A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-02-21 / 8. szám

1 A HÉT 3 Hogy állunk azzal a Lincolnnal, Mr. Hughes Mr. Charles Evans Hughes, külügyi hivatalunk kitűnő veze­tője, Lincoln születésnapján nagy beszédet mondott, amely­ben az amerikai demokrácia leg­nagyobb, legkimagaslóbb alak­ját ünnepelte. Mr. Hughes, aki úgyszólván hivatalból védője, fentartója a lincolni hagyomá­nyoknak, nemes és előkelő sza­vakat talált, amelyekkel uj gló­riát font a legnagyobb amerikai feje köré. Ez az ország már évek óta lelkesedéssel tapsol Hughes ur kétségtelen szónoki képessé­geinek és csodálattal szemléli azt a kitűnő zsonglőr-munkát, amint Hughes ur a szavakkal, fékmondatokkal játszik és ami­vel olyan csudálatos ügyesség­gel feledteti el az amerikai nem­zettel, hogy a szavak nem álla­nak mindig a legszorosabban azzal, amit Hughes ur vezetése alatt az amerikai kormány tesz. Hughes Lincoln szellemét idézte néhány nappal ezelőtt. Ugyanakkor, amikor külügyi hi­vatalunk kitűnő vezetője sza­vakból font koszorúval adózott Lincoln emlékének, ugyanak­kor ridegen utasította vissza Károlyi Mihály amerikai barátainak azt a kívánsá­gát, hogy mentse föl Káro­lyit az alól a fogadalom alól, hogy Amerikában egy­általában nem fog politiká­val foglalkozni. Károlyi barátai is felidézték Lincoln szellemét ama beszélge­tés folyamán, amit Hughes úr­ral hivatali szobájában folytat­tak, sajátságos módon azonban Hughes urat ez a szellemidézés tökéletesen hidegen hagyta. Azoknak az amerikai polgárok­nak, akik azt képzelték, hogy Hughes ur hiszi is azt, amit mond, és akik azt képzelik, hogy Amerikát ma is a konstitució, a Declaration of Independence alapján és Lincoln nagy hagyo­mányainak szellemében kormá­nyozzák, Hughes ur azt vála­szolta, hogy itt nem a szólássza­badságról van szó, hanem arról, hogy a magyar kormánynak kellemetlen lenne, ha Károlyi is élvezné a szólásszabadságát ide­át Amerikában. — Mi — mondotta Hughes ur jó viszonyban akarunk maradni a magyar kormány­nyal és e jó viszonyt nem fogjuk Károlyi miatt felál­dozni. Ezzel a kijelentéssel Hughes ur szenzációsan uj horizontokat vetített nemcsak Károlyi bará­tai, hanem az egész amerikai közvélemény elé is. ‘Mi eddig azt hittük, hogy a jelenlegi magyar kormánynak az érdeke az, hogy jó viszonyban legyen Ameriká­val. Hughes ur kijelentéseiből ennek a megforditottjára kell következtetnünk. Külügyi ál­lamtitkárunk szavai után való­színű, hogy Amerika akar egy nagyobb korona-kölcsönt föl­venni Magyarországtól, hogy ezzel teljesen züllött pénzügyeit rendbehozva, a kis és legyőzött Amerikának van szüksége arra, hogy a hatalmas, száztíz mil­liós Magyarország segítsen raj­ta. Ha nem ez lenne a terve a külügyi államtitkárunknak, akkor érthetetlennek kelle­ne tartani, hogy a magyar kormány kedvéért Hughes ur megsérti, felfüggeszti az amerikai alkotmányt, elko­bozza a szólásszabadságot és meggyalázza annak a Lincolnnak az emlékét, akit pohárköszöntöben ünnepelt. Nem tudnánk máskép megér­teni, hogy miért kreál külön jo­got, szinte hadi állapotot Hughes ur a magyar kormány kedvéért, holott bizonyára tudja Amerika történelméből, hogy ez az ország sokkal hatalmasabb, sokkal fontosabb idegen álla­mok kedvéért sem volt hajlandó prédául dobni azokat a nagy szabadságjogokat, amelyek nél­kül ez az ország a barbár zsar­nokságba sülyedne vissza. Hughes ur bizonyára tudja, hogy Anglia külpolitikailag sok kai fontosabb állam, mint Ma­gyarország és az ir szabadság­­mozgalom vezéreinek, Parnell­­nek, majd De Valerának nem tömték be a száját Amerikában az angol kormány kedvéért. De maga Hughes ur se volt ilyen szigorú egyéb esetben. Vala­mennyi jött-ment orosz nagy­herceg szabadon csinálhat itt propagandát a cárizmus restau­rációja mellett, sőt nem tettek szájkosarat annak a Nádossy Imre budapesti főkapitánynak a szájára se, aki két évvel ezelőtt itt járt és akiről