A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-02-21 / 8. szám
16 A HÉT RÁDIÓ ELMÉLET. írja BRIEGER LÁSZLÓ Tudományos dolgokról népszerű értekezést írni nem könynyü feladat. Különösen igaz ez. ha az értekezés tárgya valami “technikai vívmány,” de talán a legnehezebb és leghálátlanabb a vállalkozás, ha a téma elektromossággal van összefüggésben. A gőzgép működései elvét megmagyarázni és azt meg is érteni nem túlságosan fáradságos, elek tromos tünemények megértetése azonban már körülményes, mert az egyedüli mód az, hogy a jelenséget valami könnyebben elképzelhető jelenséggel hasonlítsuk össze; sajnos azonban, hogy ezek maguk is körülményesek. A népszerűsítésnek is meg vannak a fokozatai és ha tudnám, hogy hü olvasóim mit kívánnak és miből mennyit, akkor könnyebb lenne a feladátom. így hogy mindenkit kielégítsek, a kezdet legkezdeténél indulok el, megkockáztatva azáltal, hogy az első pár közleményt egypáran unalmasnak fogják tartani; mindenesetre igyekezni fogok arra, hogy tények száraz felsorolását, ameny nyire csak lehetséges, elkerüljem. Illő, hogy mielőtt belekezdenénk a tulajdonképeni tárgyalásba, az elkövetkezendőknek rövid programját előrebocsássam. ‘Megpróbálom megérthetővé tenni azokat a fizikai jelenségeket és azoknak törvényeit, amelyeken a drótnélküli táviratozás és távbeszélés alapszik, majd rátérek ezeknek a jelenségeknek gyakorlati alkalmazására. Minthogy a távbeszélés mibenlétének megértéséhez a táviratozás ismerete lényeges, elsősorban azt fogom tárgyalni. A porblémának két fázisa van, u. m. üzenetet küldeni és a küldött üzenetet felvenni. Ennek megfelelőleg először a küldés és azután a felvevés módozatait fogom elemezni. Ez utóbbinál fogok leghosszabban időzni, tekintve, hogy a laikus számára jelenleg ez a legfontosabb. Tárgyalás alá fog kerülni a felvevő készülékek különböző alkatrészének szerepe, működésének lényege; a jelenleg forgalomban levő készülékek csoportosítása és végül az a sok minden, amiben ezek a készülékek még mindig fogyatékosak, már csak azért is, mert ennek a sok mindennek a mibenléte és eredete még mindig homályban van. ALAPVETŐ JELENSÉGEK. A drótnélküli táviratozás és távbeszélés lehetősége nem magában álló, független természeti jelenségen alapszik, hanem sok, látszólag teljesen elütő jelenséggel együtt csak vállfája az energia sugárzásnak. Lám már a kezdet legkezdetén beleütközünk egy fogalomba, aminek megértése alapvető fontosságú és alapos meggondolást igényel. Elsősorban is, mi az az energia. Legkézenfekvőbb talán az a magyarázat, amely szerint energia mindaz, ami munka végzésére felhasználható. Például: a vizesés energiát képvisel, mert a magasból alábukó víztömeg turbina hajtására fordítható. A turbina elektromos áramfejlesztő gépet forgathat, a nyert elektromos áramot motor hajtására használhatjuk vagy izzólámpában világításra fordíthatjuk, esetleg elektromos melegítő készülékben hővé alakíthatjuk át. Vagy kazán rostélyán szenet égetünk; a fejlődött hőt vízgőz előállitására használjuk; a gőzt gőzgépbe, vagy gőzturbinába vezetjük, ez is forgathat áramfejlesztő gépet, melynek áramát az előbb említett célokra fordíthatjuk. A vízesésben lévő helyzeti energiát (mert hiszen a viz helyzetétől függ), a szénben lévő kémiai energiát (mert a fejlesztett hő elégés, tehát kémiai átváltozás folyománya) használ hatjuk fel. Látjuk, hogy ez az energia különböző átalakulásokon ment át; a vizesés helyzeti energiáját mechanikai munkává változtatta a vízturbina, ez elektromos energiává alakult az áramfejlesztőben, ezt az energiát ujbó mechanikai munkává alakítottuk át az elektromos motorban, vagy fénnyé és hővé változtattuk át. Ámde a fény meg a hő is energia; az egész szerves világ létezése azon a tényen alapszik, hogy a fény energia ; növénynek, állatnak egyaránt szüksége van fényenergiára, amit szerves életfunkciójának folytatására más, többnyire kémiai energiává változtat