A Hét, 1924 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1924-12-20 / 41. szám
A HÉT 21 — Kedves, szép asszonyom, igazán örülök, hogy ma nem jött el a szokásos heti beszélgetésre. Amig maga üdén-tisztán, rókaprémmel szegélyezett uj téli kosztümjében karácsonyi ajándékokat vásárol a viszonosság reményében, én itt ülök az : ólomgőzös, fülledt nyomdában, felgyürt ingujjban, rossz-szaguan, festékesen, a szedőgépek kopognak, a tördelő folyton a nevemet kiabálja, hogy az egyik cikk hosszú, ki kell belőle hagyni öt sort, a másik ellenben rövid, hozzá kell írni két sort és hogy siessek, mert a gépmester várja a formákat, szelid, de hangos káromkodások is hangzanak előbb angolul, később a nagyobb hatás kedvéért pattogóan magyarul és mindez azt jelenti, hogy készül A HÉT Karácsonyi száma és ezek az én szép karácsonyi örömeim. Mondom, jó, hogy nem jött él. Nem akarom, hogy ilyennek lásson, amilyen most vagyok. Gyűröttnek, csapzott hajúnak, verejtékesnek, mert hiú ember vagyok, de annak is maguk asszonyok az okai, akiknek még mindig tetszeni szeretnék, aminthogy magamban elhatároztam, hogy meghalni is akkor akarok, amikor már nem kell a csókom senkinek..... Más szóval ma nem lesz pletyka, ma nem lesznek újdonságok, ma nem mesélek se a Márk Lajos stúdiójában megtartott társas recepcióról, a Fedák Sári ünnepélyesen megható haj óra-szállásáról, Kondor-Ibolya ittmaradásáról, uj színtársulatok vajúdásáról, készülő uj szerelmekről, kiábrándulásokról és szakításokról, azokról, akik elutaztak, akik megérkeztek és akik beérkeztek, sőt arról a titokzatos de nagyon szép szőke nőről se árulok el semmit, aki a napokban Chicagóból érkezett, ‘elment egy magyar vendéglőbe, hogy magyarokkal ismerkedjék meg és sajnos, nem engem, hanem Pogány Willyt mutatták be neki először, pedig milyen romantikus lett volna, ha történetesen nem ö, hanem én vagyok az első, akkor tán még a karácsonyom is vidámabb lett volna, szerelmet hozott volna nékem a Jézuska, aminél nincs szebb, értékesebb ajándék a világon, pedig nem is hirdetik a department stórok a useful és beautyful ajándékok sorozatában. Most épp valami hangulatos dolgot akartam Írni egy rég elműt karácsonyról, amikor egész egyedül voltam Berlinben, a Victoria kávéházban, nem azért, mintha nem lett volna hová menni családokhoz, barátokhoz, de mert egyedül akartam maradni, hogy kereshessek valakit, aki szintén egyedül van, magába maradt a gyertyafényes, pásztor játékos, szent estén, amikor megszületett a Szeretet és halálraitéltetett születése percében. És találtam is valakit. Fáradtan vonszolta sovány testét a megfagyott hótól síkos utcán. Fázott, összehúzta a vállát, úgy nézett be melegre vágyón a párás ablaku kávéházba. Kifutottam hozzá, mellé simultam, pedig már nem volt fiatal, csúnya is volt és még azt is suttogtam neki, hogy szép, fiatal, hogy reá vártam, öt kerestem, csak őt akarom és megszorítottam a hideg, keztyütlen, csontos kezét, hogy higyje amit mondok és elhitte és fölragyogott szomorú két szeme, már mosolyogni is tudott, ki is egyenesedett, nőnek is érezte már magát és vettem mindenfélét, svéd puncsot is és amikor felmentem szegényes, rideg szobájába, magamhoz szorítottam és mindig csak arról beszéltem, hogy milyen gyönyörű, milyen szerelemre való a szobája a nehéz selyemfüggönyökkel, a süppedő perzsa szőnyeggel, a csipkés ágyból kiszálló jázmin illattal és ezt is elhitte, pedig meztelen és nyirkos volt a padló, függönyök se voltak, gázcső nyúlt ki a falból és lepedő se volt az ágyon. De most már mindent elhitt nekem, azt is, hogy vadul, muszájva szeretem és hogy ő a legszebb lány a világon..... Ez volt a legszebb karácsonyi éjszakám, mert ez szent éjszaka volt, mert elhitettem a csúnyával, hogy szép, a magára maradttal, hogy a párja vagyok, a boldogtalannal, hogy boldog. Ezen az éjszakán én voltam a Szeretet, amely hitet, reményt, szeretetet adott csak azért, hogy adjon, hogy gyertyafényes, pásztorjátékos, szépséges karácsonya legyen valakinek, akinek sohse volt karácsonya. Milyen fohászosan boldog lennék, ha jönne újra egy karácsony, amelyen egyedül lennék, hogy találjak valakit, aki egyedül van és újra én lehessek a Szeretet, mint valamikor réges-régen, azon az elmúlt és soha vissza nem térő karácsonyi éjszakán, amelyről valami hangulatos dolgot akartam Írni és nem úgy sikerült, mintahogy szerettem volna. Kende Géza. ÉDER GÁBOR 200 W. 72 St. Tel.: TRAFALGAR 8518 MŰVÉSZI FÉNYKÉPEK NE BÚSULJON ha nem kapott meghívást KARÁCSONYRA--------AZ 86. ST. RESTAURANT házias szép éttermében 329 EAST 86th STREET, NEW YORK nagyon kellemesen ünnepelheti majd meg a nagy estét. Újév napján nyitva lesz reggelig. Vendégeinek, valamint A HÉT olvasóinak ez utón kívánnak kellemes ünnepeket ÁLBORY és BUDAY tulajdonosok. DERNER-Féle PARASZT KOLBÁSZT és mindennemű Friss és Füstölt Hentes Áru — Wholesale and Retail 1604 SECOND AVE., NEW YORK, N. Y. Telephone: LENOX 3004.
