöke. Dr. Harry Greenberg FOGORVOS Specialista foghúzásban. Modern fogászat 357 East 78th Street, New York Mrs. RROMER okleveles magyar szülésznő 342 E. 15th St. New York 1—2 Ave. között Tel Lexington 4117 Dr. Nicholas M. Friedman amerikai magyar fogorvos Modern Fogászat — Mérsékelt árak. 353 EAST 86th STREET Cor. 1st Ave. NEW YORK. Tel. Lenox 1857. L. MENDELSOHN A' legismertebb, legrégibb MAGYAR VIRÁGÜZLET 1341—2nd Avenue, New York City Telephone Rhinelander 3074 Greenthal & Greenthal 277 BROADWAY BÜNTETŐ ÉS POLGÁRI ÜGYVÉD Este: 237 E. 86th St. Más ilyen nevű irodákkal nem vagyunk összeköttetésben. Greenthal & Greenthal MEGBÍZHATÓ FOGORVOS Dr. S. FERDINAND Specialista foghúzásban. Uj fogak csináltatásáért teljes jótállást vállal 1509 First Ave. Soutwest cor. 79. St. NEW YORK CITY Telephone Rhinelander 6495