át; arra pedig, hogy a hő energia, épp most láttunk példát a gőzgépben. Energiát munka végzésére, mechanikai munkát energia fejlesztésére használhatunk fel, energiájának egyik legfontosabb tulajdonságát, nevezetesen, hogy az energia különböző vállfajai egymásba alakíthatók. Egyszerűen győződhetünk meg arról, hogy a fény energia hő energiává alakítható át és megfordítva. Az elektromos lámpában az izzó szál sugarakat bocsát ki, melyeket szemünk mint fényt érzékel; ha azonban kezünket a lámpához közel tesszük, a sugaraknak útját álljuk és kezünk felmelegszik; az izzó szál tehát energiát bocsátott ki, amit kezünk hő energiává változtatott át. A lámpától kezünking azonban az energia nem hő, mert hiszen az olyan test, amely teljesen átengedi a sugarakat, hideg marad. Hibás tehát fénysugarak ról és hősugarakról beszélni; a helyes kifejezés sugárzó energia, amely számunkra egyszer mint fény, máskor mint hő jelentkej zik. A sugárzás törvényeit legelőször fényen állapították meg, de ezek a törvények általános érvényűek az energia sugárzásásra. A sugárzásnak terjedéséhez időre van szüksége. A terjedés sebessége az az ut, amit a sugárzás egy másodperc alatt befut. J Ezt a sebességet ma már nagy pontossággal ismerjük: nagysága 300,000 kilométer másodpercenként. A gondolkodó emberiségnek ősrégi vágya, hogy a természet jelenségeit végeredményben anyag mozgásával hozza kapcsolatba, és hogy a jelenségek törvényeit a mozgásnak ismert törvényeihez vezesse vissza. A fény, mint a sugárzásnak első ismert megnyilvánulása, azonban látszólag leküzdhetetlen akadályokat gördít az. efféle magyarázat elé. Nyilvánvaló, hogy ha a fény anyagi minőségű, akkor ennek az anyagnak egészen különös tulajdonságokkal kell bírnia, melyek az anyag nak, legalább is eddig ismert tulajdonságaival látszólag ellenkeznek. A fény anyagának mindenhol jelen kell lennie, végtelen könnyűnek és rugalmasnak kell lenni, mert hiszen terjedési sebessége, ami meghatározható anélkül, hogy lényegét közelebb ről ismernék, óriási számérték, mint az előbb említettük 300,000 kilométer másodpercenként. A fény anyagának át kell haladni más anyagokon, hiszen tudjuk, hogy a fény áthalad üvegen, kisebb vastagságú vizrétegen és igy tovább. Két feltevés lehetséges. Az egyik az, hogy a fény tényleg anyag, melyet a fénylő, a fényt kibocsájtó test, óriási sebességgel lövel ki minden irányban és ezek az apró anyagi részecskék oly kicsinyek, hogy az anyagot felépítő atomok vagy molekulák résein képesek áthaladni. A fénybenyomás ezen elmélet szerint nem más, mint valami bombázó hatás, amit a fényrészecskék szemünkre gyakorolnak. A másik feltevés az, hogy az anyag maga csupán csak hordozója a mozgásnak és csak arra szolgál, hogy az impulzust továbbítsa. Legegyszerűbb ilyenféle mozgás a hullámmozgás. Ha egy nyugvó víztömegbe követ dobunk, vagy nyugalmi állapotát bármilyen más módon meg zavarjuk, a viz hullámzó mozgásba jön. A kifejezés tulajdonképpen helytelen, mert a viz maga nem mozog egyik helyről a másikra, csupán a viz felszíne emelkedik és sülyed s ez a nyugtalanság az, ami hullám alakjában terjed. Ilyenféle az eset a fénnyel is. Van egy anyag, amely az egész világűrt, a légüres teret is, de még az anyag belsejét is kitölti. Ez az anyag az éther. Ha ezt az anyagot nyu galmi helyzetéből kihozzuk, akkor nyugalmi helyzete körül rezgő mozgásba jön és ez a rezgő mozgás, de nem az anyag maga .terjed másodpercenként 300,000 kilométer sebességgel. De azt hiszem elég is ennyi mára és remélem, hogy a következőben jobban megbarátkoznak olvasóim úgy tárgyammal, mint stylusommal és a későbbiekben jobban megértjük egymást. W. J. F. RADIO LABORATÓRIUMA megjavít és készít BÁRMELY ÖSSZEÁLLÍTÁSÚ RÁDIÓ SET-TET. Olcsóbb, mint New York bármely üzlete. LABORATÓRIUMUNK VEZETŐJE RÁDIÓ EXPERT Telephone vagy levélbeli hívásra lakásához jövünk. Cim: 1102—53rd ST., BROOKLYN, N. Y. Butterfield 4920