köztudomású, hogy az utolsó évek alatt min­den politikai gyilkosságban benne volt a keze. Ha Hughes ur a Károlyi szó­lásszabadságának elkobozásá­­nál egyszerűen egy súlyos poli­tikai baklövést követett volna el, akkor nem lenne nagyobb je­lentősége ennek az ügynek, mint hogy Hughes ur küszöbön álló távozását fokozott lelkese­déssel fogadná Amerika közvéle ménye. De ezt a szégyenteljes politikai baklövést komplikálja az a körülmény, hogy Magyar­­ország washingtoni követének a felesége Vanderbilt-lány, aki családi összeköttetései révén domináló szerepet foglal el a milliomosok világában. Mi tud­juk, hogy Hughes ur egyéni in­­taksága minden kétségen fölül áll, — de vájjon elkerülhető-e, hogy a tömegekre ez a csúnya ügy ne azt az impressziót te­gye, hogy itt a Vanderbilt-mil­­liók dolgoznak a háttérben, hogy society-alapon kezelik Washingtonban a közszabadsá­gok ügyét és a nagytőkének az amerikai bankokráciának a szolgálatában áll a külügyi kor­mány, amely nem akarja, hogy a magyar bondok árfolyama a tőzsdén meggyengüljön. Váj­jon nem természetes-e, hogy a tömegek nem tudják a magya­rázatát adni annak a körülmény nek, hogy az amerikai kormány egy idegen állam kívánságára kitörli az amerikai alkotmány­ból a szólásszabadsághoz való jogot. Mi tisztelettel kérdezzük Hughes úrtól, hogy vájjon ezt a politikai szellemet hagyta-e örökül Amerikára Abraham Lincoln? Vájjon ezt a politikai szellemet ünnepelte-e pohárkö­szöntőjében Hughes ur, vájjon ez-e az a bizonyos lincolni ha­gyomány, amely lelkes amerikai hazafiakat csinált egy pár év alatt a bevándoroltak millióiból, akik nem azért jöttek ebbe az országba, hogy az a kormány, a melynek brutális önkénye elől menekültek ebbe az országba, itt tovább fojtogassa és tovább üldözze őket! Tisztelettel kér­dezzük Hughes úrtól: gondol­­ja-e, hogy ha ma Lincoln feltá­madna és Hughes ur szabadság­­jog-kobzó intézkedéseiről tudo­mást venne, nem tiltakoznék-e ellene, hogy Hughes ur pohár­köszöntésben ünnepelte a szüle­tésnapját?-------o------­A KERESKEDELMI KAMARA HAVI LUNCHEON-JAI. Az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara Igazgatósága szombaton tartott gyűlésén elfogadta és mind­járt életbe léptette a Közgyűlés azon javaslatát, hogy a kamarai tagok kö­zötti személyes érintkezés fejleszté­se céljából, havonta társas ebédeket rendezzen. Ezen havonta más-más helyiség­ben megtartandó Business Men Luncheons mindegyikén az amerikai közélet kiválóságai is képviselve lesz­nek. Ezen ebédek alkalmat fognak nyújtani közérdekű kérdések megvi­tatására és egyben módot fognak szolgáltatni a Kamara vezetőségének hogy a Kamarai tagokat, az intéz­mény működéséről, valamint a kínál­kozó üzleti oportunitásokról minden­kor közvetlenül értesíthesse és a megkivántató felvilágosításokat meg­adhassa. A tagok sorában igen élénk vissz­hangra talált ezen újítás és máris igen számosán bejelentették az EL­SŐ LUNCHEON-on való részvéte­lüket. Ez az első Luncheon, SZOM­BATON, FEBRUÁR 28-ÁN, d. u. 1 órakor lesz tartva a CAFÉ BOU­LEVARD külön helyiségében. Je­lentkezések Leopold Molnár, Secre­tary General, 316 Flatiron Bid.. New York cimre küldendők.---------O--------­TARDOS SÁNDOR ELŐADÁSA. Az Amerikai Magyar Mérnökök Egyesülete (Social Organization of Hungarian Engineers) rendes hónapi gyűlését február 20-ikán, pénteken este tartja a Café Boulevard külön termében (41 st St. and Broadway.) A gyűlés fél kilenckor kezdődik és Vittál Gyula újonnan megválasztott elnök programkitüzése és az egyesü­let céljairól való előadása után Tar­­dos Sándor tartja a szokásos közér­dekű előadást, Sex and Society cim­­mel. Az előadás után társas mulat­ság lesz a Boulevard rendes helyisé­gében. Vendégeket a mérnökök szí­vesen látnak. SZÍVÓS TESTVÉREK A legújabb magyar lemezek. Valódi Victrolák és egyéb hangszerek 36 FIRST AVE. 2. és 3. utca közt, New York t

Next

/
Oldalképek
Tartalom