A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-02-14 / 7. szám
A HÉT 13 I. A RADIO RÖVID FEJLŐDÉSE Mint minden nagy technikai vívmánnyal, természetesen merül fel az a kérdés, hogy tulajdonképpen ki a Rádiónak a feltalálója. S ezt csak azok nem kérdezik, akik úgy könyvelik el a dolgot, hogy ők tudják. Legtöbben Marconi érdemének írják, mások De Forest nevet emlegetnek, sőt hallottam már minden alap nélkül Edisont is kitüntetni, mint a Radio feltalálóját. A helyes válasz erre, hogy a Radio nem egy valaki találmánya, mint például a villanylámpa, vagy a gramofon, hanem az elektrotechnika évtizedes tudományos kutatásának, teoretikus kiépítésének eddigi legmagasabb fejleménye. Alapköveit még a tizenkilencedik század elején Henry amerikai fizikus fektette le, aki az elektromos tér, vagy mező létezésére jött rá s annak mathematikai kifejezője volt. Óriási lépéssel vitte előbbre ezt Heinrich Herz, német fizikus, a ki szikla inductoros gépével létre is hozott elektromos hullámokat, melyet azóta Herz-féle hullámoknak nevezünk. A kísérleteivel be is bizonyította, hogy az elektromosság terjed a térben sőt mathematikai számításaival megállapította az elektromosság terjedésének sebességét s törvényszerűségét. Kimutatta, hogy az elektromosság sebessége egyenlő a fény sebességével. Mérhetetlen értékű theoria, melyet kísérleti eredményeképpen lefektetett, szolgáltak térbeli elektromosság alaptételéül. — Ezek voltak közvetlen kiinduló pontjai a drótnélküli táviratnak. Az ő theoriáját teljességében elfogadva jött rá Marconi, hogy a Herz által használt elektromos hullámokat kiküldő gépet sokszorosan hatályosabbá teheti egy szabadba kinyúló pózna segítségével, melynek alsó végét a földdel köti össze. Ez az antenának legelső alkalmazása, mely Marconi találmánya. — Ugyanennek alkalmazása a felvevő gépnél ez azt érzékenyebbé s intenzitásabban erősebbé tette. Ezt aztán a Morse-féle táviró géppel egyesítve, vitte ki Marconi az eddig még csak laboratórium kísérleti célt szolgáló gépet a praktikus élet szolgálatába, melyet mi később a dróttalan táviró néven ismertünk meg. Ez kétségtelenül óriási vívmány volt, de az egész eszme feltalálási értékét a praktikus gondolat megtalálásáért nem adományozhatjuk Marconinak. 23 évvel ezelőtt, 1901-ben már a tengerentúlra is próbálkozott hullámjait eljuttatni, ekkori kijelentése szerint azonban kevés reménye volt ennek praktikus életrevaló alkalmazhatóságára. A technika és a tudomány azonban nem halt meg e pontnál, mert a telefon s a Marconi gép mechanikai tökéletesítése, mind egy-egy lépése volt a jelenlegi Rádió telefonia megvalósításához. Ennek egyik legnagyobb lépése volt az úgynevezett rectifikáló vagy árammódositó gondolata.Ez a levegőből jövő váltakozó irányú áramból csak az irányút bocsátja át, mely lyel az áramot alkalmassá tette a telefon kagyló működtetésére, melyre magas frekvenciájú váltóáram nem alkalmas. Ilyen rektificálót vagy árammódositót mindnyájan ismerünk. Ez ugyan is nem más, mint a kristály settekben használt kristály. Érre a legközönségesebben a galenit kristályt használják, melynek az a sajátsága, hogyha váltó áramú körbe kapcsoljuk, ott csak az egy irányban haladó áramnak szolgál vezetőül a másik irányban haladóval szemben szigetelőként szerepel. Ezzel a rádió telefonia csaknem meg volt oldva. Ennek, egyik főhibája az volt, hogy az igy nyert egyirányú áram ereje annyira gyenge volt, hogy azt nagyobb fizikai munkára felhasználni nem lehetett. A kristály settekben használt többi részek, inductios tekercsek az említett áram erősítésére és az állomás behangolására szolgálnak. A kristály set áram erőssége semmiképpen nem alkalmas erősebb mágnes működtetésére és ez a magyarázata, hogy ezzel csak fülre helyezett erősebb telefon kagylókat tudunk működtetni, de semmiesetre sem hangosan beszélő tölcsért, “Loud speakert”. Ennél a pontnál elértünk a rádió technika legújabb és legnagyszerűbb találmányához,, a vacuum-tubehoz, a rádió készülékben használt elektromos lámpához. Ez ugyanis nem más, mint az előbb említett kristálynak helyettesítése, úgy, hogy nemcsak mint árammódositó szerepel, hanem az áram intenzitásának növelését is elértük vele. Létrejötte, mondhatnám, kizárólag a véletlennek csodálatos közrejátszása. Még abba az időbe nyúlik viszsza, mikor Edison sok bajjal küzdött a villanylámpa tökéletesítésén. Az eleinte gyártott lámpáknál ugyanis az történt, hogy azok belső falára egy bizonyos idő múlva egy vékony fémréteg rakódott le, mely elhomályosította a lámpát. Ezt egy időben úgy próbálta eliminálni, hogy a filamenten (fémszálon) kívül ettől tökéletesen elszigetelve egy fémlapot helyezett el, hogy ez magához absorbálja ezt a para* fémet. Az igy készített lámpákon vették észre, hogy valahányszor a fémlap külső végéhez áramot kapcsoltak, dacára, hogy az áramkór nyitott volt, t. i. a lemez semmi áramvezetővel nem érintkezett, az árammérő k-ilengést mutatott. Ennek sokáig semmiféle magyarázatot nem láttak, mig végre Flamming megmagyarázta és annak alapján elkészítette az első két elemes Vacuum tubot és ugyanarra a célra használta fel a rádióban, mint amire eddig a kristályt használták: az áram módosítására, rectifikálására, azzal a nagy előnnyel, hogy ezzel egyben helyi árammal a kívülről jövő áramot, lényegesen megerősitette s ezzel nagyobb fizikai munkára tette képessé. Az igy előállított első vacuum tubot gyermekbetegségéből Lee de Forest gyógyította ki s ezzel előállította a mai tökéletes 3 elemes tubot, mely ma minden felvevő és leadó állomás lelkét képezi. A RÁDIÓ LEVÉLSZEKRÉNYE Amit mindenki kérdez. Sokak előtt misztikus az a körülmény, hogy hogyan tud a “hang hullám” falakon keresztül bejutni az olyan felvevő készülékhez is, amelynek nincs kívül antemája. Ezt megérthetjük akkor, ha tudjuk, hogy nem hang hullámok, hanem elektromos hullámok jönnek a leadó állomástól és az elektromosság a tér atom részecskéi között az úgynevezett etherben terjed tova. Úgy képzelhetjük, hogy a világon minden, a legritkább levegőtől, a legtömörebb acél vagy platináig az illető anyag atomjaiból van összetéve, mely atom részecskék közötti tér az éther a világ egyetemben egy összefüggő csőrendszert képez. Az elektromosság ebben a minden divízióban kiterjedő ether “csőhálózatban” jut el mindenüvé. Rádió elméletéről. Örömmel jelentjük be olvasóinknak, hogy következő számunkban kezdjük el Brieger László ur, a budapesti műegyetem fizikai és elméleti elektrotechnika volt segédtanárjának és jelenleg a N. Y. Edison jónevü elektro mérnökének cikksorozatát a rádió elméletéről. E cikk nyelvezete olyan, hogy olvasója a mesélő hang kényelmes kocsiján juttatja el e birodalom legkomplikáltabb berkeibe is. ROTH BROS. Órások, Ékszerészek 166 East 23 St. 3rd Ave. “L” megálló Magyaroknak 10% engedmény. Segítségére leszünk egészsége visszaszerzésében Van itt New Yorkban egy nagyszerű intézmény, mely páratlan a maga nemében az egész világon — európai és amerikai orvosok társulása, akik együttesen egy nagy orvosi rendelőben folytatnak gyakorlatot — ahol szerény anyagi viszonyok között élő emberekenk is módjukban van a legjobb orvosi kezelésben részesülni. MILYEN BETSÉGBEN SZENVED Ha az egészsége nincs rendben, akár a gyomrával, vérével, tüdejével, szizóvei, veséjével van baja, vagy valamilyen érthetetlen dolog bántja, — jöjjön el és állapodjék meg egy vizsgálat idejében, amely vizsgálat vizelet és vér-próbából, valamint fluoroszkopikus X sugár vizsgálatból áll. Az egész vizsgálat dija csak $2.— 113 East 61st St., New York (Lexington és Park Avenuek közt.) Rendelőórák: Naponta 10-től 4-ig, este 6—8-ig. Vasárnap és pénteken 10—1-ig. -■■= W. J. F. RADIO LABORATÓRIUMA megjavít és készít BÁRMELY ÖSSZEÁLLÍTÁSÚ RÁDIÓ SET-TET. Olcsóbb, mint New York bármely üzlete. LABORATORIUMUNK VEZETŐJE RÁDIÓ EXPERT Telephone vagy levélbeli hívásra lakásához jövünk. Cim: 1102—53rd ST., BROOKLYN, N. Y. Butterfield 4920
